Az NGM álláspontja szerint Magyarország gazdasági növekedése a nulla körüli tartományban reálisnak tekinthető.

Háború, Brüsszel - amíg nincs béke, nincs gazdasági növekedés a szakminisztérium szerint.

A harmadik negyedéves GDP-adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a megszokott kommunikációs keretek között elemzi, hangsúlyozva, hogy a szomszédos háborús helyzet elhúzódása, az EU által kötött kedvezőtlen vámmegállapodások, valamint Brüsszel háborúpárti politikája mind súlyosan megnehezítik a gazdaság növekedését. A minisztérium szerint ezek a tényezők jelentős hatással vannak a helyi vállalkozásokra és a fogyasztói bizalomra, ami hozzájárul a gazdasági lassuláshoz. Az NGM arra figyelmeztet, hogy a külső környezet instabilitása és a nemzetközi politikai feszültségek továbbra is kihívások elé állítják az ország gazdasági fejlődését.

A magyar gazdaság a harmadik negyedévben stagnálást mutatott a második negyedévhez viszonyítva, ami azt jelenti, hogy a GDP volumene 0 (nulla) százalékos változást regisztrált - áll a KSH előzetes jelentésében. Éves szinten, 2024 harmadik negyedévéhez képest, a GDP 0,6 százalékos növekedést könyvelhetett el. Ezzel

A magyar gazdaság az év első három negyedében összességében 0,2%-os növekedést könyvelhetett el.

A szaktárca egy figyelemfelkeltő előrejelzést is megosztott: "amíg ez a helyzet nem változik" (vagyis a háború, a vámmegállapodás, valamint a háborúpárti Brüsszel), addig...

Ez a növekedési tempó reálisnak tűnik, azonban a gazdasági fejlődés felgyorsulásához, valamint az európai konjunktúra fellendüléséhez elengedhetetlen a stabilitás és béke megteremtése.

A jelenlegi helyzet alapján a béke elérhetősége a közeljövőben kétségesnek tűnik. Úgy tűnik, hogy Donald Trump amerikai elnök is felismerte, hogy Oroszország nem mutat hajlandóságot semmiféle megállapodásra, ezért újabb szankciók bevezetését határozta el. Ennek következtében az NGM prognózisa arra utal, hogy a minisztérium jövőbeli növekedést nullához közeli szinten valószínűsít.

Nagy Márton miniszter a következő évre 2-3 százalék közötti gazdasági növekedést valószínűsít, míg a független elemzők előrejelzései körülbelül 2,5 százalékos bővülést jeleznek.

A kormány gyakran a külső tényezőkre hivatkozik, amikor a magyar gazdaság stagnálásáról esik szó. Ez a megközelítés azonban csak részben indokolt, hiszen a magyar gazdaság teljesítménye az uniós összehasonlításban is elmarad a várakozásoktól.