"Minden egyes nappal egyre kifinomultabbá vált Adrian Brody magyar akcentusa."

A brutalista című film a mindenkori új világ kettősségét tárja elénk: a remény és a kegyetlenség harcát. Petrányi Viktória, a film társproducere, a 24.hu-nak adott interjújában hangsúlyozta, hogy a mű a zsidó identitás megőrzésének küzdelmét és az európai értékek fokozatos eltűnését mutatja be egy folyamatosan változó környezetben. A történet minden egyes eleme egyszerre tűnik fájdalmasan aktuálisnak és időtlennek – fogalmazott. Az Adrien Brody főszereplésével készült menekültdráma nemcsak három Golden Globe-díjat zsebelt be, hanem az Oscar-esélyesek között is emlegetik. Ugyanakkor a jelölések bejelentése többször is csúszott a Los Angeles-i tűzvész által okozott zűrzavar miatt, ami beárnyékolta az idei díjszezont.

A brutalista nagyot ment az idei Golden Globe-on: elnyerte a legjobb filmdráma díját, Brady Corbet a legjobb rendező, míg Adrien Brody a legjobb férfi színész lett. Az első szavam a gratuláció, az első kérdésem pedig természetesen az, hogy társproducerként a helyszínen izgulta-e végig a díjátadót Beverly Hillsben?

Nem, mi Budapestről drukkoltunk. Büszkék vagyunk a filmre, a partnereinkre és a magyar stáb kiemelkedő teljesítményére. De leginkább arra, hogy egy ilyen minőségű alkotói folyamat részesei lehettünk.

Hogyan csatlakozott ehhez a projekthez? Miként válhat valaki társproducerévé egy ilyen produkcióban? Volt-e korábban tapasztalata az amerikai csapattal való együttműködésben?

Brady Corbet munkásságát már régóta figyelemmel kísértem, és mindig is lenyűgözött az általa képviselt művészi irányvonal. Amikor ezzel a könyvvel megkeresett minket, Mundruczó Kornél és Jancsó Dávid támogatásával, azonnal világossá vált számomra, hogy az ilyen projektek miatt érdemes az iparban dolgozni. A forgatókönyv már önmagában is egy kiemelkedő film ígéretét hordozta, amelynek története rendkívül magával ragadó volt. Bár kezdetben csupán kivitelező szerviz cégként vettünk részt a projektben, a kapcsolatunk hamar valódi partnerséggé alakult. Két évig küzdöttünk azért, hogy életre kelthessük ezt a filmet, és újból és újból szembesültünk a finanszírozás nehézségeivel. Kitartóan kerestük a megoldásokat, míg végül kiderült, hogy a film Magyarországon, a Proton Cinema égisze alatt valósulhat meg. A gyártási folyamat során minden reményünk beigazolódott: egy igazán kreatív együttműködés bontakozott ki az alkotók és a hazai csapat között, amely felejthetetlen élmény volt számunkra.

Azt mondja, akadályokba ütközött a finanszírozás. Itt magyarországi bürokratikus akadályokra kell gondolni vagy általános üzleti nehézségekre?

A független filmek finanszírozása világszerte kihívásokkal teli feladat, és az amerikai piacon különösen változékony körülmények között zajlik. Az értékek – legyenek azok rendezők, műfajok vagy színészek – folyamatosan ingadoznak, mintha csak a tőzsde ingadozásait figyelnénk. Egy erőteljes narratíva, amely egy arthouse rendező vízióját tükrözi, mindig is jelentős kockázatnak számít a piacon. Az ilyen projektek megvalósításához óriási bátorság és elkötelezettség szükséges, hiszen a forgatókönyvek nem csupán gazdasági megfontolások alapján születnek. A kreatív csapat, a befektetők, a gyártócégek és a producerek hite és kitartása elengedhetetlen a sikerhez, amely évekig tartó munkát igényel. A "Brutalista" esetében Brady Corbet volt az a személy, aki a legnagyobb lendületet adta a projektnek. Kitartóan dolgozott, és eljutott arra a pontra, ahol megtalálta a megfelelő színészeket és partnereket, akik segítették a film megvalósítását. Ha Magyarországot nézzük, sajnos az utóbbi időszakban nem sok saját projekten tudtunk dolgozni, ami még inkább kihangsúlyozza a független filmkészítés nehézségeit.

A Nemzeti Filmintézet kulcsszerepet játszik a hazai filmes kultúra fejlődésében, hiszen elengedhetetlen, hogy értékes alkotások szülessenek, és a hazai tehetségeket támogassuk. Fontos, hogy nemzetközi szinten is versenyképes koprodukciós projekteket indítsunk, és vigyázzunk a fiatal tehetségeinkre. Azonban sajnálatos módon elmondható, hogy az intézet az utóbbi években nem teljesítette maradéktalanul ezt a felelősségét. Ha nem tudunk szellemi értékeket teremteni és megőrizni az országban, akkor könnyen egy puszta összeszerelő üzemmé válhatunk, ahol a kreatív potenciálunk elveszik.

Ez az ipar virágzik, és nemcsak az ország, hanem a szakma számára is óriási büszkeséget jelent. Egy egészséges ipari ökoszisztémában a hazai tehetségek munkái és a nemzetközi megrendelésre készült filmek harmonikus egyensúlyban léteznek, kölcsönösen támogatva egymást. Éppen ezért rendkívül fontos számunkra, hogy részt vehessünk olyan alkotásokban, amelyeket valóban a magunkénak érezhetünk.

Önt mi ragadta meg a forgatókönyvben, hogy ennyit küzdött a filmért? A magyar zsidó szál? A sztori? A főhős karaktere?

Ez a történet számomra igazi epikus regény, amely olyan terjedelmes és mélyreható, mint a klasszikus irodalmi művek. Nem csupán egyetlen ember sorsát meséli el, hanem széles spektrumot ölel fel: a háború utáni zsidó közösség szenvedéseit, valamint mindazok küzdelmét, akik elhagyták megszokott életüket, hogy új lehetőségeket keressenek egy ismeretlen világban. A regény a remény és a brutalitás ellentmondásos viszonyát tárja fel, bemutatva, hogy az új világ mit kínál és mit vesz el. Az európai értékek fokozatos leépülése, a zsidó identitás megőrzésének harca egy folyamatosan változó környezetben mind olyan témák, amelyek ma is égetően relevánsak és időtlenek. Minden egyes részletében fájdalmasan tükrözi a múltat és a jelent, miközben az emberi lélek mélységeit kutatja.