Ha vérplazmát szeretnél adni, több fontos szempontot érdemes figyelembe venni. Először is, győződj meg róla, hogy megfelelsz a donor követelményeknek, mint például a kor, a testsúly és az egészségi állapot. Fontos, hogy a vérplazmaadás előtt hidratált leg

A plazmaferezis során a vérplazma levétele gyógyszerkészítmények előállításának alapjául szolgál. Érdemes kiemelni, hogy ez a folyamat több szempontból eltér a hagyományos véradástól. Melyek ezek a különbségek? Először is, a plazmaferezis során a vérplazmát választják el a vörösvérsejtektől és más elemekből, míg a véradás során a teljes vért veszik le. Ezen kívül a plazmaferezis általában hosszabb időt vesz igénybe, mint a véradás, mivel a plazma különválasztása és visszajuttatása a szervezetbe is része a folyamatnak. Továbbá, a plazma adás során a donorok gyakran gyakrabban adhatnak plazmát, mint vért, mivel a plazma regenerálódásához kevesebb idő szükséges. Végül, míg a véradással leginkább életmentő helyzetekben segítünk, addig a plazmaferezis során nyert plazmát gyógyszerek készítésére használják, például immunoglobulinok előállítására, amelyek fontosak a különböző betegségek kezelésében. Ezek a különbségek jól mutatják, hogy bár a plazmaferezis és a véradás hasonló célokat szolgálhat, a folyamatok és a felhasználás módja eltérő.

A véradás és a vérplazma adás során is nagyszerű lehetőséget kínálunk arra, hogy segítsünk másokon, hiszen mindkét esetben donorokká válunk. A véradás folyamán azonban a teljes vért, annak minden egyes összetevőjével együtt (mint a sejtes elemek és a vérplazma) gyűjtik össze. Ezzel szemben a plazmaferezis egy különleges eljárás, amely során egy speciális készülék használatával, sterilen és zárt rendszerben történik a véralkotórészek elválasztása. E folyamat során centrifugálásra és szűrésre kerül sor, amely lehetővé teszi a plazma, a vérsejtek és a vérlemezkék különválasztását.

Az emberi vér összetételének közel felét a vérplazma alkotja, amelynek szerepe rendkívül fontos a szervezet működésében. Ezen a folyékony alapanyagon keresztül szállítódnak a tápanyagok, hormonok és salakanyagok, biztosítva ezzel a sejtek optimális működését. A vérplazma gazdag fehérjékben, ásványi anyagokban és vitaminokban, amelyek mind hozzájárulnak a test egészségéhez és a különböző biológiai folyamatok zavartalan lefolyásához.

A vér összetételének mintegy 45%-át a vörösvértestek, fehérvérsejtek és vérlemezkék alkotják, amelyek együtt játszanak kulcsszerepet a test működésében.

A plazma gyűjtése nem mindenki számára elérhető tevékenység! Csak olyan plazmaferezis állomások végezhetnek ilyen munkát, amelyek rendelkeznek a szükséges működési engedéllyel, valamint az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet által kiadott, a plazma gyűjtésére vonatkozó engedéllyel. Ezen állomások az OVSZ-szel kötött együttműködési megállapodás keretében végzik feladataikat. Fontos, hogy a plazmacentrumok megfeleljenek a hazai és nemzetközi előírásoknak, és munkájukat a legszigorúbb minőségbiztosítási szabályok szerint végezzék.

Egy alkalommal 7-800 milliliter plazmát vesznek le a centrifugálási eljárással, ennek időtartama kb. 45 perc. A sárgás folyadék egy műanyag zacskóba kerül, a többi, szintén értékes komponenst (vörös- és fehérvérsejteket, vérlemezkéket) visszajuttatják a donor szervezetébe, ismételt szúrás nélkül.

A hiányzó mennyiség néhány nap alatt újratermelődik az emberi szervezetben. Az ajánlások szerint 5-10 naponta lehet plazmaadáson részt venni, azaz gyakrabban, mint a véradáson, hiszen itt a vér kritikus fontosságú alkotóelemei a plazmaadó szervezetében maradnak az eljárás során. Arra figyelni kell minden érintettnek, hogy betartsa ezt az időablakot, vagyis várjon a következő plazmaadással 5-10 napot.

A plazmafolyadék optimális regenerálódásához elengedhetetlen a bőséges folyadék- és zöldségbevitel, valamint egy fehérjében gazdag étrend. Emellett erősen ajánlott elkerülni a dohányzást és az alkoholt. A plazmaadás előtt kiemelkedő fontosságú a megfelelő hidratáltság: legalább két liter folyadékot érdemes elfogyasztani, és a táplálkozás során célszerű szénhidrátdús, de zsírszegény ételeket választani.

