Prőhle Gergely a Vasárnapnak kifejtette, hogy az új német kormánykoalíció jelentős szigorításokat vezethet be a migrációval kapcsolatosan.

Prőhle Gergely, aki korábban Németország és Svájc nagyköveteként tevékenykedett, jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének igazgatója és a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője, úgy véli, hogy Németországban a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) mellett a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kormánykoalíciója várható. Az SPD hatalomra jutása Prőhle szerint új lehetőségeket nyithat meg a migrációval kapcsolatos szigorúbb intézkedések bevezetésére, mivel a Zöldek eddig jelentős akadályozták az illegális bevándorlás kérdéseivel kapcsolatos hatékony megoldások kialakítását. Emellett az SPD kormányzati szerepvállalása azt is jelentené, hogy Olaf Scholz, a jelenlegi kancellár pártja, a közelmúltban lezajlott előrehozott választások ellenére is megőrizné befolyását, hiszen a választásokon a harmadik helyen végzett.

Németország jövőbeli kormánykoalíciója számos tényezőtől függ, beleértve a politikai pártok aktuális helyzetét és a választók preferenciáit. Jelenleg a szociáldemokraták, a zöldek és a liberálisok alkotják a kormányt, amely egy hárompárti koalíció. Azonban a politikai táj változása, mint például helyi választások vagy politikai események, új lehetőségeket teremthetnek más koalíciós formációk számára is. A következő választások során a CDU/CSU és más kisebb pártok szerepe is kulcssá válhat, így a koalícióképzési lehetőségek széles spektrumot ölelhetnek fel. A középpontban álló kérdések, mint a klímaváltozás, a gazdasági helyreállítás és a migráció, jelentős hatással lesznek a választási eredményekre, és ezek tükröződnek majd a leendő koalíciós tárgyalásokban is. Ahogy közeledik a választási időszak, a pártok stratégiái és a szavazói hangulat alakulása egyre inkább meghatározza, hogy milyen koalíciók jöhetnek létre Németország politikai színpadán.

- Úgy tűnik, hogy a kereszténydemokraták a szociáldemokratákkal tudnak koalíciót kötni. Ez az előzetes számítások szerint, tehát a választás előzetes végeredménye szerint mintegy 12 fős többséget biztosít számukra a Bundestagban.

- Gyorsan megalakulhat az új koalíció?

- Kicsi az esélye. Friedrich Merz (CDU), a kancellárjelölt, bár húsvétra ígérte a kormány megalakítását, rengeteg tisztázásra váró kérdés áll fenn a felek között, különösen a gazdaságpolitikai program tekintetében. Így valószínű, hogy ez a folyamat elhúzódik majd.

- Mennyire lehet tartós ez a kormánykoalíció, tekintve, hogy a régi, a közlekedésilámpa-koalíció egyik, tulajdonképpen bukott tagja is benne lenne?

A helyzet sajátos kihívásokat jelentett, hiszen az AfD-vel (Alternatíva Németországért) való együttműködést minden párt, beleértve a CDU-t is, elvetette. Ezzel egyértelműen világossá vált, hogy a koalíciós partnerség megvalósítása érdekében más lehetőségek nem igazán állnak rendelkezésre. A CDU tagjai tisztában vannak azzal, hogy milyen súlyos felelősség hárul rájuk a koalíció sikeressége szempontjából. Meggyőződésem, hogy ezt a felelősséget komolyan fogják mérlegelni és igyekeznek a legjobbat kihozni belőle.

- Alice Weidel, az AfD elnöke arról beszélt, hogy ha a CDU becsapja a választókat, ha az ő programjukkal kampányolva megnyert választás után a baloldallal lépnek koalícióra, akkor hamarosan új választások lesznek. Ennek van bármi realitása?

Az ő helyzete igazán sajátos, és nem csodálom, hogy mást nem is mondhatna. Tekintettel arra, hogy az esélytelenek nyugalmával közelíti meg a kormányalakítás kérdését, nyilvánvaló, hogy a "minél rosszabb, annál jobb" elvet követi. A politikai diskurzusban ez a fajta hozzáállás nem új keletű, sőt, gyakran előfordul.

Németország keleti vidékén, a hajdani NDK területén a választások során az AfD (Alternatíva Németországnak) párt aratott sikert, míg a nyugati részen, a volt NSZK területein, a CDU/CSU (Kereszténydemokrata Unió/Keresztény Szociális Unió) dominált. E mögött több tényező húzódik meg, amelyeket érdemes részletesebben megvizsgálni. Először is, a keleti államokban a gazdasági helyzet és a munkaerőpiac kihívásai kiemelkedő szerepet játszanak. Az elmúlt évtizedekben a keleti tartományok sokkal lassabban fejlődtek, mint nyugati megfelelőik, ami feszültségeket és csalódottságot szült a lakosság körében. Az AfD populista üzenete, amely a gazdasági nehézségekre és a migrációval kapcsolatos aggodalmakra fókuszál, sokak számára vonzó alternatívát kínál. Másrészt a kulturális és történelmi különbségek is jelentős hatással vannak a választási preferenciákra. A keleti németek tapasztalatai a szocialista rendszer alatt formálták identitásukat, és sokan közülük nosztalgiával tekintenek vissza az NDK időszakára, ami aláássa a nyugati pártok iránti bizalmat. Ezzel szemben a nyugati tartományokban a CDU/CSU hagyományos, konzervatív értékekkel és politikai stabilitással tudott azonosulni, ami a választók körében kedvező fogadtatásra talált. Végül a politikai kommunikáció és a média szerepe is kulcsfontosságú. A keleti régiókban a médiafogyasztási szokások és a politikai diskurzus eltérőek lehetnek, így könnyebben teret nyerhetnek a populista és radikális nézetek. Mindezek a tényezők együtt hozzájárulnak ahhoz, hogy a különböző politikai erők más-más támogatottsággal bírjanak a németországi keleti és nyugati területeken.

- Ennek van egy bizonyos értelemben történeti magyarázata, ez pedig az, hogy

A második világháborút követően az amerikai ideológiai hatás mély nyomot hagyott a nyugatnémet társadalmon, amely sokkal érzékenyebbé, sőt bizonyos szempontból túlérzékenyebbé vált a jobboldali, radikális pártokra való szavazás kérdésében. Ez a jelenség a politikai diskurzus átalakulásához vezetett, és a közvélemény formálásában is jelentős szerepet játszott.

Kelet-Németországban egy más típusú agymosás ment végbe. A kommunista hatalom azt mondta, hogy a nácik azok mind nyugaton vannak, tehát ott nem is kell ezzel foglalkozni. Ezért aztán az ilyen típusú fenntartások a választókorú népességben jóval alacsonyabbak, akár indokoltan, akár indokolatlanul.

Milyen irányvonalat képviselhet a CDU által vezetett új német kormány a migrációs politikában?

Biztosra vehető, hogy komoly szigorítások várhatóak, hiszen a helyzet súlyossága nyilvánvaló. Az a párt, amely eddig főként akadályozta az egyértelmű döntések megszületését, nem más, mint a Zöldek. Várható, hogy ők nem fognak ismét részt venni a kormánykoalícióban, így azt gondolom, a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták között viszonylag zökkenőmentes megállapodás születhet ebben a kérdésben. Reméljük, hogy valóban így alakulnak a dolgok.

Merz már kancellári pozícióban érzi magát, ám az AfD úgy véli, hogy annyira megerősödtek, hogy ez újabb választásokhoz vezethet.

Vezetőkép: Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője. Fotó: Vasárnap.hu/Varga Ilona