Tizenegy polgári kezdeményezés indult, de egyikükből sem született jogszabály.
Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) - ez év májusában az Európai Bizottsághoz (EB) ismét benyújtott - nemzeti régiókról szóló polgári kezdeményezéséről is tárgyaltak, amelynek célja, hogy a bizottság fordítson nagyobb figyelmet a kisebbségek által lakott régiókra, illetve, hogy a kisebbségek nemzeti, etnikai, nyelvi identitásának védelme képezze az európai uniós jog részét. A kezdeményezésről Vincze Loránt EP- képviselőt kérdeztük.
Vincze Loránt, az RMDSZ európai parlamenti képviselője bejelentette, hogy sikeresen célba ért a Székely Nemzeti Tanács által elindított polgári kezdeményezés. Ez a kezdeményezés a kisebbségek által lakott területek számára kiemelt európai uniós források biztosítását célozza meg. A projekt mögött több mint egy évtizedes munka áll, és a Minority SafePack kezdeményezés után indult, amely azóta már lejárt.
A Székely Nemzeti Tanács türelemmel várta az új bizottság megalakulását, és most végre bemutatta kezdeményezését. Az Európai Parlamentben már lezajlott egy bizottsági meghallgatás, most pedig a plenáris ülés keretében a politikai pártok és a képviselők osztották meg véleményüket a kezdeményezés kapcsán - fejtette ki Vincze.
"Természetesen támogatjuk ezt a kezdeményezést. Az RMDSZ részéről Korodi Attila is részt vett a kezdeményező bizottság munkájában, mivel számunkra kiemelten fontos, hogy az Európai régióban élő nemzeti közösségek megfelelő megbecsülésben és támogatásban részesüljenek" - hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a regionális politikában számos tényező befolyásolja a támogatásra szánt pénzek elosztását. "Úgy véljük, hogy a régió kulturális jellege és az a tény, hogy több nemzeti kisebbség is itt él, fontos szempontok. Célunk, hogy erre a célra is külön forrást tudjunk biztosítani" - részletezte a képviselő.
Az Európai Bizottság szeptember 4-én fogja meghozni a döntést arról, hogy elindít-e jogalkotási folyamatot, vagyis hogy létrejön-e uniós szintű törvény a felvetett témában. Mint tudjuk, a Minority SafePack ügyében a határozat kedvezőtlenül alakult, és az Európai Bíróság később azt is megerősítette, hogy a Bizottság lépése helyes volt.
Vincze Loránt a kérdésünkre válaszolva kifejtette, hogy az SZNT kezdeményezése esetében a statisztikai esélyekre kell fókuszálnunk. Az Európai Unió történetében eddig tizenegy polgári kezdeményezés indult, köztük a Minority SafePack és az SZNT javaslata, de egyik sem vezetett jogalkotási eredményhez. Hangsúlyozta, hogy a Lisszaboni szerződés keretein belül létezik egy jogi lehetőség, amelyet azonban az Európai Bizottság "teljes mértékben figyelmen kívül hagy". Ezzel a polgároktól vonják el a lehetőséget, hiszen hiába gyűjtenek össze egymillió aláírást egy adott ügy érdekében, ha az nem vezet jogalkotási folyamathoz.
"Azt gondolom, hogy ez demokráciadeficit, mivel az eszközök azért vannak, hogy a polgárok valóban éljenek azokkal, és érjenek el eredményeket, különben csalódás lesz a vége. Ez már látszik is, hiszen az utóbbi időben egyre kevesebb aláírásgyűjtés indul el, vagy időközben abbamaradnak. A leginkább eltántorító ok, hogy a kezdeményezéseket a bizottság nem kezeli helyén, nem indít jogalkotást. Ennek fényében kell az SZNT-s nemzeti régiós kezdeményezésére is tekinteni" - vélekedett Vincze Loránt.
Daniel Buda, a romániai EP-képviselő, a sajtóban tett nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak a régiók igényeit és szükségleteit kell előtérbe helyeznie, nem pedig azok nyelvi vagy etnikai összetételét. "Az SZNT által megfogalmazott kezdeményezésnek valójában nincs kellően megalapozott háttere. Én magam is támogatom a nemzeti kisebbségek jogainak védelmét, de ezt nem ilyen módon és nem ilyen eszközökkel kellene elérni" - mondta.
A kolozsvári EP-képviselő, aki a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviseletében lépett be az európai parlamentbe, kifejezte meglepetését azzal kapcsolatban, hogy az SZNT miért hozta elő ezt a kezdeményezést. Hangsúlyozta, hogy köztudott, Románia minden szinten elkötelezett a kisebbségek jogainak védelme mellett, és ezért nehezen tudja felfogni, miért szükséges ilyen kérdésekkel foglalkozni.
