Tényleg képes Donald Trump megállítani a háborút? Itt a válasz!

Donald Trump nagyratörő tervekkel készül Grönland, a Panama-csatorna és Kanada kapcsán

Az újraválasztott republikánus elnök kampányának középpontjában a migrációs politika állt. Trump célja, hogy szigorúbb intézkedéseket vezessen be a bevándorlás szabályozásában és a határok védelmében.

- Mivel a republikánusok mind az alsó-, mind a felsőházban többséggel bírnak, Trump számára könnyen elérhetővé válik egy olyan törvény elfogadása, amely a bevándorlás szigorítását célozza meg. Ennek a tervezete nemsokára elkészülhet - nyilatkozta lapunknak Csizmazia Gábor. - Egy ilyen jogszabály irányadó példát nyújthat más országok számára is, mivel a helyi intézkedések hivatkozási alapként használhatják az amerikai példákat.

A 24 óra nem elegendő ahhoz, hogy véglegesen pontot tegyünk az orosz-ukrán konfliktus végére.

Trump korábban ambiciózus kijelentést tett azzal kapcsolatban, hogy elnökként egy nap alatt le tudja majd zárni az Oroszország és Ukrajna között közel három esztendeje dúló háborút, de az biztos, hogy egy ilyen horderejű ügyet képtelenség ilyen hamar nyugvópontra terelni, viszont fontos lépéseket tehet a béke érdekében.

A legfontosabb kérdésben, vagyis abban, hogy miként zárja le az elnök a háborút, még a republikánusok körében sincs egyetértés. Az új kormánynak először is tisztáznia kell, hogy mi a célja: minden terület visszafoglalása, vagy az oroszok tárgyalásra kényszerítése és fegyverszünet megkötése. Jelenleg nem világos, hogy Trumpék milyen terveket szőnek, de ez lesz az első lépés. Amint ezt meghatározzák, lehetőség nyílik a konfliktus rendezéséhez szükséges kényszerítő és betartható módszerek kidolgozására, valamint a felek tárgyalóasztalhoz ültetésére - vélekedett egy szakértő, aki szerint ez akár már a következő három-hat hónapban elkezdődhet.

Izrael egyszerűbb terep

Donald Trump határozottan Izrael-barát, s bár most ideiglenes tűzszünet van, nagyobb mozgásteret adna a zsidó államnak, illetve nem akar politikai nyomást gyakorolni Benjámín Netanjáhú izraeli miniszterelnökre, mint azt a most leköszönő amerikai elnök, Joe Biden demokrata társai tették. Inkább Iránra helyezne nyomást, mert a háttérben Irán támogatja a két terrorszervezetet, a Hezbollahot és a Hamászt.

A legfontosabb változás az lesz, hogy a Trump-kormányzat szélesebb lehetőségeket biztosít Izrael számára. Ez azt jelenti, hogy ha Izrael valamilyen katonai műveletet indít, a republikánus vezetés sokkal megértőbb és elnézőbb hozzáállást tanúsít majd - fogalmazott Csizmazia.

Merész álmok, amelyek határainkat feszegetik, és ambiciózus célok, amelyek a jövőnk fényesebbé tételére törekednek.

Alig hogy elcsendesedtek az új év köszöntésének eufóriái, Donald Trump máris a figyelem középpontjába került, amikor sajtótájékoztatót tartott. Bejelentette, hogy ambíciói között szerepel Grönland megszerzése, valamint a Panama-csatorna irányítása. Kanadát pedig az Egyesült Államok 51. tagállamaként képzeli el. Csizmazia Gábor véleménye szerint az első két kijelentés komolyabb megfontolást érdemel, míg a szomszédos országra vonatkozó igények már nem tűnnek annyira megalapozottnak.

- Grönland és Panama esetében valóban amerikai nemzetbiztonsági érdek, hogy egyik se kerüljön az Egyesült Államok érdekeit veszélyeztető másik hatalom befolyása alá. Az azonban valószínűtlen, hogy katonai erővel vagy akár fegyverrel elvegye ezeket a területeket. Ettől függetlenül Trump bejelentései nem légből kapottak, hiszen Grönland rendkívül értékes terület az erőforrásai miatt. Az amerikai geopolitikának pedig emellett a lényege a nemzetközi vizek hajóhozhatósága és a főbb útvonalak ellenőrzése, s Panama ebből a szempontból tényleg borzasztóan fontos. Az biztos tehát, hogy Washington sokkal nagyobb figyelmet fordít e két területre, és igyekszik olyan együttműködéseket kialakítani, amelyek megfelelnek a érdekeinek - magyarázta a szakértő, hozzátéve: szerinte Kanada megszerzése inkább csak egy szurkálódás volt a miniszterelnök, Justin Trudeau felé, aki egyfajta ellenképe Donald Trumpnak.

