Figyelemre méltó jelenség bontakozik ki a Mount Everesten: egyre növekvő veszélyes tendencia figyelhető meg.

Az utóbbi időszakban Nepálban aggodalmat keltett a xenongáz és a hipoxiás sátrak alkalmazása az expedíciók előtti felkészülés során. A helyi idegenvezetők attól félnek, hogy ezek az eszközök a tapasztalatlan hegymászókat meggondolatlan döntések meghozatalára ösztönözhetik. Érdekesség, hogy a hipoxiás sátrak már Magyarországon is elérhetők a vásárlók számára.

A Mount Everest csúcsán folyamatosan dőlnek meg a rekordok, ami már régóta nem meglepő. Ám a múlt héten két hegymászócsoport olyan figyelemfelkeltő teljesítménnyel rukkolt elő, ami sokak számára elképzelhetetlen volt: mindössze egy hét leforgása alatt érték el a tengerszinttől a világ legmagasabb pontját.

Május 21-én egy négyfős brit hegymászócsapat - tagjai mind kiváló fizikumú emberek - úgy mászta meg az Everest csúcsát, hogy alig több mint négy nappal korábban indultak Londonból. Másnap az amerikai-ukrán hegymászó, Andrew Ushakov azt mondta, hogy kevesebb mint négy nap alatt jutott el New Yorkból az Everest tetejére.

Az Everest, a világ legmagasabb csúcsa, lenyűgöző 8849 méteres magasságával igazi kihívást jelent a hegymászók számára. A csúcsra való biztonságos feljutás érdekében általában hosszú heteket kell eltölteni az alaptáborokban, ahol a hegymászók akklimatizálódnak, hogy a szervezetük alkalmazkodni tudjon az alacsonyabb oxigénszinthez. Az akklimatizáció hiánya rendkívül veszélyes, hiszen a legtöbb mászó súlyos betegségben szenvedne, vagy akár életét is veszíthetné a csúcs elérése előtt, ahol a 8000 méter feletti oxigénszint már a „halálzónának” számít. A hegyi betegség okozta tragédiák számottevően hozzájárulnak a hegyi balesetek, például az esések és lavinák által okozott halálesetek számához. Az elmúlt egy évszázad expedíciói során legalább 345 ember vesztette életét a Himalájában, és sokuk holtteste még mindig ott pihen a hegy gyomrában.

A magyar mászók közül Gárdos Sándor, Várkonyi László és most már Suhajda Szilárd is azok között szerepel, akik a Mount Everest kihívásának tragikus következményeivel néztek szembe. Suhajda Szilárd, aki a hegyek iránti szenvedélyével sokakat inspirált, éppen két éve, 2023 májusában vesztette életét a híres csúcs közelében.

Az új technológiák és módszerek révén a brit csapat és Ushakov már azelőtt hozzászoktak a körülményekhez, hogy megérkeztek volna a nepáli hegycsúcs lábához. Ennek köszönhetően teljes mértékben elkerülhették az alaptábor használatát – olvashatjuk a The Guardian cikkében, amely az új trendek elterjedését elemzi.

Egyes expedícióvezetők úgy vélik, hogy az új előakklimatizációs technikák forradalmasítják az Everest meghódítását, hiszen nemcsak a biztonságot növelik, hanem segítenek csökkenteni a hegyen felhalmozódó szemét mennyiségét is. Ezzel szemben sokan, köztük a nepáli serpák, akiknek élete és megélhetése szorosan összekapcsolódik a Himalája csúcsára irányuló expedíciók vezetésével, aggodalmukat fejezik ki. Attól tartanak, hogy a gyorsabb mászási lehetőségek negatív hatással lesznek a helyi gazdaságra, amely jelentős mértékben függ ezekből a túrákból származó jövedelmektől.

Az is aggodalomra ad okot, hogy ez még nagyobb nyomást gyakorol a hegyre, mert minden évszakban növelni fogja a mászók számát. Nepál általában évente körülbelül 400 engedélyt ad ki az Everestre, amelyek mindegyike 90 napig érvényes, és nincsenek szabályok arra vonatkozóan, hogy a hegymászók mennyi időt tölthetnek a hegyen.

Aggodalmak merülnek fel azért is, hogy jelentősen lerövidülhet az expedíciók hossza, ami több tapasztalatlan hegymászót ösztönözhet a mászásra. A tavalyi volt az Everesten feljegyzett egyik legvéresebb év, amit a szakértők részben a mászást megkísérlő kezdők számának tulajdonítanak.

"A csupán négy-öt napos mászás éles ellentétben áll a serpák által mindig is tiszteletben tartott hagyományos értékekkel és normákkal. Véleményem szerint az Everest megmászásának valódi értéke a klasszikus megközelítésben rejlik, ahol a hegyhez való akklimatizáció kulcsszerepet játszik. Csak azért, mert egy új technológia a rendelkezésünkre áll, még nem jelenti azt, hogy mindent szabadon alkalmazhatunk" - fogalmazott Nima Nuru serpa, a Nepáli Hegymászó Szövetség elnöke.

A nepáli turisztikai minisztérium vizsgálatot indított a hegymászók által alkalmazott új modern módszerek jogszerűségével és etikájával kapcsolatban.

Himal Gautam, a nepáli turizmus vezetője hangsúlyozza: „Az új akklimatizációs technológiák bevezetése, valamint orvosi laboratóriumokban vagy mesterséges környezetekben történő tesztelése komoly kihívást jelent Nepál számára. Fontosnak tartjuk, hogy nyitottak legyünk az innovációkra, és nem zárkózunk el tőlük, ugyanakkor számos kérdést is felvetnek. A leglényegesebb szempont, hogy minden hegymászó egyenlő bánásmódban részesüljön.”

