Szén-dioxid-őrület Brüsszelben! 2027-től a fűtés és az autózás igazi luxus cselekedetté válik.
Miközben Európa figyelme a migrációs kérdések körül forog, a német Bundestag csendben elfogadta az új szén-dioxid-árazási rendszer bevezetését, amely 2027-től lép életbe. Az Európai Unió szigorú klímapolitikája miatt ez a lépés minden ágazatra kihatással lesz, így az élelmiszerek, a lakhatás, a fűtés és az autózás költségei is emelkedni fognak. Emellett a már amúgy is gyenge lábakon álló német gazdaság újabb nehézségekkel néz szembe, amely sokak véleménye szerint a végső ütést jelentheti számára - olvasható az eXXpress cikkében.
Az ETS-II nevű emissziókereskedelmi rendszer kiterjesztésével a fűtés és a közlekedés is a kibocsátási kvótarendszer alá kerül. Ez azt jelenti, hogy a fosszilis energiahordozók (benzin, dízel, fűtőolaj, gáz) piaci szereplőinek kibocsátási engedélyeket kell vásárolniuk. Mivel a kvóták száma fokozatosan csökken, a kereslet-kínálat elve érvényesül: minél nagyobb az igény a kvótákra, annál magasabb lesz az áruk. Ezt a többletköltséget pedig a végfogyasztókra hárítják.
A szakértők előrejelzései alapján a szén-dioxid-kibocsátás tonnánkénti ára várhatóan 100 és 300 euró között mozoghat, ami jelentős áremelkedést hozhat magával. Ha a tonnánkénti ár 200 euróra emelkedik, az a benzin literenkénti árát akár 38 centtel is megemelheti. Ez a változás sok ember számára azt jelentheti, hogy a fűtés és az autózás egyre inkább luxuskiadássá válik, hasonlóan ahhoz, ahogy az energiaárak növekedése miatt tapasztalhattuk a 2022-es energiaválság idején.
Az energiabiztonság kérdéskörében a tegnapi kancellári vita során Friedrich Merz éles kritikát fogalmazott meg Scholz irányába. Kiemelte, hogy miért döntött úgy a kormány, hogy éppen a maradék három atomerőmű működését állította le, éppen akkor, amikor az orosz-ukrán konfliktus következményeként kialakult válsághelyzet különösen komoly kihívások elé állítja az energiellátás biztonságát. Merz hangsúlyozta, hogy az energiabiztonság a leglényegesebb tényezők egyike, és hogy a kormányzati döntéseknek figyelembe kellene venniük ezt a kritikus szempontot.
- fogalmazott Merz.
A költségek folyamatos emelkedése újabb inflációs hullámot generálhat, amely elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű rétegeket sújtja. Ennek következményeként az életszínvonal csökkenése várható, ami a belföldi kereslet visszaeséséhez vezethet, potenciálisan válságba sodorva a német gazdaságot. Szakértők figyelmeztetnek arra, hogy az emelkedő energia- és gyártási költségek arra kényszeríthetik a vállalatokat, hogy elbocsátásokra kényszerüljenek, vagy akár a termelésüket külföldre telepítsék.
A kormányok valószínűleg igyekeznek majd mérsékelni az áremelkedés következményeit, de a folyamat elkerülhetetlennek látszik. A lakosság és a gazdaság jelentős része kénytelen lesz alkalmazkodni egy drámaian átalakuló környezethez, ahol a fosszilis energiaforrások egyre inkább csak a kiváltságosok számára válnak hozzáférhetővé.
