Lehetséges, hogy szabotázs áldozatául esett a hágai NATO-csúcs.

Kigyulladtak vasúti kábelek Hága és Amszterdam között a hágai NATO-csúcs első reggelén. A holland igazságügyi miniszter nem zárja ki, hogy szabotázs történt, szerinte aktivisták, de egy állam csoportjai is elkövethették.

David van Weel, Hollandia igazságügyi minisztere nem zárta ki a szabotázs lehetőségét, mivel az incidens éppen kedden, a csúcstalálkozó reggelén történt. A The Record tudósítása alapján a történtek következtében több autópályaszakaszt is lezártak az ország területén.

A helyzet kulcskérdése az, hogy ki állt a háttérben. Elképzelhető, hogy aktivisták voltak, de az is valószínű, hogy különféle állami szervezetek játszottak szerepet.

- nyilatkozott az igazságügyi tárca vezetője.

A holland rendőrség "a legnagyobb logisztikai és biztonsági akciónak" nevezte ezt az eseményt, amelyre az ország történetében eddig nem volt példa. A csúcstalálkozón több mint 45 nemzetvezető és különböző delegációk képviselői találkoznak, ami miatt számos autópályát lezártak a biztonság érdekében.

A résztvevő delegációk közül sokan a Schipol repülőtérre érkeztek volna, de a kora reggeli tűz miatt ez meghiúsult. A tűzben mintegy harminc vasúti kábel sérült meg, jelentős károkat okozva, ami ahhoz vezetett, hogy teljesen leállítsák Hága és a repülőtér közötti vasúti közlekedést.

A lap szerint a lehetséges szabotázzsal egy időben orosz hekkerek egy csoportja azt állította, hogy túlterheléses támadást indított a résztvevő szerveztek szerverei ellen.

Június 24-én, kedden kezdődött Hágában a NATO-csúcstalálkozó, amelyről Szijjártó Péter külügyminiszter korábban kijelentette, hogy fordulópontot jelenthet. "A NATO egy védelmi szövetség, és most végre erről is szól a csúcstalálkozó" - hangsúlyozta a tárcavezető. Elmondása szerint a szervezet napirendjét 2022 óta az ukrajnai háború határozza meg, ám ezúttal "nem Ukrajna további támogatása áll a fókuszban, hanem a kollektív védelem megerősítése".

A NATO-csúcstalálkozó egyik központi kérdése a védelmi kiadások növelése volt. A külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy Donald Trump már nyolc éve, elnöki mandátuma alatt is részt vett a NATO-csúcson, és akkor is határozottan arra ösztönözte a tagállamokat, hogy fokozzák védelmi költéseiket. Mostani megnyilatkozásában hangsúlyozta, hogy "Trump javaslatának nyomán a szövetségesek kitűzhetik célul, hogy a bruttó hazai termékük 5%-át fordítsák védelemre a következő tíz évben."

A külügyminiszter határozottan kifejezte, hogy a magyar kormány továbbra is Donald Trump béketörekvéseiben látja a legnagyobb lehetőséget az ukrajnai konfliktus lezárására. "Ez a háború nem csupán a harctéren dől el, hanem a tárgyalóasztalnál, ahol Donald Trump jelenleg az egyedüli hiteles letéteményes" - hangsúlyozta.

Ahogyan azt korábban említettük, Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke, az X-platformon osztotta meg, hogy kedden találkozott António Costa, az Európai Tanács elnöke, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mark Rutte, a NATO főtitkára társaságában. A megbeszélés középpontjában az Oroszországgal szembeni legújabb szankciós csomag állt. Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a már a 18. ilyen intézkedéscsomagnak komoly hatással kell lennie az orosz energia- és bankszektorra, továbbá a „láthatatlan flottára” is.

Orbán Viktor miniszterelnök szinte azonnal reagált a bejegyzésre, és válaszában így fogalmazott: "Elnök úr, minden tiszteletem mellett: az Európai Unió célja a béke és a fejlődés biztosítása a tagállamai számára." A Sztrana cikkének információi szerint a magyar kormányfő erőteljes szavakkal nyilatkozott Zelenszkij NATO-csúcson való részvételéről. Orbán kijelentette, hogy Magyarország, Szlovákia, Törökország és az Egyesült Államok vezetői közösen állnak a helyzet kihívásaival szemben.

Orbán Viktor a hírek szerint hangsúlyozta, hogy Magyarország számára kulcsfontosságú, hogy Ukrajna ne lépjen be semmilyen közösségbe, legyen az a NATO vagy az Európai Unió.

Amint arról korábban beszámoltunk, egyelőre nem fogják bevezetni az Oroszországgal szemben kidolgozott 18. szankciós csomagot, miután azt Magyarország mellett Szlovákia is megvétózta. Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter amiatt élt vétójogával, mert szerinte az Európai Bizottság egy másik javaslatával betiltaná az orosz energiahordozókat, ráadásul arról a tagállamoknak nem egyhangú, hanem többségi szavazással kéne dönteniük.