Kis János figyelmeztetése szerint Orbán a háttérből, az árnyékállam élén próbálhatja megingatni a következő kormány pozícióját.

Kis János filozófus a HVG-nek adott interjújában kifejtette, hogy ha Orbánnak nem lesz elég ereje a választások előzetes megpuccsolásához, akkor utólag még nehezebbé válik a helyzete. Az ellenzék rendszerváltó vezetője hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti azt, hogy másnap börtönbe kell vonulnia. Szerinte ahhoz, hogy erre sor kerülhessen, először le kell bontani Orbán árnyékállamát. Ez a feladat nem lehetetlen, de jogi szempontból rendkívül érzékeny, és a végrehajtása bátorságot, alapos tervezést és óvatosságot igényel.

Kis János filozófus szerint fennáll a veszélye annak, hogy Orbán Viktor megpróbálja elhalasztani vagy ellehetetleníteni a 2026-os választásokat - például szükségállapot bevezetésével vagy az ellenzéki pártok kizárásával. Ugyanakkor úgy véli: ha a kormány ténylegesen megakadályozza a szabad választásokat, az példátlan társadalmi tiltakozást válthat ki, amit az államhatalom erőszakszervezetei sem biztos, hogy képesek lesznek elnyomni.

A filozófus szerint a Fidesz rezsimje válságban van, Orbán tekintélye meggyengült, és már a párton belül is érzékelhető az elbizonytalanodás - amit az "elhallgattatási törvény" elhalasztása is jól mutat. Több önkormányzati vezető is nyílt kritikát fogalmazott meg, és a helyi fideszes politikusok elbizonytalanodása meggyengítheti a Fidesz vidéki hatalmi bázisát.

Kis szerint a propaganda már nem működik úgy, mint korábban: bár a félelemkeltés továbbra is jelen van (pl. migránsok, Soros, Ukrajna), a gazdasági válság, a közszolgáltatások leépülése és a társadalmi feszültségek fokozatosan aláássák a rendszer legitimitását.

A filozófus véleménye szerint Magyar Péter nem éppen a liberális demokrácia hősies védelmezője, ugyanakkor a diktatúra fenyegetésétől sem kell tartanunk. Az igazi dilemmát az jelenti, hogy vajon elkerülhetjük-e a választások eltiprását, és hogy a társadalom mennyire kész cselekedni a hatalom önkényes döntéseivel szemben.

Kis megfigyelései alapján a rezsim instabilitásának jelei folyamatosan szaporodnak, azonban még mindig nem egyértelmű, hogy ezek a jelek elérték-e azt a kritikus szintet, amely valódi politikai átalakuláshoz vezethet.

Kis János szerint már az ukrajnai háború kitörése előtt megbicsaklott az ellenzék lendülete. A 2021-es előválasztás második fordulójában győztes Márki-Zay Péter az "ellenzékváltás" jelszavával lett miniszterelnök-jelölt, miközben az összefogás vezéreként kellett volna működnie - ez szerinte belső feszültséget szült, amely végül szétfeszítette a közös ellenzéki projektet.

A filozófus szerint Magyar Péter helyzete ebből a nézőpontból kedvezőbb, mivel már egy megosztott ellenzéki táborban lépett színre, így nem volt szüksége kompromisszumokra. A Tisza Párt ennek köszönhetően képes volt a bal-liberális választók széles spektrumát megszólítani, majd az európai parlamenti választás során elért sikerével a kiábrándult fideszes szavazók irányába is teret nyerni.

Bár Magyar Péter nem tűnik a liberális demokrácia védelmezőjének, mégsem aggódik amiatt, hogy egy újabb diktatúra születhetne a kezdeményezései nyomán. A Tisza mögött álló sokszínű választói koalíció ezt nem engedné meg: ha kormányra jutna, a különböző érdekeltségek és elvárások elkerülhetetlenül megbontanák az együttműködést, és új politikai pártok is feltűnhetnek a politikai színtéren.

Kis János nem zárja ki, hogy Orbán megpróbálhatja módosítani a választási rendszert, ha esélyt lát a kétharmados Tisza-győzelemre - például az arányos mandátumkiosztás bevezetésével. Ugyanakkor szerinte, ha Orbán valóban ellenzékbe kerül, óriási gazdasági és intézményi háttérrel bíró árnyékállamot fog fenntartani, és mindent megtesz majd az új kormány megbuktatásáért. Ebben nagy szerepe lesz az új kormány ügyességének, valamint annak, hogy az új demokratikus pártok hogyan viselkednek a parlamenten kívül.

Sokan aggódnak amiatt, hogy Orbán hatalomvesztése esetén börtönbe kerülhet, de Kis véleménye szerint ez rövid távon nem tűnik reális forgatókönyvnek. Amíg a kulcsfontosságú pozíciókban, például az ügyészségen, Orbán hívei maradnak, addig a vádeljárás megindítása nem valószínű. Először az úgynevezett árnyékállamot kell lebontani, ami bátor, alapos, de egyben körültekintő jogi lépéseket igényel. Az Orbán-rendszer valódi vége tehát nem 2026-ban várható, hanem legkorábban a következő választási ciklus végén.