Az átalakulás folyamata egy különleges utazás, amelyben a régi formák új értelmet nyernek. Ez a metamorfózis sokféle módon megnyilvánulhat: lehet fizikai, érzelmi vagy akár szellemi. A változás nem csupán a külső megjelenést érinti; gyakran mélyebb rétege

A kormányzati nyilatkozatok szerint az idei egyetemi felvételi eljárás rekordot döntött, hiszen közel 96 ezer új hallgató nyert felvételt a felsőoktatásba. Ez kétségtelenül örömteli hír, azonban érdemes megvizsgálni a háttérben zajló folyamatokat is. Az elmúlt másfél évtized során a felsőoktatás szisztematikus leépítése mellett a továbbtanulási lehetőségek szűkítése is jellemzővé vált, amelynek következtében 2020-ra a bejutó fiatalok száma drámai mélységekbe süllyedt, mindössze 68 ezer főre. A kormányzat tudás- és tudományellenes politikája következtében az EU rangsorában is az utolsó helyek egyikét foglaljuk el a fiatal diplomások arányát illetően. Az ünneplés helyett tehát érdemes elgondolkodni azon, hogy mi áll a számok mögött, és milyen jövő vár a következő generációkra.

Aztán beütött a fordulat. Mintha a kormány egy szempillantás alatt elfelejtette volna a "romkocsmák félhomályában álmodozó diplomásokat", és újra szélesre tárta volna a bejáratot a felsőoktatás felé. Annyira, hogy míg korábban az egyetemi felvételt nyelvvizsgához kívánták kötni, egy év elteltével már a diploma megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelező voltát is eltörölték. Ugyanez történt az emelt szintű érettségi és a központi minimumponthatárok esetében is. A felvételi követelmények megállapításában nagyobb mozgásteret biztosítottak az egyetemeknek – mindez persze csak azután, hogy a legtöbb állami egyetemet alapítványok alá helyezték, és az egyetemi vagyont haveri köröknek játszották át.

Most aztán irány a felsőoktatás! Olyannyira, hogy számos „modellváltó” egyetemre már nevetségesen alacsony pontszámokkal, sőt, akár kettes-hármas érettségivel is be lehet jutni. Idén például egy kisebb vidéki intézmény egyik szakjára mindössze 192 pont volt elegendő ahhoz, hogy a jelentkezők állami ösztöndíjas helyekre bekerüljenek az 500-ból. Mi ez, ha nem az egyetemi képzés és oktatás kiforgatása? A tudás és a tudomány iránti elkötelezettség nem tűnik el, csupán átalakul egy új formába.