Napok óta hullámzik a föld Csongrád vidékén, és most végre fény derült arra, mi állhat a jelenség hátterében.

Az utóbbi napokban Csongrád térségét többször megviselte a földmozgás, sőt, még az éjszaka folyamán is folyamatosan érezhettük az utórengéseket. Most pedig megérkezett a tudományos közösség válasza a csongrádi földrengések okaira.

Pénteken számoltunk be arról, hogy a lakosság által érezhető mértékű, 3-as magnitúdójú földrengés volt Csongrád térségében. A szombati rengés magnitúdója már 3,6 volt.

A HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet, valamint a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium vasárnap reggel bejelentette, hogy az éjszaka folyamán folyamatos utórengések zajlottak a Csongrád térségében. A lakossági visszajelzések alapján eddig öt olyan utórengést regisztráltak, amelyet a helyiek is észleltek, ezek magnitúdója 1.9 és 2.4 között mozog. Ezen kívül számos olyan esemény is történt, amely csupán műszerek által érzékelhető.

Később részletesebb magyarázatot nyújtottak a földrengések okaira: "Hazánk alatt olyan kőzetlemezek találhatók, amelyekben folyamatosan feszültségek keletkeznek. Ennek legfőbb kiváltó oka, hogy az Adriai kőzetlemez lassan, de biztosan észak felé elmozdul, miközben az óramutató járásával ellentétes irányban forog. Ez a mozgás egyfajta 'harapófogó' helyzetet teremt, amely a Kárpát-medence alatti kőzetlemezeket az Adriai-lemez és az Európai-kőzetlemez közé szorítja."

A mostani földrengések mind nagyobb mélységben (több mint 10 kilométerről) képződtek, és olyan földtani törésvonalak közelében történtek, amelyeket korábban is aktív szerkezeti zónaként azonosítottak - vagyis olyan helyek ezek, ahol a földkéreg elemei napjainkban is lassan elmozdulnak egymáshoz képest

- megtalálható az intézet Facebook oldalán.

A kutatók megállapításai alapján már most egyértelműnek tűnik, hogy természetes eredetű, tektonikai földrengésekkel állunk szemben. Az elérhető információk alapján valószínű, hogy ezek a földrengések a Dél-Alföld alatt húzódó mély törésvonalakhoz kapcsolódnak, amelyek kelet-északkeleti és nyugat-délnyugati irányban helyezkednek el. E törésvonalak mentén jelenleg is megfigyelhető oldalirányú elmozdulás tapasztalható, amely "balos" jellegű. Ez azt jelenti, hogy ha a törésvonal két oldalán állunk, a bal kezünkre eső lemez az irányunk felé mozdul el.