Orbán Viktor nagy szövetségese visszatérhet, ami komoly hullámokat verhet az egész európai politikai tájképen.

Október 3-4-én tartanak Csehországban választásokat, itt a parlamenti alsóház, vagyis a Képviselőház tagjaira lehet majd szavazni. Az összesen 200 fős testületben 101 szék elnyerésére van szükség ahhoz, vagy valamelyik fél kormányt tudjon alakítani. A megmérettetés izgalmasnak ígérkezik, a végeredmények pedig az egész Európai Unió politikájára hatást gyakorolhatnak. Szombat délután még nem érhetnek véget a politikai csatározások, sőt, a java csak attól kezdve indulhat be.

Az utolsó hetek izgalma Csehországban egyre fokozódik a közelgő választások előtt, ahol a tét nem más, mint hogy Közép-Európa egyik legmeghatározóbb országa jobboldali irányvonalra vált-e, és hogy Prága a jövőben csatlakozik-e a Budapest és Pozsony által képviselt, EU-kritikus irányzathoz. A szavazás menete szokatlan, hiszen a csehek nem csupán egyetlen napon adhatják le voksukat. Az első fordulót október 3-án, pénteken délután 2-től este 10-ig, majd másnap, október 4-én, szombaton reggel 6-tól délután 2-ig tartják. A választások előtti időszak feszültsége és a politikai diskurzus érezhetően felerősödik, és a cseh társadalom figyelme egyre inkább a jövőbeli irányvonalra összpontosul.

utolsó közvélemény-kutatások azt jelzik, hogy egyedül senki nem lesz képes egyedül kormányt alakítani.

A legnagyobb népszerűségnek az ANO (csehül: Akce nespokojených občanů - ANO; magyarul: Elégedetlen Polgárok Akciója) örvend. Érdekesség, hogy a párt neve egy szójáték is, hiszen az "ano" csehül "igent" jelent. Az ANO a Fideszt is a soraiban tudó Patrióták Európáért képviselőcsoport tagja az Európai Unió vezető intézményeiben, ahol főként konzervatív populista eszméket képviselnek. A választási kampány középpontjában egyértelműen Andrej Babiš áll, a párt vezetője, akit gyakran a "cseh Donald Trumpként" emlegetnek. Ez a párhuzam nem véletlen, mivel ő is egy dollármilliárdokat megkereső üzletember, aki már betöltötte a miniszterelnöki posztot 2017 és 2021 között.

Négy évvel ezelőtt azonban elvesztette a választásokat, ami miatt az ellenzék soraiba került. Politikai pályafutását gyakran kísérik csalásra utaló gyanúk és vitatott támogatási ügyek. Az első megválasztása után nem sokkal bizalmatlansági indítványt terjesztettek elő a kormánya ellen a cseh parlamentben, amely végül kudarcot vallott, ezzel pedig patthelyzetet teremtett az ország politikai életében. A helyzet rendezésére végül egy új, koalíciós kormány megalakulása kínált megoldást, amelynek élén továbbra is Babiš állt. A botrányok ellenére a választók körében a népszerűségi mutatói szinte változatlanok maradtak, azonban a koronavírus-járvány következményei súlyosan érintették, mivel több intézkedését is heves kritikák övezték. Ez a kampány során visszaütött, és 2021-ben, bár szoros versenyt követően, alulmaradt legfőbb ellenfelével, Petr Fialával szemben.

2021 és 2025 között a cseh politikai színtér jelentős változásokon ment keresztül, amikor a 2020-ban három párt egyesüléséből létrejött Spolu (magyarul: Együtt) koalíciója Fiala vezetésével átvette a kormányzást. A kabinet számos megszorító intézkedést vezetett be, mivel a költségvetés helyzetét rendkívül aggasztónak tartotta. Fiala hangsúlyozta, hogy a megélhetés javulása érdekében áldozatokra van szükség. Az általa bevezetett takarékossági intézkedések árnyékában a csehek a gyorsan növekvő inflációval is szembesültek, ami fokozta a lakosság frusztrációját. A kormány adóemeléseket is bevezetett, azonban a gazdaság 2023-ra recesszióba süllyedt, amely tovább fokozták a társadalmi feszültségeket. A külpolitikai téren a kormány erőteljesen támogatta Ukrajnát, hangzatosan kiállva Kijev mellett. Fiala kormánya nemcsak az oroszok szankcionálását támogatta, hanem fegyverszállítással is segítette az ukrán hadsereget. Izrael védelmi jogát is határozottan megvédték, többször hangsúlyozták, hogy az országának joga van megóvnia saját biztonságát. Ezek a külpolitikai állásfoglalások nem csupán a nemzetközi kapcsolatokra voltak hatással, hanem a gazdaságpolitikában is jelentős szerepet játszottak, hiszen a kormány e lépései a belpolitikai helyzetet is formálták. A cseh kormány célja, hogy a nehézségek ellenére is megőrizze az ország nemzetközi pozícióját, miközben a hazai gazdasági kihívásokkal is meg kell birkóznia.