A plazmaferezis egy orvosi eljárás, amely során a vér plazmáját különítik el a vérsejtektől. Ez a folyamat különböző egészségügyi problémák kezelésére szolgál, mint például autoimmun betegségek vagy bizonyos vérzavarok. A plazmaferezis folyamata a következő lépésekben zajlik: 1. **Előkészületek**: A páciens állapotának felmérése és a szükséges laboratóriumi vizsgálatok elvégzése után a kezelést megelőzően tájékoztatják a beteget a folyamatról és a várható hatásokról. 2. **Vénás hozzáférés**: A beavatkozás kezdetén egy vénás kanült helyeznek be a páciens karjába, amelyen keresztül a vért levezetik. 3. **Vérvétel**: A vért a kanülön keresztül egy speciális gépbe, a plazmaferezis készülékbe vezetik. Ez a gép képes elkülöníteni a plazmát a vérsejtektől. 4. **Plazma elválasztás**: A plazmaferezis során a vért centrifugálják, amely lehetővé teszi a plazma és a vérsejtek szétválasztását. A plazma, amely különböző fehérjéket és immunoglobulinokat tartalmaz, a gépben marad, míg a vérsejtek visszakerülnek a páciens keringésébe. 5. **Plazma eltávolítása**: A leválasztott plazmát általában speciális tartályokban gyűjtik össze, majd azt eltávolítják a szervezetből. Ezt követően a plazma helyettesítésére különböző oldatokat, például albumint vagy sóoldatot infundálnak a páciensbe. 6. **Beavatkozás befejezése**: A plazmaferezis általában 1-3 órát vesz igénybe, a páciens állapotától és a kezelési céltól függően. A kezelés végén a kanült eltávolítják, és a páciens pihenhet egy kicsit, mielőtt elhagyja a rendelőt. A plazmaferezis hatékony módja lehet bizonyos betegségek kezelésének, és a páciens általában jól tolerálja az eljárást. Azonban, mint minden orvosi beavatkozásnak, ennek is lehetnek mellékhatásai, ezért fontos, hogy a páciens orvosa részletesen tájékoztassa őt a folyamat során felmerülő kockázatokról.

A vérnek, vérplazmának nem lehet piaci ára - olvasható az Európai Uniós jogszabályokban. Mégis fizetnek a plazmaközpontok a donoroknak, igaz, költségtérítést (útiköltség és térítés a kiesett időért), ami a minimálbér napidíja alapján lett megállapítva.

A vérkomponens gyűjtése során a donor számára biztosított kalóriapótlás, valamint a rendelkezésre állásának ellentételezéseként adható vagyoni juttatás egy adott év keretein belül, egy donációra vonatkoztatva, legfeljebb a mindenkori érvényes jogszabályban meghatározott minimálbér ötszörösének megfelelő órabér mértékéig terjedhet. (3/2005. EüM rendelet 22/A. §)

Központonként változó, hogy milyen különleges ajándékokkal és bónuszokkal vonzzák a donorokat, ezt a témát külön nem fejtem ki.

Fontos hangsúlyozni, hogy a központok felkeresésének nem az anyagi ellenszolgáltatás álljon a középpontjában! Az egészségmegőrzés sokkal lényegesebb szempont, hiszen a donorok folyamatos alkalmassági vizsgálatokon, azaz szűrővizsgálatokon vesznek részt. Ezek közé tartozik az alap orvosi vizsgálat, az állapotfelmérés vérnyomásméréssel, valamint a laborvizsgálathoz szükséges vérvétel. E folyamat révén időben észlelhetők bizonyos betegségek, mint például a HIV, hepatitis B és C, vagy szifilisz. Ezt a tevékenységet akár rendszeres szűrésként is felfoghatjuk. Továbbá, az érintettek hajlamosabbak lesznek jobban figyelni az egészséges táplálkozásra és a megfelelő folyadékbevitelre is.

A plazma, amelynek víztartalma eléri a 90 százalékot, kulcsfontosságú alapanyag a gyógyszergyártásban. Ebből az értékes folyadékból készülnek életmentő gyógyszerek, különösen az alvadási faktorok, amelyek elengedhetetlenek a veleszületett vérzékenységben, például hemofíliában szenvedő páciensek kezelésében. Ezen kívül a plazmából származó immunglobulin-készítmények is készülnek, amelyek a gyengült immunrendszerű egyének számára nyújtanak segítséget, segítve őket a különböző fertőzések legyőzésében.