Pride törvény elleni outfit - egy gála, amely felülmúlta a parlament zaját!

Marge különleges üzeneteket hozott magával a GLAMOUR Women of the Year gálára, amelyek a ruháján kaptak helyet. Az egyedi kreációt a tehetséges Szarvas Valentin divattervező álmodta meg, ezzel igazán figyelemfelkeltő megjelenést biztosítva számára.

Szarvas Valentin divattervező és Marge énekesnő nem először dolgoztak együtt, de most minden eddiginél radikálisabb gesztust vittek színre. A GLAMOUR Women of the Year gálán bemutatott ruhával reagáltak az Országgyűlés döntésére, ami lehetővé teszi a Pride betiltását. A ruha nem csupán öltözék, hanem kiáltvány lett - szövegekkel, sebekkel, kérdésekkel.

Az Országgyűlés március 18-án délután megszavazta a Budapest Pride betiltását lehetővé tevő törvénymódosítást. Mindössze két nappal később, a 2025-ös GLAMOUR gála vörös szőnyegén egy figyelemfelkeltő állásfoglalás is megjelent: Marge ruhája formájában. Az este koncepciója szerint minden résztvevőnek egy könyvet kellett hoznia, azonban az énekesnő nem csupán a tárgyat hozta el, hanem egy erőteljes gesztust is megvalósított. Az Alapjogok szellemiségét tükröző szövegtöredékek díszítették a ruha több részét, míg a hátoldalon egy provokatív kérdés hirdette az üzenetet:

Hogy vagy ma? Minden rendben veled?

A ruha üzenete nyitott szívekre, értő fülekre és figyelmes tekintetekre talált - az este folyamán valódi, tartalmas párbeszédek bontakoztak ki a téma kapcsán. Szarvas Valentinnel, a ruha tervezőjével és alkotójával beszélgettünk az öltözék születéséről, az apró részletek rétegelt narratívájáról.

Hogyan lehetséges, hogy ez a ruha ilyen varázslatos sebességgel, mindössze 24 óra leforgása alatt készült el?

Marge kedd este keresett meg, jelezve, hogy szüksége van egy különleges ruhára. Eleinte arról beszéltünk, hogy talán egy már meglévő darabot választunk a GLAMOUR gálára, de hamarosan egyértelművé vált, hogy egy teljesen új kreáció születik az eseményre. Az eredeti terv egy viszonylag egyszerű szabású, közösen tervezett ruhára vonatkozott: nyomtatott szövegekből és szegecsekkel díszített anyagból készült volna, amelyben ő is aktívan részt vehetett volna. Azonban végül korábban érkeztem a műhelybe, és ahogy a varrógép mellett álltam, azt éreztem, hogy ez a projekt valami különlegeset érdemel. Így mire Marge megérkezett, már készen állt a ruha eleje, telis-tele kreatív energiával és izgalommal.

Az anyagválasztás mögött tudatos tervezés állt: a farmer egy olyan hétköznapi, mindenki által ismert textil, amely tökéletesen tükrözi a problémák "mindennapi" természetét. Fontos volt számomra, hogy az anyag ne csak esztétikus legyen, hanem egyszerűen kezelhető és gyorsan formálható, miközben karaktert is sugároz. A ruha szabása szándékosan nyers és rusztikus, "zsákos" formát ölt, ahol a kidolgozatlanság szándékos. A vállrészeket szegecsek tartják össze, ami számomra a bizonytalanság vizuális megjelenítését hordozza - ez a rész bármikor széteshet, elmozdulhat, vagy túl sokat is felfedhet.

Számomra a slic egy olyan izgalmas elem, amely túlmutat a puszta funkcióján. Alapvetően arra hivatott, hogy a test mozgását kényelmesebbé tegye, főleg a szűkebb szabású darabok esetében. Az én értelmezésemben azonban ez a részlet inkább egyfajta "roncsolás" szimbolikáját hordozza. Tudatosan vágtam meg az anyagot egy olyan ponton, ahol a hatás váratlanul és drámaian érvényesül. Mintha a ruha már megélt volna valamilyen tapasztalatot, "harcba szállt volna" – megsérült ugyan, de mégis próbálja összegyűjteni magát, újraformálódni. Ez a részlet a törékenység és az újjáépülés lehetőségét hangsúlyozza, egyfajta küzdelmet sugallva a szépség és az integritás megőrzéséért.

Mintha az indulat szinte kézzel fogható lenne a ruhában. Tervezőként, aki nemcsak megalkotta ezt a darabot, hanem mélyen azonosul is az üzenetével: számodra is hozott valamiféle feszültségoldást vagy érzelmi feloldást ez az alkotói folyamat?

Természetesen, itt egy egyedi változat: Igen, teljes mértékben így van. Az alapvető működésem a következő: amikor valami mélyen érint, bánt vagy felkavar, idővel azt kifejezésre juttatom egy ruhadarab formájában. Nem tudom, hogy ez három vagy akár hét év múlva fog megtörténni, de biztos vagyok benne, hogy egyszer el fog jönni az a pillanat, amikor életre kel. Azt nem mondanám, hogy teljes megoldást nyújt, de egy biztos: lehetőséget ad arra, hogy a bennem lévő indulatok, harag és értetlenség utat találjon. Számomra ez a tervezés egyik leglényegesebb aspektusa.

Hogyan alakult a szövegek kiválasztásának és elrendezésének folyamata? Volt-e olyan felirat, amely végül lemaradt a ruháról?

