Robert Capa fényképei, Frida Kahlo festményei és Herczeg Ferenc írásai mostantól szabadon felhasználhatóak, így bárki hozzáférhet ezekhez a művészeti alkotásokhoz.

2025. január elsejétől, a szerzői jog alapján közkinccsé váltak azon alkotók művei, akik 1954-ben hunytak el.

Január elsejétől Magyarországon szabadon hozzáférhetővé váltak Robert Capa fotói, Frida Kahlo festményei, Herczeg Ferenc írásai, Alan Turing matematikai tudományos munkái és Henri Matisse festőművész alkotásai. Ezt a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala jelentette be közleményében. A művek közkinccsé válásával bárki jogosult azokat felhasználni, engedély nélkül, azonban a művek jogellenes használata továbbra is szigorúan tilos.

Amint arra felhívják a figyelmet, az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, melynek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői jogi védelem automatikusan - a mű létrejöttétől kezdve - a törvény erejénél fogva jön létre, és a szerző halálát követően még 70 évig él. A szerzői jogi alkotásoknál tehát nincs szükség az iparjogvédelem területén ismert hatósági eljárásra, azaz a jogi védelemnek nem feltétele, hogy a művet valahová bejelentsék, vagy bárhol nyilvántartásba vegyék, ahogy nincs nyilvántartás arról sem, hogy adott művek védelmi ideje mikor jár le.

Egy mű felhasználásához általában szükséges a megfelelő engedély megszerzése. Azonban egy adott alkotás akkor válik szabadon felhasználhatóvá, ha a vonatkozó törvények szerint letelik a védelmi időszak. Magyarországon ez a védelem a szerző halálát követően hetven évig tart. Ezen időszak letelte után az alkotás közkincsnek számít, ami azt jelenti, hogy bárki jogszerűen felhasználhatja azt. Amennyiben közös műről van szó, a hetven évet az utolsóként elhunyt szerző halálától kell számítani.

A fentiek tükrében tehát 2025. január 1-től azon alkotók művei váltak közkinccsé, akik 1954-ben hunytak el. Közéjük tartozik Capa, a világhírű fotóriporter, aki haditudósításai során számtalan ikonikus képet örökített meg, amelyek közül A milicista halála a legismertebb. Ugyanebben az évben hunyt el Matisse, a 20. századi festészet egyik legjelentősebb alakja, a fauvizmus festészeti irányzat kulcsfigurája. A ma is jól ismert alkotók közé tartozik még Auguste Marie Louis Nicolas Lumière francia mérnök, iparos, biológus és illuzionista, aki fivérével Louis Jean Lumière-rel 1895-ben feltalálta a kinematográfot, amely egyszerre volt alkalmas mozgókép rögzítésére és vetítésre.

Ebben az évben számos hazai művész és alkotó munkássága vált közismertté. Kiemelkedő példaként említhetjük Herczeget, akinek „Élet kapuja” című regényét három alkalommal jelölték az Irodalmi Nobel-díjra. Ezen kívül 1954 márciusában hunyt el Rapaics Raymund, aki botanikusként, biológusként és tudománytörténészként a magyar növényföldrajz és történeti botanika egyik úttörőjének számít. Munkái alapos betekintést nyújtanak a magyar Alföld ősi növényvilágába. Továbbá fontos megemlíteni Huszti Józsefet is, a klasszika-filológust és irodalomtörténészt, aki egyetemi tanárként a latin irodalom összehasonlító kutatásában, valamint a magyar humanizmus területén végzett jelentős munkát, különösen Janus Pannonius életművének feltárásában.

A szerzői műveket a szerzői jog csak meghatározott ideig védi és előfordul, hogy országonként változó ideig. Az Európai Unió legtöbb tagállamában az alkotás a szerző életében és halálát követő 70 éven át részesül védelemben, de akadnak eltérések ehhez képest a világban: a védelmi idő mértéke Jemenben mindössze 30, Mexikóban viszont 100 év.

Ez a téma különösen figyelemre méltó, mivel Frida Kahlo, a mexikói festészet ikonikus képviselője, aki a 20. század Mexikójának szellemi arculatát formálta, szintén 1954-ben távozott az élők sorából. Ennek következtében a művei az Európai Unió területén, így Magyarországon is, szabadon felhasználhatók. Ám ha valaki Mexikóban tervezne egy Frida Kahlo-kiállítást, akkor a következő három évtizedben csak abban az esetben valósíthatná meg azt, ha megszerzi a szükséges jogi engedélyeket.

A közkinccsé vált művek szabadon használhatók, azonban lényeges hangsúlyozni, hogy a védelmi idő lejárta után is felléphet az elhunyt szerző örököse, vagy egy illetékes közös jogkezelő, valamint érdekképviseleti szervezet, amennyiben a felhasználás sérti a szerző névfeltüntetési jogát.