Az orosz földgáz beszerzése Magyarország számára egyre inkább kockázatos és költséges lehet. Az alternatív energiaforrások felé való elmozdulás szükségessége napjainkban már nem csupán gazdasági, hanem stratégiai szempontból is indokolt.

Biztonsági szempontból rendkívül furcsa, hogy Magyarország továbbra is túlnyomórészt orosz fűtőanyagra támaszkodik, miközben a Kreml már 2022-ben, a mi megállapodásunk kivételével, egyoldalúan felrúgta az összes uniós gázszállítási szerződését.

A történelmi kontextus és a politikai események, mint az egykori szovjet megszállás vagy a leverésre ítélt forradalmak, mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kelet-közép-európai országok Oroszországról alkotott véleménye rendkívül sokszínű és változatos legyen. Ezt a megállapítást Deák András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos főmunkatársa fogalmazza meg a Másfélfok nevű környezetvédelmi portálon közzétett elemzésében.

A gázipar területén sincs ez másképp.

A térség energiapolitikája a Szovjetunió szétesése ellenére egészen a 2010-es évek közepéig szoros orosz fűtőanyag-ellátásra támaszkodott. E mögött nemcsak a földrajzi közelség állt, hanem a korábbi rendszerek öröksége, meglévő szerződések, valamint a hagyományos iparági mentalitás is. Azonban a biztonsági helyzet megváltozása, különösen a Krím-félsziget 2014-es orosz annexiója nyomán, a litvánok, lengyelek és részben a csehek arra kényszerültek, hogy alternatív, megbízhatóbb és esetleg drágább forrásokat keressenek. Ezzel szemben más országok, mint például Magyarország és Szlovákia, az Ukrajna ellen 2022-ben indított orosz támadás óta is ragaszkodnak az orosz energiahordozókhoz, és továbbra is a gázra mint egy egyszerű, jól megszokott termékre tekintenek.

Nem Vlagyimir Putyin adja legolcsóbban a földgázt, a csehek és a horvátok két hónapja is kevesebbért kapták

Az orosz olajellátás kiegyensúlyozása érdekében az Adria-kőolajvezeték már a 1970-es évek óta összeköti a magyar finomítót az omisalji kikötővel. Az Antall-kormány idején létrejött Hungary-Austria Gas (HAG) vezeték pedig új nyugati kapcsolatokat teremtett. Bár ezek a csövek hosszú ideig üresen álltak, mégis biztonságot nyújtottak, és a HAG 2010-re végül megtelt.

Európa orosz gázellátását alapjaiban változtatta meg a Moszkva és Kijev között kirobbant viták következtében 2009 elején bekövetkezett néhány hetes leállás. Ekkor Vlagyimir Putyin úgy döntött, hogy kiépíti az Ukrajnát elkerülő gázvezetékeket, míg az Európai Bizottság pénzügyi támogatást nyújtott a tagállamok energiapolitikai kiszolgáltatottságának csökkentésére. Ennek eredményeként jöttek létre a román és horvát gázkapcsolatok, valamint az adriai cseppfolyósított földgáz (LNG) terminál. Bár ezek a beruházások szigorúan véve nem térültek meg azonnal, a gázszektor 2022 februárjára már felkészült a kihívásokra.

Ennek folytán ma Magyarország az orosz földgázszállítások lemondását célzó nyugati és uniós sürgetésnek fizikailag képes lenne eleget tenni - szögezi le a főmunkatárs.

Megjelent a jogszabálytervezet, az Európai Bizottság hogyan válna le 2027 az orosz földgázról és kőolajrólVizsgálják, milyen hatásokkal jár, ha teljesen leválik az orosz energiáról az Európai Unió

Igaz: míg az európai nyomásgyakorlás főképp erkölcsi és kereskedelmi alapú, az Egyesült Államok álláspontját főképp érdekei diktálják.

Pusztán Magyarország ellátásbiztonsága szempontjából az orosz földgáz végleges lemondása nem indokolt - szögezi le Deák András. Bár a keleti beszerzés megbízhatósági szintje mondhatni szélsőségesen rossz, vakon a többi lehetőségre sem számíthatunk.

