Csak néhány percük akadt a pakolásra, a feleség kezei remegtek a feszültségtől, és máris útnak indultak, mintha az idő sürgetné őket.

A Bangkoki Művészeti és Kulturális Központ váratlanul lemondta Sai, a kínai disszidens művész kiállítását. A hivatalos közlemény nem foglalkozott azzal a gyanúval, hogy kínai tisztviselők befolyásolták a thai hatóságokat és a központot. Ez a tiltás azonban nem csökkentette a figyelmet, hanem éppen ellenkezőleg, a nemzetközi közvélemény fókuszába helyezte a tárlatot.

A Bangkoki Művészeti és Kulturális Központban megrendezett kiállítást többször is átdolgozták és módosították, miután a kínai nagykövetség képviselői rendszeresen felkeresték a helyszínt - számolt be róla a BBC.

A "Bűnrészesség csillagképe: Az autoriter szolidaritás globális gépezetének vizualizálása" című kiállítás célja az volt, hogy bemutassa a száműzetésben élő művészek alkotásait. A résztvevő művészek Kína, Oroszország, Irán és Burma területéről származnak, azonban a burmai Sai megdöbbenve tapasztalta, hogy a tárlat végül cenzúrára került, miután felkeltette Peking haragját. A BBC augusztus 15-i jelentése szerint több alkotó nevét és hazájukat, például Tibet, Hongkong vagy Hszincsiang megnevezését fekete festékkel eltüntették a kiállításon, ezzel is hangsúlyozva a politikai elnyomás mértékét.

A tévéképernyőket, amelyeken filmjeit - köztük egy Dalai Lámáról szóló alkotást - kellett volna vetíteni, egyszerűen kikapcsolták. A tibeti és ujgur zászlók eltűntek, akárcsak egy tibeti családról szóló regény, valamint egy képeslap, amely Kínát, Izraelt és Hszincsiangot ábrázolta.

A tárlat ünnepélyes megnyitójára július 26-án került sor, amelynek fő támogatója Bangkok város önkormányzata volt. A központ vezetősége nem kívánt nyilatkozni a BBC-nek, azonban a kurátorok és két kiállító művész, Paldron és Clara Chung határozottan elutasították Kína vádjait.

Sai végül feleségével az Egyesült Királyságba menekült, ahol menedékjogot kérnek. A BBC megkereste a thaiföldi kínai nagykövetséget, amely szerint a kiállítás nyíltan hirdeti a tibeti, ujgur és hongkongi függetlenséget.

Az időben hozott intézkedések bizonyítják, hogy az efféle téves elképzeléseknek nincs piaca a nemzetközi színtéren. A tárlat figyelmen kívül hagyja a tényeket, eltorzítja Kína Tibettel, Hszincsianggal és Hongkonggal kapcsolatos politikáját, valamint sérti az ország alapvető érdekeit és politikai méltóságát.

A közlemény azonban nem foglalkozott azokkal az állításokkal, melyek szerint tisztviselőik nyomást gyakoroltak a thai hatóságokra és a művészeti központra.

A történtek nem múltak el következmények nélkül. Lord Alton of Liverpool, a brit parlament Emberi Jogi Vegyes Bizottságának elnöke kifejtette, hogy Sai esete "kiválóan szemlélteti Kína transznacionális elnyomó törekvéseit". A politikus határozottan kiáll a művész menedékjog iránti kérelme mellett.

Egy másik ország kulturális központjában kiállított művek cenzúrázása a szólásszabadság súlyos megsértésének számít. Ezt a jelenséget széleskörűen nyilvánosságra kell hozni, és határozottan el kell ítélni. A művészet szabad kifejezése elengedhetetlen a demokratikus társadalmak működéséhez, és minden próbálkozás, amely ezt korlátozza, elfogadhatatlan.

- mondta. Az Emberi Jogi Alapítvány megfélemlítésről beszél, amely a művészi kifejezés elnyomására irányuló összehangolt erőfeszítést mutat.

Sai és felesége azért is döntöttek a távozás mellett, mert attól tartottak: visszatoloncolhatják őket Burmába, ahol Sai szerint a junta üldöztetése várna rá. Két nappal a kiállítás megnyitója után a thai rendőrség állítólag a lakcímükön kereste őket. A BBC szerint a galéria munkatársai SMS-ben figyelmeztették a párt, hogy a rendőrök érdeklődtek utánuk, és elkérték az elérhetőségüket.

Akkor tudatosult bennünk, hogy el kell hagynunk az országot. Az első repülőjegy, amit találtunk, Londonba vitt minket. Csak néhány perc állt rendelkezésünkre a pakolásra, a feleségem kezében remegtek az ujjak, alig tudott valamit összeszedni.

"Felidézte Sai. Achayon Kraithong, a thaiföldi rendőrség országos szóvivője viszont a BBC-nek nyilatkozva kijelentette, hogy nincs információja arról, hogy a hatóságok keresték volna a művészt."

Mivel konkrét bizonyítékok nem állnak rendelkezésünkre, nem áll módunkban állást foglalni.

Phil Robertson, a Human Rights Watch prominens aktivistája szerint Bangkok súlyosan hibázott, amikor engedett a kínai cenzúrának. A történteket "felháborítónak és elfogadhatatlannak" nevezte.

Sai jelenleg az Egyesült Királyságban tervezi a következő lépéseit. Feleségével együtt azon dolgoznak, hogy a cenzúrázatlan kiállítást más országokban is bemutassák, miután az októberi bangkoki tárlat véget ér. A művész megjegyezte, hogy a cenzúra paradox módon csak fokozta a tárlat népszerűségét: "most már világszerte egyre többen érdeklődnek iránta, és az online platformokon is rengeteg megkeresés érkezik."

"Nem mi kezdtük el ezt a mozgalmat, hanem a Kínai Kommunista Párt - mondta. - Csak az alapokat fektettük le, a többit a KKP cenzúrája vitte tovább, és minden egyes tiltás csak még nagyobb figyelmet keltett."