Ne hagyd, hogy a laborban porosodjanak a kutatási eredmények: így válhatnak piacképes innovációkká!

Fedezd fel a bankszektor digitális átalakulásának izgalmas irányait! Az AI robbanás, a fintech újítások és a digitális transzformáció összefonódásáról beszélünk május 27-én a Portfolio Financial IT konferenciáján. Ne maradj le a lehetőségről, hogy első kézből értesülj a legfrissebb trendekről és megoldásokról! Regisztrálj most, és tudd meg, mi vár rád a pénzügyi technológia jövőjében! Részletekért kattints ide!

Manapság a legkiemelkedőbb példa az önvezető autók fejlődése, amely jól szemlélteti a kutatások és a gyakorlati alkalmazások közötti szoros kapcsolatot. Ezek a járművek bonyolult mesterséges intelligenciát, kifinomult szenzorokat, hatékony adatfeldolgozási módszereket és valós idejű döntéshozatali mechanizmusokat használnak. Ezáltal olyan tudományos felfedezések valósulnak meg, amelyek nem csupán elméleti szinten léteznek, hanem közvetlenül a mindennapi életünk részévé válnak, forradalmasítva a közlekedést és a technológiai fejlődést.

Az önvezető autók működése során nem csupán a saját szenzorra támaszkodnak, hanem a környező térfigyelő kamerák által rögzített képekhez is hozzáférnek. Ennek köszönhetően sokkal precízebben képesek észlelni a potenciális veszélyforrásokat, akár egy váratlanul megjelenő gyalogost is. Ezt a megközelítést az energetikai ágazatban is alkalmazhatjuk, ahol a fejlett technológiák révén optimalizálhatjuk az energiaelosztást, előre jelezhetjük a terheléseket, ezzel pedig jelentős mértékben csökkenthetjük a veszteségeket.

A kutatási szféra átalakulásának szükségességét egyre inkább hangsúlyozzák a szakemberek. "A felfedező kutatások továbbra is elengedhetetlenek, viszont a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása és piaci értékük kiaknázása ma már kulcsszerepet játszik a magyar gazdaság növekedésében. E célok megvalósítását szolgálja a HUNRENTECH megalapítása is, amelynek feladata az ígéretes szellemi alkotások azonosítása, támogatása a szabadalmaztatásuk és hasznosításuk során, valamint a megfelelő partnerek felkutatása a fejlesztésükhöz" - nyilatkozta Jakab Roland, a HUN-REN vezérigazgatója a Portfolio számára.

A HUN-REN keretein belül több mint 3500 kutató tevékenykedik, akik napi szinten új, innovatív ötletekkel gazdagítják a tudományos világot. Ezek az elképzelések jelentős társadalmi és gazdasági előnyöket nyújthatnak. Azonban a kutatóhálózat eddig hiányolt egy olyan technológiatranszfer céget, amely elősegíthetné a kutatási eredmények piaci alkalmazását. Ezen kívül a kutatók gyakran nem rendelkeznek azzal az üzleti szemléletmóddal, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az innovációikat versenyképes termékekké vagy szolgáltatássá alakítsák. Ennek következtében sok esetben a hazai tudományos felfedezések külföldön találják meg a piaci értéküket, nem pedig Magyarországon.

"Az értéklánc szemléletmódja elengedhetetlen számunkra. Amint új lehetőségekre bukkanunk, azonnal munkához kell látnunk, hogy miként hasznosíthatjuk ezeket az ország javára. Kulcsszerepet játszanak a szakembereink, akik képesek azonosítani a potenciális alkalmazási és értékesítési lehetőségeket, biztosítani a szabadalmi védelmet, valamint licencmegállapodásokat kialakítani." - hangsúlyozta a HUN-REN vezérigazgatója.

A szolgáltatóközpont szíve a kutató, akire építünk: olyan programokat kínálunk, amelyek segítenek feltárni az innováció piaci érvényesülésének kulisszatitkait, fejlesztik a projektmenedzsment készségeket, és ösztönzik a csapatmunkán alapuló kutatási folyamatokat. Továbbá, támogatást nyújtunk a nemzetközi pályázatokhoz is, ezzel hozzájárulva a hazai kutatási tevékenységek hatékonyságának növeléséhez és a globális színtéren való megjelenéshez.

Jakab Roland kiemelte, hogy a Magyar Kutatási Hálózat keretében működő technológiai transzfer vállalkozás elindításával több évtizedes hiányt pótolnak, és ehhez a világ egyik legsikeresebb technológia transzfer irodájának működése adja a mintát. A Cambridge Enterprise a módszertanuk és a jó gyakorlat megosztása mellett azt is felajánlotta, hogy tagokat delegál a szervezet igazgatótanácsába. "Az a célunk, hogy a világ legsikeresebb modelljeit vegyük át, ezért együttműködünk a a Massachusetts Institute of Technology-val (MIT), valamint közösen szerveztünk egy AI rendezvényt (AI Symposium 2025) a világ első számú AI egyetemével a Nanyang Technological University-vel (NTU) itt Budapesten" - erősítette meg a HUN-REN vezérigazgatója.

