Tusványos - Bóka János véleménye szerint a következő évtizedekben kulcsszerepet játszik majd a szuverenista és föderalista nézetek közötti összecsapás. Ez a konfliktus alapjaiban formálhatja meg a politikai tájat, és jelentős hatással lesz a jövő társadal
A politikai küzdelem a szuverenisták és a föderalisták között most kezd kialakulni és a következő évtizedekben meghatározó lesz - mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter szerdán Tusnádfürdőn.
Bóka János az Európai Unió - nemzeti szuverenitás és/vagy föderalizmus című panelbeszélgetésen kijelentette: az európai intézményekben és az Európa-politikában változásra van szükség, ez a politikai küzdelem zajlik a szuverenisták és a föderalisták között.
Kifejtette:
Az elmúlt 10-15 évben drámai átalakuláson ment keresztül az Európa-politika tája. Jelenleg az európai pártcsaládok közötti legfontosabb megkülönböztető jel az, hogy a politikai szereplők a föderalista vagy a szuverenista irányzatot választják-e.
- mutatott rá a tárcavezető.
Ez nemcsak a szakpolitika szempontjából a meghatározó értékelése szerint, hanem arra is vonatkoztatható, hogy általában a hatáskörök megosztása hogyan néz ki, vagy hogyan működjön az EU intézményrendszere - fejtette ki.
Kitért arra is: az európai polgárok számára nem világos, mit kellene tenniük ahhoz, hogy az EU-ban más irányba menjenek a dolgok. Hány európai kormánynak kell még belebukni a migrációs válságba, hogy az az európai migrációs politikára hatást gyakoroljon? - tette fel a kérdést. Úgy tűnik, ez a szám végtelen - jegyezte meg.
Bármelyik tagállami kormány az EU keretein belül megbukhat anélkül, hogy ennek komolyabb következményei lennének az európai migrációs politikára. Ez a helyzet arra vezeti rá a gondolkodókat, hogy elgondolkodjanak azon, vajon megmaradt-e az európai polgárok befolyása a politikai döntéshozatalban, létezik-e még valódi európai demokrácia, és hogy a tagállami szuverenitás továbbra is fontos szerepet játszik-e a folyamatokban.
A tagállamok számára végső soron megmarad a lehetőség, hogy ellenálljanak.
„Ha egy tagállam úgy dönt, hogy az európai szintű politikák nem váltják be a hozzá fűzött reményeket, akkor elkerülhetetlenné válik, hogy saját kezébe vegye ezek formálását” – fogalmazott. „Magyarország pontosan ezt a lépést tette a migrációs kérdések kezelésében, és ennek következményeként jelentős anyagi és politikai terheket kell vállalnia” – tette hozzá a miniszter.
Vincze Loránt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség európai parlamenti képviselője kifejtette, hogy Erdélyben ezek a fogalmak eltérő jelentéssel bírnak, és a velük kapcsolatos társadalmi dinamikák is sajátos módon alakulnak.
Ahány tagállam, annyiféle hozzáállás - vélte, aláhúzva, nem lehet egységes receptet ráhúzni minden tagállamra, a kooperáció, a dialógus az, ami előre tudná vinni Európát.
Rávilágított arra, hogy az Európai Unióban egyre inkább megfigyelhetőek a központosítási irányvonalak, amelyek következtében a döntéshozók fokozottan szeretnék befolyásolni a polgárok mindennapi életét. Ezt a tendenciát aggasztónak tartja.
Az Európai Bizottság egyre inkább központosított kormányzati szerepet igyekszik betölteni, egy hatalmas vízfejű rendszer alakult ki, amelynek a legfurább sajátossága, hogy a csúcsán áll a bizottsági elnök, aki a biztosait rendkívül rövid pórázon tartja, s a bizottságot a döntéseiben semmi-senki nem ellenőrzi. Ugyanez a demokrácia-deficit érzékelhető a jogállamisági mechanizmus működtetésénél is - tette hozzá Vincze Loránt, aki a jelenlegi Európai Bizottságot szupercentralizált intézményként jellemezte.
Bakk Miklós, a neves politológus és egyetemi oktató, arra hívta fel a figyelmet, hogy a szuverenisták és a patrióták közötti nézeteltérések az Európa-politika új alapvető feszültségét jelzik. Ezt a törésvonalat különösen lényegesnek tartja, mivel várakozásai szerint a jövőben egyre inkább ki fog éleződni.
Kapcsolódó témák:
