Bár nehezen vállaljuk, hogy visszaváltsuk a műanyag palackokat, a helyzet egyre sürgetőbbé válik: a magyar vizekben is megdöbbentően sok a műanyag hulladék.
A hazai vizekben aggasztó mértékben megjelent mikroszemcsék problémája egyre sürgetőbbé válik. Jelenleg csupán részleges megoldások állnak rendelkezésünkre, pedig ezek a szennyezőanyagok nemcsak a környezetünkre, hanem az egészségünkre is komoly kockázatot jelentenek. A helyzet valóban kritikus, azonban az ENSZ eddig nem tudott érdemi lépéseket tenni a nemzetközi szabályozás érdekében, főként az olajtermelő országok ellenállása miatt. Az idő sürget, és sürgős változtatásokra van szükség, hogy megóvjuk vizeink tisztaságát és saját egészségünket.
A mikroműanyagok már nemcsak a környezetünket, hanem a szervezetünket is átjárják, miközben az ENSZ tagállamai évek óta húzzák-halasztják a műanyaghasználat visszaszorítására irányuló globális megállapodást - emlékeztet a HVG. A lap hozzáteszi: a hazai vizekben is aggasztó mennyiségben kimutatott mikroszemcsék ellen jelenleg részmegoldások léteznek.
Hankó Gergely, a PET Kupa projektvezetője úgy véli, hogy az ENSZ tavalyi, Dél-Koreában megrendezett műanyagcsúcsa nem tekinthető teljes kudarcnak. A résztvevők célja, hogy 2025-re kidolgozzanak egy jogilag kötelező érvényű megállapodást, amely átfogóan érinti a műanyaggyártás teljes életciklusát, a gyártástól kezdve egészen az ártalmatlanítás folyamatáig.
A probléma orvoslását jelentősen nehezíti a világ országainak széles spektrumú és sokszor ellentmondásos hozzáállása. Míg az Európai Unió és néhány más ország, mint Peru és Ruanda, ambiciózus célt tűzött ki mag elé: 2040-ig 40%-kal csökkenteni az elsődleges műanyaggyártást, addig más államok, például Oroszország, Kazahsztán és India, határozottan ellenállnak az egységes korlátozások bevezetésének.
A fő ellenzők gyakran olyan országok, amelyek bőséges fosszilis energiahordozókkal rendelkeznek, és az elektromobilitás elterjedésének következtében jelentős bevételkiesést tapasztalnak. Ennek ellenére, mint alternatív megoldásra, a műanyagiparban keresnek új lehetőségeket.
Hankó Gergely szerint a termékek ökológiai lábnyomának 75-80 százalékát a dizájn határozza meg, ezért fontos lenne, hogy kevesebb és könnyebben újrahasznosítható alapanyagból készüljenek, elősegítve a fenntarthatóbb gazdálkodást. Ami pedig minket, vásárlókat illet: elengedhetetlen a hozzáállásunk megváltoztatása. Kerülnünk kellene az impulzusvásárlást, de amellett, hogy tényleg csak szükséges dolgokat veszünk, arra is érdemes lenne figyelni, hogy fenntartható gyártásból származó, tökéletesen újrahasznosítható csomagolóanyaggal rendelkező termékeket válasszunk.