A fronton található szöveg egy korábbi egyetemi projektem öröksége. A mesterszak utolsó előtti félévében egy szabadságról szóló tematikán dolgoztam, amelyhez egy DIY magazint, azaz zínt készítettem. Ehhez különböző szövegeket írtam, és akkoriban még inkább a tagadó formákra támaszkodtam a kifejezéseimben.

Számomra egy olyan ország, ahol a szabadságjogok és az emberi jogok nem tiszteletben tartottak, nem lenne vonzó. Olyan helyeken, ahol a cenzúra elnyomja a szabad véleménynyilvánítást, és a politikai elnyomás mindennapos, nehéz lehet az élet. Emellett az instabil gazdasági helyzet és a magas bűnözési ráta is hozzájárulna ahhoz, hogy ne kívánjak ott élni. Az egészséges közösségi élet és a társadalmi egyenlőség számomra alapvető fontosságú, így egy olyan ország, ahol ezek hiányoznak, nem vonzana.

Úgy döntöttünk, hogy ideje konkrét állításokká alakítani ezeket a gondolatokat. Akkoriban talán a tagadó kifejezés sokkal inkább felkeltette volna az érdeklődésemet, hiszen az is sokat elmondana a mai magyar közbeszédről: a tagadás valahogy még hangsúlyosabban visszatükrözné a társadalmi feszültségeket és ellentéteket.

A szöveg molinóra került, ami egy nagyon egyszerű, modellezéshez használt anyag, olcsó és gyors megoldás. A nyomat nincs fixálva, tehát ha víz vagy mosás éri, a festék elmosódik - ez is szándékos, így utalunk arra, hogy ha nem vigyázunk az alapjogainkra, azok is eltűnhetnek az életünkből. A molinót egy plusz réteg farmerre varrtam és szegecsekkel is rögzítettem - mintha így próbálnánk megőrizni vagy legalább emlékezni rá, hova tartozott, mit jelentett.

A hátoldalon látható szövegek összeállításában a TASZ egyik munkatársa nyújtott segítséget. Ő ajánlotta azokat a kifejezéseket, amelyek végül a ruhadarabra kerültek. Nem sokat hezitáltunk, és viszonylag hamar leszögeztük, hogy melyek azok a lényeges üzenetek, amelyeknek szerepelniük kell.

Minden embernek azonos jogai vannak, függetlenül a háttérből vagy a körülményekből, amelyek között él.

Ez például egy olyan univerzális alapelv, amely szinte mindent magába foglal. És azok a témák, amelyekre nem tértünk ki közvetlenül, ott vannak implicit módon - például a "Hogy vagy ma? Minden rendben veled?" kérdés, ami a hátlapra került. Ez az egyetlen mondat nyitva hagyja a lehetőséget a párbeszédre, arra, hogy a néző, az olvasó kapcsolódni tudjon, és továbbgondolja, amit lát. Tudtuk, hogy sokféle tartalom kapcsolódik ezekhez a mondatokhoz - de a cél az volt, hogy ne beszűkítsük, inkább kitágítsuk az értelmezési lehetőségeket. A ruha üzenete jelenleg talán leginkább a Budapest Pride-hoz, a gyülekezési joghoz, az alapvető szabadságjogokhoz kapcsolódik, de úgy fogalmaztuk meg, hogy túlmutasson egyetlen témán.

Korábban is dolgoztatok már együtt. Az együttműködéseitek mindig ennyire radikálisak és erőteljesek voltak, vagy ez most egy újfajta hangvételt hozott a közös munkátokba?

Még az alapképzés alatt, másodéves koromban ismerkedtem meg Marge-dzsal, az az időszak jelölte az együttműködésünk kezdetét. Az elején még egészen más jellegű dolgokkal foglalkoztunk, nem volt ennyire erősen "üzenetközpontú" a közös munka, mostanra viszont egyre inkább ilyen irányba mozdultunk.

Tavaly év végén egy különleges ruhát alkottam neki, amely csupán két nap alatt nyerte el végső formáját. Az öltözék az Átsuhanó babákhoz kapcsolódó eseményre készült, alapját egy orvosi köpenyre emlékeztető ing adta. A szűkítések tudatosan a külső részekre kerültek, ezzel hangsúlyozva, hogy a test változásai nem rejtőznek el, hanem merjük megmutatni őket. A ruha hátsó része bővebb volt, míg elöl szűkített, így a sziluett játékosan és tudatosan formálódott. Az inspirációm részét képezte a diplomamunkámban alkalmazott elemek is: az ing elejére egy kék színű plusz réteg került, és a has tájékán szándékosan kihagytunk egy kör alakú szekciót. Ez a részlet különös fontossággal bírt, mivel erősebb és koncentráltabb üzenetet közvetített, utalva arra, hogy a testünk történetei és változásai éppúgy részei az identitásunknak, mint bármi más.

Valójában ez a GLAMOUR gála ruha a második olyan közös projektünk, amely világosan kifejezi a társadalmi állásfoglalásunkat. Úgy éreztük, hogy ha már adottak olyan események, ahol lehetőség nyílik a megmutatkozásra, akkor ezeket érdemes tudatosan és erőteljes vizuális jelenléttel kihasználni. Nem csupán "játszani" szeretnénk a lehetőségekkel, hanem valóban élni velük. Marge számára ez mindig ösztönösen jön, míg számomra egyre inkább fontossá válik, hogy ezekben a pillanatokban igazi tartalommal képviseljük magunkat.