A Hormuzi-szoros esetleges lezárása, valamint a katari földgázszállítmányok hiánya a globális LNG-piacon egy még súlyosabb kiesést idézhet elő, mint amit 2022-ben tapasztaltunk. Meglepő, hogy az iráni helyzet eddig nem váltott ki komolyabb zűrzavart. Trump vámpolitikája és a kínai gázkivitelre kivetett vámok az amerikai vásárlók körében is bizonytalanságot kelthetnek. Ráadásul a 2022-es válság idején Berlin is jelentős szállítási díjakat állapított meg. Magyarország szempontjából az orosz gázbeszerzés a jövőben is fontos szerepet játszhat.

Annak fényében viszont, hogy 2022-ben Budapestet leszámítva Moszkva összes uniós gázszállítási szerződését egyoldalúan megszegte, az, hogy Magyarország változatlanul szinte csak orosz fűtőanyagot vesz, biztonsági szemszögből abszurd - szögezi le a szakember. Az orosz gáz Ukrajnán keresztül történő továbbításának ez év eleji leállása óta az uniós irányú gázszállításokat kizárólagosan végző, Fekete-tenger alatti Török Áramlat

A biztonság állatorvosi lova: a műszaki állapota kétséges, hiszen az ukrán drónok könnyedén elérhetik. A nyomvonal államai, mint a törökök, bolgárok és szerbek, váratlan fordulatokat hozhatnak.

A teljes értékláncot érintő európai-amerikai fenyegetés továbbra is változatlanul fennáll.

Ez a tanulmány az IMF-től igazán figyelemre méltó, és jól tükrözi, hogy az Orbán-kormány milyen elkötelezett Vlagyimir Putyin iránt. Ám sajnos nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a dokumentumban említést nyer a rezsicsökkentés eltörlése is, ami aggasztó jelenség.

A mérleg másik serpenyőjében ott az ár. A sajtóban gyakran felbukkanó hír, hogy az orosz gáz ára a holland tőzsdén mozog, de a kettő közötti távolság, ami az atlanti partok és a magyar határok között húzódik, körülbelül 1500 kilométer – állítja egy szakértő. Szerinte ez azt jelenti, hogy az orosz gáz ára meglehetősen versenyképes marad. A kiváltásával járó költségek becslése szerint körülbelül 10 százalékos áremelkedést idézhet elő. Ez az olajárakkal együtt nagyjából 400 milliárdos áremelkedést jelenthet. Ezt a nagyságrendet az Orbán-kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, ám nem mondható, hogy világvége helyzet lenne. Az orosz árelőny csökkentésében szerepet játszhat az uniós és balkáni gázhálózatok fejlesztése, a horvát LNG-lefejtő bővítése, valamint Románia fekete-tengeri gázmezőinek várható 2027-es beindítása is.

Drága az orosz LNG, az Orbán-kormány mégis vásárol belőle

Magyarország eddig a várakozásra játszott, reménykedve a rendeződésben, és átvészelte a 2022-23-as válságot anélkül, hogy a legnagyobb pánik idején új szerződésekbe bocsátkozott volna. Ennek eredményeként kedvezőbb áron jutott hozzá olajhoz és gázhoz. Most azonban felmerül a kérdés: érdemes-e ezt a stratégiát folytatni? Ha a béke küszöbén állunk és a kereskedelmi tilalmak feloldásra kerülnek, akkor talán igen. Ugyanakkor, ha például az ukránok megtámadják az orosz gázállomásokat, vagy Trump váratlanul szankciókat vezet be a bolgár vezetéküzemeltető ellen, akkor pánikszerűen új beszállítókat kell keresnünk, ami valószínűleg drágább megoldás lenne. Talán itt az ideje, hogy feladjunk néhány kényszert, és egy kiegyensúlyozottabb beszerzési stratégiát alakítsunk ki, amely bár valamivel költségesebb lehet, de növeli a hitelességünket és mérsékli a potenciálisan kedvezőtlen események következményeit - figyelmeztet Deák András.

A gázigény csökkentése figyelemre méltó tendencia.

Magyarország földgázigénye a 2000-es évek elején évi 14 milliárd köbméter körül alakult, de az előző évtized végére ez a szám 10 milliárd közelébe csökkent. A 2021 utáni drasztikus árnövekedés még inkább rontott a helyzeten. A magas fűtőanyag-költségek miatt a 2010-es években a hazai gázerőművek többsége leállt, és az ország inkább a külföldről érkező, olcsóbb áramra támaszkodott. A gázfogyasztás részesedése a 2000-es évek elején még 40-45 százalék körül mozgott, ám mára egyharmad alá csökkent, és ez a tendencia valószínűleg folytatódni fog.