Különösen ellentmondásos a brit csapat xenongáz-használata, amely még egy kísérleti módszer az oxigénszállító vörösvértestek serkentésére a szervezetben, ami az akklimatizáció egyik alapvetése.

A xenon - más néven érzéstelenítő - magaslati mászásban való használatáról nincsenek még tudományos adatok. Nem beszélve arról, hogy a xenongáz a Doppingellenes Világszervezet által összeállított tiltott anyagok listáján is szerepel potenciális teljesítménynövelő tulajdonságai miatt - bár a testületnek nincs beleszólása a hegymászás metódusába.

A brit hegymászók expedícióvezetője, Lukas Furtenbach, egy neves osztrák hegymászó kijelentette, hogy ő szorgalmazta a xenon használatát, mert 2020 óta kísérletezik vele nagy magasságban egy német orvoskutatóval együtt.

Furtenbach megjegyezte, hogy az utolsó három év során, többek között az Everesten szerzett tapasztalatai alapján, a xenongáz nem csupán az akklimatizáció folyamatát gyorsítja fel, hanem a magaslatokban csökkenti a tüdő- és szívnyomást is. Ennek köszönhetően a hegymászás sokkal biztonságosabbá és komfortosabbá válik. "Nyilvánvalóvá vált számomra, hogy ezen a téren a tudomány már régen túllépett rajtunk" - tette hozzá.

A gázt a brit hegymászóknak egy németországi klinikán adták be 30 perces kezeléssel, két héttel azelőtt, hogy Nepálba repültek volna.

Ennek ellenére a Nemzetközi Hegymászó Szövetség januárban figyelmeztetett, hogy a xenon alkalmazása a hegyekben "kockázatos" lehet, mivel nincsenek egyértelmű bizonyítékok a használatának biztonságosságára. Furtenbach azonban azonnal visszautasította ezt az állítást, hangsúlyozva, hogy a múlt héten történt Everest-hódítás egyértelműen azt mutatja, hogy ezt a teljesítményt a hegymászás új korszakaként érdemes ünnepelni.

"A hét napon át tartó mászás jelentősen csökkenti a hegyre gyakorolt terhelést: kevesebb oxigénhasználat, minimális emberi ürülék és hulladék, csökkentett élelmiszerszállítás, valamint kisebb teher a serpák számára. Ez különösen fontos időszakokban, amikor az Everestre nehezedő környezeti nyomás elérheti a fenntarthatatlan szintet. Ez a megközelítés drámai mértékben csökkentheti az ökológiai lábnyomot."

Furtenbach határozottan elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint a xenont alkalmazó hegymászók tisztes versenyelőnyhöz juthatnának másokkal szemben. "Nem a sebességi rekordok megdöntése a célunk. Úgy gondolom, hogy ez a lépés a biztonságos és felelősségteljes magaslati hegymászás irányába" - nyilatkozta.

Ushakov eközben azt hangoztatja, hogy a négynapos mászása során nem használt xenongázt. Helyette hónapokig kizárólag hipoxiás sátrakat alkalmazott az akklimatizáció érdekében, mindezt New York-i otthonában. Érdekes módon, ezt a technológiát a brit csapat is igénybe vette a gázkezelés mellett. Ezek a sátrak általában otthoni használatra, elsősorban éjszakai alvás alatt bérelhetők. A módszer lényege, hogy alacsony oxigéntartalmú környezetet biztosítanak, amely segíti a testet a hegyi viszonyokhoz való alkalmazkodásban – bár nem éppen gyors és könnyű folyamat ez. Ushakov több mint 400 órát töltött el így, hónapokon át, alvással és felkészüléssel a sátorban, hogy teljes mértékben és biztonságosan felkészüljön az Everest-mászására.

Magyarországon már elérhető a különleges magaslati, vagy hipoxiás sátrak bérlése, amelyeket Bene Barnabás négyszeres Európa-bajnok futó is aktívan használ. Weboldalán nem csupán az egészségre gyakorolt jótékony hatásokat ismerteti, hanem az árakat is feltünteti. Például egy kétszemélyes hipoxiás sátor bérleti díja egy hónapra 175 ezer forint.

Bár nem új keletű, a hipoxiás sátortechnológiát még mindig csak a világ legmagasabb csúcsait meghódító hegymászók nagyjából 10-15 százaléka használja. Brian Oestrike, a sátrakat gyártó Hypoxico vezérigazgatója azonban azt mondta, hogy globális népszerűségük jelentősen megnőtt az idén. A vezető nem hiszi, hogy a sátrak használatát - amelyek bérlése vagy megvásárlása jóval drágább a magyar áraknál - "csalásnak" kellene tekinteni a világ legmagasabb csúcsainak megmászásakor.

"Ügyfeleink többsége nem a gyorsabb mászásra törekszik, csupán egy biztonságosabb expedícióra. Úgy vélem, hogy a mászás mindenkinek a saját teljesítménye, és az, hogy miképp teszi ezt, vagy hogyan használja a technológiát, rajta múlik" - mondta.

Khimlal Gautam, a 2019-es Everest új magasságát megmérő csapat földmérője szerint azonban ennél lényegesebb kérdések is felmerülnek. "Holnap talán olyan technológia jelenik meg, amely lehetővé teszi, hogy helikopterekkel érjék el az Everest csúcsának legvégét. Ha ez megtörténik, mit fogunk tenni? Itt az ideje végre egy szilárd etikai kódex kidolgozásának a hegymászás számára" - jelentette ki.