A német munkavállalók hangot adnak elégedetlenségüknek: a befektetések helyett a stabil nyugdíjra helyeznék a hangsúlyt.

A német fémipari szakszervezeti szövetség, az IG Metall, komoly aggodalommal figyeli Friedrich Merz kancellár állami nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslatait, amelyeket elrugaszkodottnak és veszélyesnek tartanak. Merz nemrégiben arra figyelmeztette a fiatal munkavállalókat, hogy ne csupán az állami nyugdíjakra támaszkodjanak, hanem javasolja, hogy rendszeresen, havonta fektessenek be egy kisebb összeget a részvénypiacra, mint öngondoskodási formát. Az IG Metall véleménye szerint ez a megközelítés elhanyagolja a valóságot, és nem veszi figyelembe a fiatalok pénzügyi helyzetének sokszínűségét és a tőzsdék volatilitását.

A Financial Times hétfői cikkében idézte a szakszervezetet, ahol úgy vélik, Merznek egy részvényalapú magánnyugdíj-program népszerűsítése helyett inkább a jelenlegi, járulékalapú nyugdíjrendszert kellene megerősítenie. A mostani rendszer 1889 óta működik, de a társadalom elöregedése miatt egyre nehezebben, Németország "nyugdíj-időzített bombája" figyelmeztetésként szolgál más EU-országok számára, mivel

A tagállamok jelenleg átlagosan a bruttó hazai termékük 12%-át szánják állami nyugdíjkiadásokra.

Bár számos figyelmeztetés érkezett, Merz koalíciója továbbra is kerüli az állami nyugdíjrendszer alapvető reformját. E helyett inkább arra fókuszál, hogy a háztartásokat egyéni tőkepiacokon való befektetésekre ösztönözze, nyugdíj-megtakarítási számlák formájában. Ezeken a számlákon a betett összeg a hozamokkal együtt fogja majd kiegészíteni az állami nyugdíjakat.

A kormány új támogatást is kitalált a 6 és 18 év közötti gyermekek számára, ezt a jövő évtől vezethetik be: a szülők havi 10 eurót igényelhetnek az államtól, a pénzt a gyerekeik nevében havi részvény-megtakarítási programba fektethetik be. A befektetés elkülönített számlán marad mindaddig, amíg a gyerek el nem éri a nyugdíjas kort. A gazdasági szakértői tanács becslése szerint a támogatás éves költsége körülbelül 1,5 milliárd euró lenne.

Ha egy havi 10 eurós támogatás évente átlagosan 7 százalékos hozamot generál, akkor mire a gyermek betölti a 18. életévét, a számláján már több mint 2200 euró gyűlik össze, feltéve, hogy a támogatás 6 éves korától kezdve folyamatosan érkezik.

Innét kezdve az állam kivonulna a programból, ám a kedvezményezett még mindig nem férne hozzá a pénzhez, csupán körülbelül ötven év elteltével. Ez idő alatt a hosszú távú befektetés folyamatosan növekedne, és a fél évszázad alatt akár 65 ezer euróra (mai árfolyamon körülbelül 26 millió forintra) emelkedne. A modell alapján az éves átlagos 7%-os hozamból csupán 2%-ot venne el az infláció, így a befektetés értéke jelentősen gyarapodna.

Jelenleg a német felnőtt lakosság körében csupán 17% rendelkezik részvényekkel, befektetési jegyekkel vagy tőzsdén kereskedhető alapokkal (ETF). Ezzel szemben az Egyesült Királyságban ez az arány jelentősen magasabb, 39%, míg az Egyesült Államokban még inkább kiugró, 62% a befektetési lehetőségekkel élők aránya.

"Korán szeretnénk bevezetni a következő generációt a tőkepiac világába" - mondta Carsten Linnemann, a CDU párt főtitkára és a kancellár közeli munkatársa a Financial Timesnak. Hozzátette, hogy az új program hosszú távon segíthet az állami nyugdíjkassza hiányának csökkentésében is.

A német háztartások összesen 9 000 milliárd euró értékű pénzügyi eszközzel bírnak, amelyből 37 százalék készpénzben és alacsony hozamú bankbetétekben található, a Bundesbank legfrissebb adatai szerint. Egy májusban végzett felmérés rávilágít arra, hogy a német lakosság 49 százaléka a befektetéseknél az alacsony kockázatot tartja a legfontosabbnak, míg 25 százalék a rugalmasságot, és csupán 14 százalék értékeli elsődlegesen a magas hozamot.