Orbán Viktor Donald Trumpot is meggyőzte

Egyre inkább abszurd helyzetet teremt, hogy Magyarország továbbra is ragaszkodik az orosz olaj- és gázvásárlásokhoz. Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok arra kérik a tagállamokat és a világ többi országát, hogy mondjanak le az orosz energiamegrendelésekről, hogy csökkentsék Putyin ukrajnai háborúra fordítható pénzügyi kereteit. Míg az Európai Bizottság érvelése erkölcsi alapú, amelyből anyagi előnyöket aligha remélhetnek, az Egyesült Államok saját energiahordozóit ajánlja fel. Az Orbán-kormány, amely Brüsszellel feszültebb, míg Washingtonnal kedvezőbb kapcsolatokat ápol, mindkét érvet elutasítja. A kormány az orosz energia alacsony árát és az így szerzett versenyelőnyt hozza fel indoklásként, miközben propagandájukat az ukránok elleni heves uszítással támasztják alá.

A vita hevében a kabinetet gyakran eltérítik a tények, és ez néha gyümölcsöző taktikának tűnik. Orbán Viktor augusztus végén Donald Trumpnak címzett levelében azt állította, hogy a Barátság nevű orosz kőolajvezeték, mely Ukrajnán keresztül érkezik, Magyarország és Szlovákia számára "más beszerzési lehetőséget" nem kínál.

Ez az állítás téves: a magyar és a szlovák finomítót a 70-es években elkészült Adria-kőolajvezeték kapcsolja össze az omisalji olajkikötőn keresztül.

A magyar kormány és a két finomítót üzemeltető Mol a horvát kabinet, a cső déli szakaszát üzemeltető, állami Janaf és az Orbán-holdudvaron kívüli szakértők ellenében hosszú évek óta szakmainak álcázott vitát folytat arról, hogy a cső képes-e a Barátság "teljes körű" kiváltására, illetve a Janaf "túl magas" szállítási díjat kér-e. A magyar miniszterelnök ugyanakkor, nem először, a pótlólagos beszerzési út létét is elhallgatta. Ezután rövid ideig úgy tűnt, az amerikai elnök nem hagyja magát jégre vinni "nagy barátja", Orbán Viktor által. Szeptemberben bejelentette: az ukrán béke érdekében az orosz energiahordozók minden vevőjét, így Magyarországot is megpróbálja más belátásra bírni.

Orbán Viktor minden jel szerint megtévesztette Donald Trumpot, mégis kérdés, hogy a beszélgetés egy csodálatos barátság végét jelentette-e30-50 forinttal is nőhet az üzemanyagár, ha leáll a Barátság kőolajvezeték, de az Orbán-kormány ragaszkodása is árnövelő tényező

A múlt havi telefonbeszélgetésük kimenetele meglepő módon alakult: néhány nappal később egy sajtótájékoztatón az elnök szinte szó szerint hivatkozott a magyar propagandafordulatra, kijelentve, hogy a két országot "tengerpart híján" szinte összeláncolták a Barátsággal, és arra kérte "mindenkit", hogy emiatt ne támadják őket. Ez az érvelés nem csupán azért hibás, mert egy helyett két cső látja el a két finomítót, hanem mert több tengerpart nélküli európai ország, például Ausztria és Csehország is már lemondott az orosz energiahordozókról. Az utóbbi napokban a Budapest és Zágráb közötti éles céges és diplomáciai viták ellenére a magyar kormány elutasító álláspontja az Adria lehetőségeivel kapcsolatban nem változott. Trump nemrég azt állította, hogy a török és az indiai vezetőt is lebeszélte az orosz olajvásárlásról, ám ezt egyik érintett állam sem erősítette meg.

Tovább fokozódott a tervezett korlátozás szigorítása.

Tegnap az Európai Parlament két szakbizottsága fontos lépést tett a kiskapuk megszüntetésére, a kivételek eltörlésére és a büntetések szigorítására, jóváhagyva egy már korábban is ismert rendelettervezetet. Ez a tervezet azt irányozza elő, hogy az EU-tagállamoknak 2027 vége helyett már 2026 végéig le kell mondaniuk az orosz olaj- és gázmegrendeléseikről - számolt be a Portfolio. A szakértők korábban jelezték, hogy a rendelet életbe lépése elvileg nem igényli Magyarország hozzájárulását.