Mi motiválja az orvosokat Magyarországon, hogy a hatalom közelébe kerüljenek?

A Fidesz a digitális térben, míg a Tisza a Dunán népszerűsítette azokat az orvosokat, akik bátran felvállalják politikai elkötelezettségüket. De vajon mi indokolja, hogy egy elismert szakember, aki a saját területén már bizonyított, miért adja a nevét és szakmai hitelességét egy politikai párthoz? Podcast formájában járjuk körbe ezt a kérdést.

A Fidesz által létrehozott Egészséges Nemzetért Digitális Polgári Körben olyan neves szakemberek találhatóak, mint Rényi-Vámos Ferenc mellkassebész professzor, Velkey György, a Bethesda kórház igazgatója, valamint Sydó Nóra kardiológus, aki az űrhajósjelöltek fizikai felkészítéséért felelős orvoscsoport vezetőjeként ismert.

A Tisza Párt egészen sokáig csak egyetlen fiatal orvossal, Kulja Andrással próbálta megjeleníteni az egészégpolitikáját. Viszont a közelmúltban Vácott egy dunai hajón számos további orvost is bemutatott, akik szerepet játszathatnak leendő kormányában. Mások mellett Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, Túri Péter baleseti sebész, a hazai légimentés alapító szervezője, illetve Vitrai József elismert népegészségügyi szakember is vállalta ezt a feladatot.

Mi szüksége van egy a maga szakterületén elismert orvosnak arra, hogy arcát, tudását, hitelességét adja valamely politikai közösségnek?

Erről Simon Dávid orvos-szociológus a Népszava Szike podcastjében azt mondta: míg a tudás, az elismertség szempontjából nagyon magas az orvosok presztízse, a hatalom szempontjából alacsony, így kevéssé tudnak beleszólni például az orvoslás körülményeibe. Ez utóbbi lehet az egyik erős motiváció a politikai szerepvállalásra.

Kristóf Luca szociológus, elitkutató szerint annak, hogy most ebben a kampányban az orvosok ennyire előtérbe kerültek, az is az oka, hogy

Magyar Péter és a Tisza ügyesen a középpontba állították az egészségügy válságos állapotát, ezzel pedig vitát generáltak a témában. A Fidesz számára elengedhetetlen, hogy támogatóik között orvosok is szerepeljenek, hiszen ez hozzájárulhat a hitelességük megőrzéséhez.

A politikai pártoknak általában is nagyon is előnyös, ha maguk mellé tudnak állítani egészségügyi szakembereket. Egy orvos még mindig valaki, presztízse van. Ha egy neves gyógyító odaáll a párt mellé áll, azzal növeli az adott politikai közösség hitelességét.

Simon Dávid hozzátette, hogy a közelgő választások kimenetele szempontjából a kisebb települések szerepe kiemelkedő jelentőségű lesz. Ezeken a helyeken az orvosok a közösség elitjének számítanak, így a pártok számára különösen fontos, hogy támogatóik között tudhassák őket. A kutató hangsúlyozta, hogy az orvosok társadalmi befolyása azért is figyelemre méltó, mert a választók rendszeresen találkoznak velük, ami lehetőséget teremt arra, hogy véleményük jelentős hatást gyakoroljon a szavazók döntéseire.

A kérdés, hogy megéri-e egy orvos számára részt venni a politikai életben, még akkor is, ha a választásokon a pártja nem arat győzelmet, Kristóf Luca szerint összetett. Magyarország politikai tája különösen megosztott, mély árkokkal a különböző oldalak között. Mindazonáltal, aki szilárd szakmai háttérrel rendelkezik, az valószínűleg nem szenved el maradandó károkat. Bár eljöhetnek nehezebb időszakok, senki nem tűnik el teljesen a politikai színtérről, és a lehetőségei sem csökkennek drasztikusan. A nagyobb kihívásokkal inkább azok szembesülnek, akik jelenleg a Tisza mellé álltak, különösen ha a Fidesz továbbra is megőrzi hatalmát a tavaszi választások után. Az ő karrierjükben komoly törés következhet be. Simon Dávid hozzátette, hogy a politikai erők közötti viszonyulás a szakmai kérdésekhez szintén fontos tényező. Míg a Fidesz 15 éves kormányzása során már mélyen beágyazta magát a különböző területekbe, így könnyebben tud kellemetlenségeket okozni azoknak, akik a másik pártban vállalnak szerepet. A Tisza viszont azzal az ígérettel lép színre, hogy megváltoztatja ezeket a dinamikákat. Ha azonban a Fidesz hatalomtechnikai módszereit alkalmaznák, gyorsan elveszíthetnék a választók bizalmát.

