Most már hivatalosan is bejelenthető, hogy a HELL ENERGY tulajdonosi köre Barabás Ernő és Barabás Zsolt nevéhez fűződik.
A Hell-birodalom vezetői most már hiába igyekeznek titokban tartani vagyonuk mértékét: a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozata értelmében a Forbes szabadon publikálhat a Barabás testvérek milliárdjairól. A négy évig elhúzódó jogi harc végén a bíróság világosan a sajtószabadság mellett foglalt állást - olvasható a TASZ legfrissebb közleményében.
A történet 2019-ben indult, amikor a HELL ENERGY vezetői úgy határoztak, hogy nem kívánják viselni a leggazdagabb magyarok listájának címét. Ez a lépés meglepő egy olyan vállalat részéről, amely általában nem riad vissza attól, hogy kihasználja az állami támogatásokat. A cég 118,1 milliárd forintos beruházásainak körülbelül 10 százaléka közpénzből ered, ami tovább fokozza a helyzet érdekességét.
A per jogi különlegessége abban rejlik, hogy a tulajdonosok az EU általános adatvédelmi rendeletét, a GDPR-t próbálták eszközként felhasználni. Míg más uniós államok külön szabályozásokkal védték meg az újságírókat a szigorú követelmények terhe alól, Magyarországon valamiért ez a lépés "kimaradt". "A GDPR nem az újságírók munkájának megnehezítésére készült, de könnyen lehet, hogy erre is használják" - magyarázza Hüttl Tivadar, a TASZ ügyvédje, aki némileg ironikusan megjegyzi, hogy a Hell-tulajdonosok után Bige László, a műtrágyaipar nagyágyúja is hasonló jogi lépésekkel próbálkozott.
És mi volt a nagy felhajtás tárgya? Mindössze egy 900 karakteres szócikk a Forbes milliárdos listáján - amely mellesleg hat hónapos aprólékos kutatómunka eredménye, és kizárólag nyilvános forrásokból dolgozik. A helyzet odáig fajult, hogy négy éven át még csak a Barabás testvérek (Ernő és Zsolt) nevét sem lehetett leírni az újságban - mintha csak a Harry Potter-regények "Tudjukki"-járól lenne szó.
A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével a Forbes előbb tavaly februárban első fokon, most pedig jogerősen is megnyerte a pert. A bíróság kimondta: a gazdasági élet meghatározó szereplői bizony közszereplők, még akkor is, ha történetesen nem szerepelnek minden héten a bulvárlapok címlapján.
Bánáti Anna, a lista korábbi szerkesztője szerint a HELL ENERGY méretéhez és az általa kapott állami támogatások volumenéhez képest feltűnően kevés sajtófigyelem irányul a cégre - vélhetően azért, mert a tulajdonosokról köztudott, hogy "nem tolerálnak semmit, ami róluk jelenik meg". A Forbes szerkesztőségében már több kilónyi iratanyag gyűlt össze a hasonló perekből.
"Valóban szeretnénk olyan környezetben élni, ahol a sajtó tartalmát egy olyan tulajdonos befolyásolja, aki jelentős állami támogatásban részesül, mindezt pedig a mi adóforintjainkból finanszírozzák?" - fogalmazza meg aggodalmát Zsiborás Gergő főszerkesztő.
A döntés véglegessé vált: nem, nem kívánjuk ezt. A közérdek és a sajtószabadság felülmúlja a milliárdosok magánélethez való jogát - főleg akkor, ha ez a magánélet jelentős állami forrást érint.
Az ügy kulcsfontosságú kérdése az volt, hogy a magyar társadalom képes lesz-e hozzáférni azokhoz az adatokhoz és információkhoz, amelyek világossá teszik, kik és milyen módon gyarapodnak Magyarországon, valamint hogy a politika milyen befolyással van mindezekre a folyamatokra.
