Magyarországon aranysakálokban felfedeztek veszélyes mérgeket | 24.hu Újabb aggasztó hír érkezett a hazai vadon élő állatvilágból: a legfrissebb vizsgálatok során aranysakálokban mérgező anyagokat azonosítottak. A kutatók figyelmeztetnek, hogy ez a jelen

Egy új tanulmány alapján veszélyes penészgombamérgeket, úgynevezett mikotoxinokat mutattak ki a dél-magyarországi aranysakálok szervezetében a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Genetika és Biotechnológia Intézetének munkatársai - írja az MTI. A szakértők 19 példány májmintáját vizsgálták meg, és mindegyikben észleltek legalább háromféle méreganyagot. A leggyakoribbak a dezoxinivalenol, a fumonizin B1 és a zearalenon voltak, de jelen volt az aflatoxin, az ochratoxin-A is.

A mikotoxinok olyan vegyi anyagok, amelyeket különböző penészgombák állítanak elő, és leggyakrabban gabonafélékben találkozhatunk velük. A sakálok táplálkozása sokszínű, hiszen növényi eredetű ételeket is beépítenek az étrendjükbe, ugyanakkor kedvelik a kisemlősök fogyasztását és az elhullott nagyvadak belsőségeit is szívesen megeszik. Ennek következtében könnyen találkozhatnak a mikotoxinokkal, ami potenciális egészségügyi kockázatot jelent számukra.

Ezek az anyagok komoly egészségi kockázatot jelentenek nemcsak az állatokra, hanem az emberekre is.

A kutatók figyelmes megfigyelései alapján a mikotoxinok szintje változó volt a különböző korú és nemű állatok esetében. A felnőtt nőstényeknél az ochratoxin-A koncentrációja magasabb értékeket mutatott, míg a felnőtt hímekben a zearalenon mennyisége emelkedett ki. Ezen kívül a nőstények általában több dezoxinivalenolt halmoztak fel, mint a hímek, ami további érdekességeket vet fel a mikotoxinok nemi és életkori eloszlásával kapcsolatban.

Az elemzések szerint a sakálok nem csupán a környezetszennyezés áldozatai, hanem figyelmeztető jelek is lehetnek. "Az aranysakál, mint csúcsragadozó, kiváló bioindikátorként szolgálhat a természetes élőhelyek mikotoxin-szennyezettségének feltérképezésében" – nyilatkozta Szőke Zsuzsanna, a kutatás vezetője.

A tanulmány rámutat arra, hogy a vadon élő állatok egészségi állapota szoros összefüggésben áll az emberi tevékenységekkel, különösen a szántóföldi gabonatermesztés területén. Ez a folyamat nem csupán az élelmiszerellátás alapját képezi, hanem a növényevő nagyvadak téli takarmánykiegészítésére is hatással van. A kutatók hangsúlyozzák, hogy további kutatások szükségesek ahhoz, hogy mélyebb megértésre tegyünk szert a mikotoxinok hosszú távú hatásairól az ökoszisztémákra.