Plafonon a várólisták: sokkoló statisztikák a magyar egészségügy helyzetéről - Íme, mennyi időt kell most eltölteni a műtétekre való várakozással.

A műtéti várólisták hossza továbbra is aggasztó ütemben növekszik Magyarországon. Augusztus közepére a térd- és csípőprotézisre, valamint szürkehályog-műtétekre várakozó betegek száma már meghaladta a 31 ezret. A legrosszabb helyzetben lévőknek több mint két évet kell várniuk a szükséges beavatkozásokra.

Kép forrása: 123rf.com

A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) legfrissebb adatai szerint augusztusban már 31,5 ezer beteg várt hatvan napon túl a három legnagyobb műtéti beavatkozás valamelyikére. Ez jelentős növekedés a júliusi 30,2 ezerhez képest - számolt be róla az Economx.

A legfrissebb adatok alapján a térdprotézisre várakozók száma elérte a 17,5 ezret, míg a csípőprotézisre kicsivel több mint 9 ezer ember várakozik. Ezen kívül a szürkehályog-műtétre is közel ötezren állnak sorban. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a várakozási idők kórházanként jelentős eltéréseket mutatnak, ami komoly hatással van a betegek helyzetére.

A szürkehályog-műtétek esetében a várakozási idő országos átlagban 47 nap, ám a Nagykanizsai Kanizsai Dorottya Kórházban ez az időszak jelentősen megnő, és 229 napra rúg. A térdprotézisekhez kapcsolódóan a NEAK legfrissebb statisztikái szerint az elmúlt fél évben a betegeknek átlagosan 269 napot kellett várniuk, míg Somogy megyében ez a szám drámaian megemelkedik, és 735 napra nő. A csípőprotézisek esetében az országos átlag 121 nap, azonban a Semmelweis Egyetem Klinikai Központ Rehabilitációs Klinikáján a várakozási idő 309 napra is meghosszabbodik.

Az egészségügyi rendszer állapota régóta vitatéma. Az OECD és a WHO 2023-as adatai alapján a magyar lakosság alacsony várható élettartamát nem kizárólag a rossz hozzáférés okozza - mutatott rá Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja egy véleménycikkben. Az ezer lakosra jutó orvosok száma (3,3) alig marad el az OECD átlagtól (3,7), de magasabb Japánnál, Angliánál, és az USA-nál..

A statisztikai adatok más, aggasztó problémákat is feltárnak: Magyarországon évente átlagosan 9,5 orvos-beteg találkozásra kerül sor, ami jelentősen meghaladja az OECD 6-os átlagát. Ennek ellenére a lakosság csupán 44%-a érzi magát elégedettnek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréssel, míg az OECD-országokban ez az arány 67%. Ezen kívül az átlagos kórházi tartózkodás ideje 9,6 napot tesz ki, ami jóval túllépi az OECD 7,7 napos átlagát, és így jelentős terhet ró a rendszer költségeire.

A képalkotó diagnosztikai eszközök számában Magyarország szintén elmaradásban van: 100 ezer lakosra 16 készülék jut, míg az OECD-átlag 48. Ugyanakkor az egymillió lakosra jutó vizsgálatszám nálunk 257, ami meghaladja a nemzetközi átlagot. Takács Péter egészségügyi államtitkár a Facebookon elismerte: "jó lenne az élmezőnybe tartozni". Hozzátette, hogy az állam többletforrásokat biztosít a diagnosztikai kapacitások növelésére: 601 millió forintot kap az Országos Kórházi Főigazgatóság új eszközökre, 4 milliárddal emelik az ultrahangvizsgálatok finanszírozását, és 2026-tól további 16 milliárd forint többletforrást határoztak meg a vizsgálatok fedezetére.

A problémát a lakosság is élesen érzékeli: egy friss Policy Solutions-kutatás szerint a magyarok az egészségügy legsúlyosabb gondjai közé sorolják a hosszú várólistákat (43 százalék) és az egészségügyi szakemberek hiányát (37 százalék). A válaszadók harmada a jó szakemberek hiányát, sokan pedig a kórházak rossz állapotát, a betegutak rendezetlenségét és az ügyintézés körülményességét nevezték meg súlyos problémaként.