Természetesen! Íme egy egyedibb megfogalmazás: "Gazdag mecénások"

A politikai kampányok motorját a pénz jelenti, és ennek hiányában az, aki politikai ambíciókkal rendelkezik, hátrányos helyzetből indul. Donald Trump esetében azonban ez a probléma nem merült fel, mivel a világ leggazdagabb emberei közül sokan őt támogatták. Olyan nevek álltak mögötte, mint Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, akinek vagyona 430 milliárd dollárra rúg, vagy Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, aki 206 milliárd dollárral rendelkezik. Jeff Bezos, az Amazon megalkotója is a támogatók között volt, 200 milliárd dolláros vagyonnal. Ugyanakkor Csizmazia figyelmeztet, hogy e gazdag támogatók egy része nem biztos, hogy hosszú távon Trump javára fog cselekedni. Valószínű, hogy a jövőben inkább más republikánus jelöltek mögé állnak majd, hiszen egyes milliárdosok cégeik eddigi politikai támogatása inkább a demokraták felé hajlik.

Musk valószínűleg továbbra is támogatja Trumpot, míg Bezos és Zuckerberg valószínűleg azért álltak a volt elnök mögé, mert osztják gazdasági elképzeléseit. Bízniuk kell abban, hogy Trump hatékonyan lép fel az infláció ellen, csökkenti az adókat, serkenti a munkaerőpiacot, és enyhít a szigorú energiatermelési és -értékesítési előírásokon. Emellett úgy tűnik, Trump nem szándékozik kényszeríteni a közösségi média platformokat arra, hogy politikai nyomásra bevezessék a tényellenőrzési önszabályozást, amelyet eddig alkalmaztak, és amelyben Bezos és Zuckerberg szintén részt vett - nyilatkozta Csizmazia Gábor.

A magyar-amerikai kapcsolatok potenciálisan kedvező irányba fejlődhetnek.

A szakértő véleménye szerint hazánk és az államok közötti védelmi együttműködés eddig is stabil alapokon nyugodott, azonban a gazdasági és politikai viszonyok terén van még lehetőség a fejlődésre. A javulás kulcseleme várhatóan az új nagykövet kinevezése és érkezése lesz, ami azonban hónapokat vehet igénybe a kiválasztási és kinevezési folyamat bonyolultsága miatt.

Szijjártó Péter külügyminiszter véleménye szerint az új nagykövet érkezése egy új korszak kezdetét jelzi a magyar-amerikai kapcsolatokban, tele ígéretes lehetőségekkel és potenciális aranykorral. A Trump és Orbán közötti szoros kapcsolat csak tovább fokozza ezt a helyzetet, ami kedvező feltételeket teremt az amerikai befektetések fellendüléséhez Magyarországon. Csizmazia Gábor hangsúlyozza, hogy ez a célkitűzés elérhető, amennyiben mindkét fél aktívan együttműködik a folyamatban.

Az amerikai külügyminisztérium statisztikái alapján 2021-ig az Egyesült Államok a harmadik legjelentősebb befektető volt Magyarországon. A magyar fél célja, hogy ezt a pozíciót ismét elérje. A szakértő hangsúlyozta, hogy bár ez a célkitűzés reális, a siker nem csupán az amerikai befektetők döntésein múlik.

Az újonnan kinevezett nagykövet jelentős szerepet játszhat a Washington és Budapest közötti politikai diskurzus erősítésében. Külön figyelmet érdemel Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát irányító miniszter szankciós listáról való levételének kérdése, amelyhez két lehetséges megoldás áll rendelkezésre: egy politikai és egy jogi. A politikai megoldás a külügyi és pénzügyi tárcák kompetenciájába tartozik, míg a jogi megközelítés egy peres eljárás megindítását jelenti az illetékes amerikai bíróság előtt. Mindkét alternatíva azonban időigényes folyamatot vonhat maga után.