Fialáék támogatták a leválást az orosz energiahordozókról, valamint a védelmi kiadások folyamatos emelését.

A cseh politikai élet sem mentes a botrányoktól, hiszen folyamatosan napirenden tartották a kérdést, hogy a miniszterelnök, Petr Fiala, tarthat-e heti nyolc órás előadásokat a brnói Masaryk Egyetemen. Sokan, köztük korábbi kormányfők, aggályosnak ítélték ezt a tevékenységet, mondván, hogy összeférhetetlen a miniszterelnöki feladatokkal. 2024 tavaszán helyhatósági választásokat tartottak Csehországban, de a kormányzó pártok népszerűsége drámaian csökkent, ami előre borítékolta a kudarcot. Az eredmények igazolták a pesszimista előrejelzéseket, és a kormány újabb súlyos válságba került, ami a Kalózpárt kilépéséhez vezetett a koalícióból. A következő év nyarán robbant a hír, hogy Pavel Blazek, a cseh igazságügy-miniszter, 468 bitcoin adományt fogadott el a minisztériuma számára. Ez a több mint 45 millió dolláros "ajándék" (több mint 150 milliárd forint) egy Tomás Jirikovský nevű üzletembertől érkezett, aki az alvilági kapcsolatairól híresült el, és börtönbüntetést is kapott emiatt. Az ügy újabb bizalmatlansági szavazáshoz vezetett a parlamentben, de a Fiala-kormánynak ez a kihívás is sikerült átvészelnie.

A jelenlegi választások középpontjában a gazdasági kérdések állnak, emellett Prága EU-val való viszonya és Ukrajna támogatása is kiemelten fontos témák. Babiš kampányában igyekezett elnyerni a cseh választók szimpátiáját, ígéreteivel, mint például az energiaárak maximalizálása, a nyugdíjkorhatár csökkentése, valamint az adók csökkentése egyéni és vállalati szinten. Külföldi politikájában erőteljes EU-kritikát helyezett kilátásba, hangsúlyozva, hogy harcolni fog a bevándorlás ellen, és bírálni fogja Brüsszel zöld programját, sőt Ukrajna támogatásáról is fenntartásait fejezte ki. A cseh milliárdos kapcsán gyakran merül fel, hogy a "magyar recept" követője lehet, azaz Brüsszelben hasonló harcias retorikát alkalmazhat, mint Orbán Viktor, a magyar miniszterelnök. Az ANO pártot viszont sokan pragmatikus és technopopulista formációként jellemzik, amely rugalmasabban alkalmazkodik a közvélemény alakulásához. Ezt tükrözi az is, hogy Babiš a kampányában azt hangsúlyozta, hogy Csehország az "erejéhez mérten" támogassa Ukrajnát, mivel a jelenlegi támogatási szintet túlzásnak tartja.

A jelenlegi kormány elkötelezett amellett, hogy folytassa a már korábban megkezdett szigorú fiskális politikát. Céljaik között szerepel a költségvetési hiány további csökkentése, a külső adósság mérséklése, illetve a fegyveres erők korszerűsítése, amelyet a kampány során megígértek. Emellett kifejtették, hogy az ANO párt felelőtlen ígéretei komoly veszélyt jelentenek, hiszen ezek a múltbeli eredmények összeomlását okozhatják, és Csehországot egy adósságspirálba sodorhatják.

A két legnagyobb támogatottságot élvező párt mögött egy sokkal színesebb politikai paletta bontakozik ki. A Polgármesterek és Függetlenek (Stan) a regionális identitásra helyezi a fókuszt, és elkötelezett az Európai Unió szubszidiaritási elvének képviselete mellett. Kormánykoalíciós partnerként a párt határozottan támogatja az euró bevezetését, egyetértve a liberális centrista Kalózpárttal, amely 2024-ig szövetségben működött a Spoluval a képviselőházban. Ezzel szemben a Stačilo! (Elég!) – amely a többpárti összeolvadás eredményeként jött létre – markáns baloldali álláspontot képvisel, sőt, még keményvonalas kommunistákat is összefog. Politikai ígéreteik is ennek megfelelően hangzanak el:

Elhagynák az Európai Uniót, kilépnének a NATO-ból, és számos iparágat állami kézbe vennének.

Mindezeket a népszavazások eredményeként, természetesen.

A spektrum másik végén található az EU-ellenes, oroszbarát Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD), amely - ami már nem is meglepő - több radikális jobboldali pártot egyesített. Fő üzenetük az EU és a NATO erőteljes bírálata mellett az ukrajnai támogatások ellen folytatott harc, valamint a bevándorlás ellenesség. Ezen a listán nem hagyhatjuk figyelmen kívül az Autósok Magukért mozgalmat (Motoristé sobě) sem, akik a megélhetésük javításáért küzdenek, miközben ellenállnak a zöldpolitikai intézkedéseknek.

