Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának sürgősen egyértelmű és egységes választ kell adnia az orosz drónok incidenes megjelenésére. Az ilyen eseményekre adott reakciónknak határozottnak és összetartónak kell lennie.

Kedden több fontos védelmi és biztonsági esemény zajlott Európa különböző pontjain. Brüsszelben az Európai Bizottság ülésezett, miközben Lengyelországban éppen a Varsói Biztonsági Fórum zajlott. Mindkét rendezvényen neves nemzetközi alakok léptek fel, köztük Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja, aki úgy vélekedett, hogy Putyin "a szíve mélyén tisztában van azzal, hogy ezt a konfliktust nem nyerheti meg". Ezzel párhuzamosan Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy "Európának határozott és egységes válaszokat kell adnia az orosz drónok incideneseire".

Az Európai Bizottság tagjai kedden egy különleges "biztonsági fórum" keretében gyűltek össze, hogy megvitatják a védelmi és biztonsági kihívásokat. A rendezvényhez a NATO főtitkára, Mark Rutte is csatlakozott. Ez a találkozó különösen időszerű volt, tekintettel arra, hogy a drónok tömeges megjelenése az európai légtérben egyre nagyobb aggodalmat kelt, és folyamatosan fennakadásokat okoz, különösen a skandináv országokban.

Míg Kelet-Európában egyértelműen kiderült, hogy orosz drónok lépték át a légteret, a skandináv régióban továbbra is homály fedi, hogy ki vagy mi áll a különös események mögött. Ez a jelenség már most jelentős reakciókat generált a térségben: Dánia, amely ezen a héten két kiemelkedő európai csúcsnak ad otthont, azonnali intézkedéseket hozott, hogy megerősítse légvédelmét, biztosítva ezzel a rendezvények zavartalan lebonyolítását.

A NATO légterébe berepülő orosz drónok és repülőgépek jelenléte egyre inkább aggasztó jelenséggé vált a nyugati országok számára, hiszen ezek a manőverek nem csupán zűrzavart, hanem félelmet is keltenek. Ezt a komplex témát járta körül Takács Lili kollégánk egy különleges podcastban, ahol vendégei Takácsy Dorka, Oroszország-szakértő, és Takács Márk, katonai elemző voltak. A beszélgetés során szó esett arról is, hogy az orosz kormány e lépésekkel próbálja elterelni a figyelmet belső problémáiról, miközben a nemzetközi közösségre gyakorolt nyomás és a biztonsági helyzet tovább bonyolítja a helyzetet.

A brüsszeli sajtótájékoztatón Ursula von der Leyen hangsúlyozta, hogy Európának sürgős és egységes reakciót kell adnia az orosz drónok határainkon végrehajtott incidenjeire. Kiemelte a "drónfal" kiépítésének fontosságát a biztonság fokozása érdekében - számolt be róla a Guardian. Mark Rutte, a NATO főtitkára, az Európai Bizottság elnökével egyetértve megjegyezte, hogy bár a dániai drónesetek kapcsán a nyomozások még folyamatban vannak,

"Ha Lengyelország és Észtország kerül szóba, nyilvánvaló, hogy az oroszok húzzák a szálakat."

Azt is kiemelte, hogy "jelenleg is elemezzük, vajon szándékos cselekedet volt-e vagy sem. Ám még ha nem is állt szándékában, a tett felelőtlen és teljesen elfogadhatatlan."

A Varsói Biztonsági Fórum második napján, a panelbeszélgetés zárásaként Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja kifejtette véleményét a közelmúltban történt orosz incidensekről. Azt hangsúlyozta, hogy fontos lépés lenne az orosz drónok és vadászgépek lelövése, amennyiben azok átlépik a NATO légterét.

"A számítás Putyin döntésein áll vagy bukik... azon, mennyi szenvedést hajlandó elviselni" - jelentette ki, utalva arra, hogy az orosz hadsereg egyre súlyosabb kihívásokkal néz szembe a harctéren, és arra, hogy "múzeumokból kell tankokat előhalászniuk, hogy harci állományt biztosítsanak." Ezt követően hozzátette, hogy véleménye szerint nincs szükség újabb vörös vonalak kijelölésére, mivel a helyzet Putyin felelőssége, nem a Nyugaté, és a döntéseket neki kell meghoznia, nem pedig a Nyugati szövetségnek. "A Nyugat rendkívül jól összehangolt, és bízom abban, hogy ez így is marad" - mondta.

Kellogg kiemelte, hogy az Egyesült Államok legfőbb célja Ukrajnával kapcsolatban nem más, mint hogy "megakadályozza a második világháború óta Európa legnagyobb szárazföldi konfliktusának folytatását".

„Ez egy ipari méretű konfliktus, ahol a veszteségek száma több százezerre rúg - nem csupán ezrekre vagy kétezrekre, hanem valóban több százezer ember veszett oda a harcok során” - fogalmazott.

"Afganisztánból az oroszok 18 ezer áldozat után hagyták el a területet; míg mi Vietnamból 65 ezer halott után távoztunk. Jelenleg pedig arról beszélünk, hogy a halottak és sebesültek száma mindkét oldalon együtt már túllépte az egymilliós határt. Ez igazán megdöbbentő. Úgy vélem, ennek a háborúnak valamilyen módon véget kell vetni" - fogalmazott Kellogg.

Úgy vélem, hogy valószínűleg legbelül ő is tisztában van azzal, hogy ezt a harcot nem nyerheti meg. Számára ez egy olyan hosszú távú küzdelem, amely valójában megnyerhetetlen. Ez a forgatókönyv nem fog megvalósulni - fogalmazott Kellogg Putyinra utalva.

A Varsói Fórum keretein belül Rob Bauer admirális, a NATO katonai bizottságának volt holland elnöke súlyos figyelmeztetést adott át a kontinens biztonsági helyzetéről:

Közelítve a frontvonalbeli államok témájához, különös figyelmet kell fordítanunk Kelet-Európára. Azonban fontos, hogy elmozduljunk a megszokott gondolkodásmódtól, hiszen a mai hadviselés sok szempontból eltér a hagyományos értelemben vett frontról. Számos olyan tényező létezik, amelyek már nem illeszkednek a klasszikus frontvonal fogalmához.

Bauer véleménye szerint a portugál, spanyol, olasz, holland és brit embereknek – vagyis minden olyan nemzetnek, amely egy kicsit távolabb helyezkedik el a keleti fronttól – fel kell ismerniük, hogy a kibertér, a hiperszonikus rakéták kora, az űr és az információs tér világában már nem léteznek hagyományos frontvonalak.