A májusban megrendezett AI Symposium másik előremutató eredménye az a stratégiai együttműködés, amelynek elkezdődött a gyakorlati megvalósítása, vagyis a közös doktori programok előkészítése, csereprogramok indítása, valamint részvétel a nemzetközi kutatási konzorciumokban. "Az ilyen nemzetközi kapcsolatok által tudást, inspirációt nyerünk és lehetőséget teremtünk a magyar kutatók, fiatal tehetségek és innovatív vállalkozások számára a hazai és nemzetközi térben egyaránt.

Ezt a nemzetközi szemléletet és az innováció ösztönzését jól példázza a Magyar Kutatási Hálózat mesterséges intelligencia tematikájú hónapjának keretében megrendezett AI Hackathon is. A versenyt egy olyan ötlet nyerte meg, amely tudományos problémák megoldására törekszik azáltal, hogy teljesen eltérő tudományterületekről keres analógiákat. A kétnapos eseményen csaknem ötvenen vettek részt, a csapatok pedig nemcsak diszruptív, hanem megvalósítható ötleteken dolgoztak. A kutatókat hazai és nemzetközi mentorok segítették, köztük két OpenAI solution architect is, emellett az OpenAI technológiai támogatást is nyújtott a Hackathon számára.

Már léteznek konkrét példák arra, hogyan lehet a modern mesterséges intelligencia eszközökkel kutatási tevékenységet folytatni. Például a 2023 októberében debütált ágens keretrendszer (agent framework) nagyszerű lehetőségeket kínál. Ennek egyik kiemelkedő alkalmazása a Google AI Co-Scientist, amely új távlatokat nyit a tudományos felfedezések előtt.

Ezek az új modellek már képesek PhD-szintű tudást megjeleníteni egy-egy tudományterületen.

Ez azért is nagy előrelépés, mert egy kutató eddig jellemzően egy egész kutatócsoporttal dolgozott: PhD-hallgatókkal és vezető kutatókkal közösen meghatároztak egy témát, majd együtt kutatták. Ha viszont az AI képes PhD-szintű tudást nyújtani, a kutató akár tízezer virtuális "PhD-ügynököt" is bevethet ugyanazon probléma megoldására. Ezek az ügynökök hipotéziseket alkotnak, kísérleteket terveznek és hajtanak végre, majd publikálnak - az eredményekből újabb hipotézisek születnek, és a ciklus folytatódik. Ez a tömeges, párhuzamos kutatás drámaian felgyorsíthatja a tudományos felfedezések ütemét.

És akkor még az innováció varázslatos világáról nem is beszéltünk.

Az ágens keretrendszer abban is segíthet, amikor egy kutatási eredményből vagy szabadalomból piacképes terméket szeretnének fejleszteni.

A célzott, szakterület-specifikus virtuális PhD-ügynökök képesek alaposan elemezni egy ötletet: feltárják, hogy miről is szól valójában, hol rejlik a potenciális hasznosítása, és mely technológiai vagy gazdasági szegmensekben lehet alkalmazni. Ezek az intelligens rendszerek azonosítják, miként alakulhat egy ötletből valós termék vagy szolgáltatás, segítve ezzel a fejlesztési folyamatot és a piaci bevezetést.

Ha az első ágens feltárja, hogy az ötlet beépíthető egy termékbe, például az autóiparban, akkor a következő ágens megvizsgálja, mely cégek foglalkoznak ezzel a területtel. Ezután egy újabb ágens azt elemzi, mely részlegek lehetnek érintettek a termékfejlesztésben, majd a rendszer továbbhalad: például megkeresi a releváns munkatársakat a LinkedInen, elemzi a profiljukat, aktivitásukat, érdeklődési körüket. Ennek alapján személyre szabott marketingüzenetet ír, amit csak el kell küldeni. Mindez a folyamat automatizálható, néhány óra alatt végigvihető, míg korábban hónapokba, akár évekbe telt volna. Ez radikálisan felgyorsítja az innovációs folyamatot, és az új ötletek sokkal gyorsabban juthatnak el a piacra.

Jakab Roland véleménye szerint rendkívül izgalmas lehetőség rejlik abban, ha ezek az eszközök széles körben elérhetővé válnak a kutatás és az innováció világában. Amennyiben a fejlettebb modellek és szimulációk integrálódnak a tudományos ökoszisztémába, belátható időn belül megoldásokat találhatunk szinte minden ismert betegségre.

Ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan megértsük, miként működnek ezek az eszközök, és hogyan integrálhatjuk őket a mindennapi életünkbe és a kutatási folyamatainkba. Amennyiben nem merünk belevágni a használatukba, és ragaszkodunk a megszokott hagyományos módszerekhez, könnyen versenyképtelenné válhat a hazai kutatási színtér. Ezzel szemben azok, akik kihasználják ezeket az innovatív lehetőségeket, jelentős előnyre tehetnek szert, és gyorsabban, hatékonyabban érhetik el a tudományos felfedezéseket.

A cikk publikálását a HUN-REN támogatta.