Az utóbbi években tapasztalt gazdasági nehézségek miatt sok szakértő arra figyelmeztet, hogy az emberek döntéseiket a "pénztárcájuk alapján" hozzák meg, ami azt jelenti, hogy a megélhetésük lesz a legfontosabb szempont. A jelenlegi kormány tevékenysége kapcsán a legfőbb kritika az, hogy nem igazán figyeltek a lakosság igényeire, ami súlyos elégedetlenséghez vezetett. Egyes véleményformálók már odáig merészkedtek, hogy azt állítják, a rendszerváltás előtti szocialista érában jobb körülmények között éltek az emberek Csehországban. Fiala miniszterelnök ezzel szemben folyamatosan hangsúlyozza, hogy...

Babiš esetleges visszatérése mekkora károkat okozna a demokráciára, a jogállamiságra, és az EU felé nyitott politikára nézve, de az üzenetei érezhetően nem igazán érik el a lakosságot.

Az eredményekbe némileg bekavarhat, hogy a parlamenti küszöb eltérően alakul a többpárti koalícióknak, mint az egyedül induló politikai formációknak:

A megmérettetésnek összesen 28 párt vesz részt, sokaknak azonban szinte semmi esélyük nincs a parlamentbe kerüléshez. A Politico által összesített felmérések most a következő lehetséges eredményeket mutatják:

A felsoroltakon túl van még néhány kisebb párt, amely a "futottak még" kategóriában van (kiemelendő az utóbbi években totálisan összeomló Cseh Szociáldemokrata Párt, amely a rendszerváltást követően többször is a kormányfőt adta).

Október 4-e után tehát a jövőbeni kilátások alapján a legfontosabb kérdés kétségtelenül az lesz, hogy

A két jelentős politikai erő közül melyik lesz képes hatékonyabban kialakítani kapcsolatokat potenciális szövetségeseivel? Ez a kérdés kulcsfontosságú a következő kormány megalakítása szempontjából.

Bizonyos törésvonalak már előre láthatóak, így a Spolu, a Stan és a Kalózok is kijelentették, hogy nem hajlandóak együttműködni az ANO-val, de a Stačilo! és az SPD is vörös vonalat jelent náluk. Éppen ezért nem kizárható egy olyan forgatókönyv, hogy létrejön a 2021-2024 közötti kormánykoalíció, a jobbközép-centrista és liberális pártok összeállhatnak, amennyiben elegendő széket szereznek a többséghez. Amennyiben ez nem sikerül, akkor az ANO nézhet szembe azzal a kihívással, hogy az igencsak színes pártokból igyekezzen egy összerántani egy életképes koalíciót. Ez viszont borzasztóan nehéz kihívásnak ígérkezik, mivel Babišnak is számolnia kell azzal, hogy egyetlen koalíciós partner még mindig nem lesz elég a kormányzóképes többséghez, így meglehet, hogy a szélsőbalt és a szélsőjobbot is meg kell győznie. Egy ilyen kormányt sokan már előre temetnek, mondván, hogy szinte lehetetlen feladatnak ígérkezik egy ennyire színes társaságot összefogni.

Ha mindez nem lenne elegendő, érdemes megemlíteni egy különösen izgalmas aspektust a választások kapcsán: Petr Pavel elnök személyét. A Cseh Fegyveres Erők korábbi vezérkari főnökeként 2023-ban került Csehország élére, ahol a második fordulóban 58,3-41,7 százalékos arányban győzte le Andrej Babišt, aki jelenleg a kormányfői pozíció legfőbb várományosa. Pavel híres arról, hogy eltökélt támogatója az ukrán ügynek, és az ő nevéhez fűződik a cseh kezdeményezés, amely lőszerszállítmányok megszervezését célozta meg.

A cseh elnök korábban világossá tette, hogy nem szándékozik olyan miniszterek kinevezésére áldását adni, akik támogatják Csehország kilépését az EU-ból vagy a NATO-ból. Emellett hangsúlyozta, hogy a külügyi és biztonsági tárcák élére nem engedélyezne szélsőjobbos vagy szélsőbalos politikai képviselőket. E megnyilvánulások következményeként könnyen előfordulhat, hogy a választások során a legtöbb szavazatot szerző párt inkább visszahúzódik a koalíciós tárgyalásoktól, és inkább egy kisebbségi kormányt alakítana, amelyet néhány külső támogató képviselő voksa segít legitimálni. Az így kialakuló helyzet azonban nem tűnik túl stabilnak, és kérdéses, hogy hosszú távon fenntartható lesz-e.

Határozottan kijelenthető, hogy amennyiben "a papírforma érvényesül", Csehországra nem várnak békés és csendes időszakok. A politikai események Prágában valószínűleg a jövőben is viharosan alakulnak majd.