A siker folyamatosan vonzza a sikert, még akkor is, ha az emberek nem feltétlenül azokat a dolgokat végzik, amelyeket eredetileg tanulmányoztak.
A Magyar Pavilon a 19. Velencei Építészeti Biennálén, amely 2025. május 10. és november 23. között zajlik, tizenhárom inspiráló sikertörténetet állít a középpontba. A hazai csapat egyedi megközelítést választott, és nem csupán az építészeti alkotásokat, hanem az építészek mögött álló embereket emeli ki a kiállítás során. A „NINCS ITT SEMMI LÁTNIVALÓ. EXPORTÁLD A TUDÁSOD!” című pályamű olyan építészként végzett alkotók munkásságát ismerteti, akik az építészeti tudásukat más, váratlan területeken hasznosítják, és figyelemre méltó eredményeket értek el. A kiállítás célja, hogy bemutassa, hogyan formálhatja a szakma határait túllépve az építészek kreativitása a világ különböző aspektusait.
A projektben olyan sokszínű személyiségek tűnnek fel, mint zenészek, politikai döntéshozók, műsorgyártók, matematikai elméletek mesterei és vállalkozók. Mi a közös bennük? Mindannyian építészként kezdték pályafutásukat, ám végül nem a klasszikus értelemben vett építészeti területen találják meg helyüket. Pályájuk elhagyása után elért sikereik még inkább figyelemre méltóak, és érdekes módon az építészképzés során szerzett tudás nem bizonyult haszontalannak; sok esetben éppen ez a háttér segítette őket új karrierjük felépítésében is.
A májusban megrendezésre kerülő 19. Velencei Építészeti Biennále az "Intelligens. Natural. Artificial. Collective" elnevezést viseli, és központi témája az intelligencia lesz. A magyar kiállítás a Biennále főkurátora, Carlo Ratti felhívására reagál, aki úgy véli, hogy...
Ahhoz, hogy bátran szembenézhessünk a lángoló világ kihívásaival, az építészetnek fel kell ébresztenie és mozgósítania kell mindazt az intelligenciát, ami körülvesz minket.
A Magyar Pavilon egy különleges, ugyanakkor globális problémára fókuszál: az építészeti pályaelhagyás jelenségére és az azt követő új lehetőségek felfedezésére. Pintér Márton kurátor és fiatal építészcsapata tizenhárom inspiráló magyar történetet mutat be, ahol kiemelkedő építészeti végzettséggel rendelkező alkotók munkásságát dolgozzák fel. Ezek az innovatív szakemberek nem csupán a megszerzett tudásukat kamatoztatják a hagyományos építészeti területeken, hanem új utakat keresve más szektorokban is sikerrel alkalmazzák azt. A kiállítás célja, hogy bemutassa, milyen sokszínűen és kreatívan lehet hasznosítani az építészeti ismereteket a szakmán kívül is.
A velencei kiállítás egy valaha volt nívós, mára elhagyatott építészirodát idéz, ahol az építészek inkább a szakmán kívüli sikerprojektjeiken dolgoznak. A kiállítás tartalma három tételből áll (résztvevők-sikerprojektek-hallgatói visszajelzések), amelyeket az RGB (piros-zöld-kék) arculati szín reprezentál.
Bujdosó Attila, Gryllus Dániel, Gryllus Vilmos és Radványi Balázs (Kaláka együttes), Győrffy Máté, Janesch Péter, Kelemen Csaba és Tompa Balázs (Kirowski), Losonczi Áron, Rubik Ernő, Pozsár Péter, Rajcsányi Balázs és Varsányi Pál (Play Dead), Regős Krisztina, Rimóczi Imre, Somlai-Fischer Ádám és családja, Varga Judit: ezek a nevek egy része ismerősen csenghet, míg mások pályafutása éppen most kezd felfelé ívelni. Ami közös bennük, az az építészként való pályakezdés, ám az idő múlásával mindannyian más területeken kamatoztatták a megszerzett tudásukat, akár teljesen eltérő szakmákban is.
A projekt nem csupán a sikertörténetek bemutatására összpontosít, hanem a jövő építészeinek is fontos figyelmet szentel. A fiatalok számára készült katalógusban hasznos tanácsokat és iránymutatásokat találhatnak, míg a projektcsapat a hazai egyetemeken tanuló építészpalánták körében is felmérést végzett, hogy még inkább megértsék az igényeiket és elvárásaikat.