Az orvosok lelkesedése, hogy ringbe lépjenek, különös módon sokak számára nehezen érthető, hiszen a tapasztalatok alapján a hazai politikai színtéren az egészségügyi szakemberek "szavatossági ideje" meglehetősen rövid.

A rendszerváltás óta működő tizenkét kormányban több mint húsz orvos töltött be egészségügyi miniszteri vagy államtitkári posztot, különös figyelmet érdemel, hogy közülük mindössze négyen – Surján László, Szócska Miklós, Kásler Miklós és Takács Péter – tudták végigvinni négyéves ciklusukat. A többi egészségügyi vezető átlagosan csupán húsz hónapot töltött a hivatalban, ami jól tükrözi a politikai környezet instabilitását és a tárca kihívásait.

A pártpolitikai kalandozások után a legtöbben szakmai pályájukra tértek vissza. Surján László például először országgyűlési képviselőként, majd 2004-től az Európai Parlamentben folytatta tevékenységét.

Kökény Mihály, aki kétszer is betöltötte a miniszteri posztot baloldali kormányok alatt, összesen négy éven át volt parlamenti képviselő, majd a WHO diplomataként folytatta pályafutását. Mikola István 2000 és 2002 között az Orbán-kormány egészségügyi minisztere volt. A Fidesz kormányának visszatérése után 2011-ben Párizsban az OECD-nél vállalt nagyköveti szerepet, ezt követően pedig 2018-ban Ausztráliában, Canberrában folytatta diplomáciai munkáját.

A második Orbán-kormány első szakminisztere, Réthelyi Miklós patológus professzor a Semmelweis Egyetemről érkezett, és ő volt az első orvos, aki nem egy szűk egészségügyi, hanem egy, a teljes humán szférát átfogó tárcát vezetett. Ő két évig maradt a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma élén. Az ágazatot ténylegesen vezető államtitkára, Szócska Miklós viszont négy évig kitartott az ágazatvezető pozíciójában. Ő tudatosan is készült a feladatára, felkészülésként egy egész doktori dolgozatot írt arról, hogy miért buktak el, váltak sikertelenné az egészségügyben a reformkísérletek, milyen "védekezési rituálékra" lehet számítani. Kutatásai nyomán állította: az addigi reformfolyamatok bukása eleve kódolt volt, mert azok kampányszerűen zajlottak, emiatt reflexszerű ellenállást váltottak ki. Az államtitkár már akkor rendre hangoztatta azt a Tisza Párttól sem távol álló gondolatot, hogy "részvételi egészségpolitikára készül", azaz, ha rajta múlik, mindenki részese, aktív alakítója lehet a politikai döntéseknek. Ám a tudományos dolgozatában jelzett politikai csapdákat ő sem tudta kikerülni. A ciklusa végén anélkül, hogy bárki mérleget készített volna a teljesítményéről, távozott oda, ahonnan jött: a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Karának vezetői posztjára.

Kampányba vitt család

A Tisza egy újabb skalpot szerzett, amikor bejelentette, hogy leigazolta a Bethesda kórház élén álló Velkey György János fiát. Velkey György László a Fidesz frakciójában Magyar Péter pártelnök kabinetfőnökeként kezdett dolgozni. Az apa, Velkey György János, a Madinernek adott interjújában kifejtette, hogy a családi harmónia megőrzése fontos számára, azonban nem találja elegánsnak a fia és a Tisza-vezér közti együttműködést. A fiatal Velkey György László a HVG-nek adott nyilatkozatában elmondta: "Nehéz helyzetbe kerültem, hiszen apámtól tanultam meg mindent: a munkához való hozzáállást, a felelősségvállalást. Most mégis egy más politikai táborban találom magam. De úgy érzem, ez nem tart majd sokáig. Biztos vagyok benne, hogy a választások estéjén édesapám gratulálni fog nekem."