A német boltokban valódi káosz alakult ki az utóbbi időben.

Németországban soha nem látott magasságokba emelkedett a bolti lopások száma, ami a kiskereskedők számára évi 4,95 milliárd eurós veszteséget jelent. Eközben a szakértők között heves viták folynak az adatok megbízhatóságáról és a jelenség mögött álló okokról – számolt be róla a Deutsche Welle.
A Német Kiskereskedelmi Intézet (EHI) legújabb kutatása alapján 2024-ben a bolti lopások száma 3%-kal emelkedett az előző évhez viszonyítva, ami összességében 4,95 milliárd eurós kárt jelent a kiskereskedők számára. A felmérés, amely 98 kiskereskedőt vonultatott fel, rámutatott, hogy a veszteségek jelentős része – mintegy 4,2 milliárd euró – a vásárlók, dolgozók vagy szállítók által elkövetett lopásokból ered.
A lopások miatt az állam mintegy 570 millió euró forgalmi adótól esik el. A kiskereskedők kénytelenek a veszteségeket és a megnövekedett biztonsági költségeket az árakba beépíteni - Frank Horst, a tanulmány szerzője szerint
a bolti árak körülbelül 1,5%-a a lopások és a biztonsági intézkedések költségeinek fedezésére szolgál.
A szervezett lopások előfordulásának aránya 5%-kal nőtt, és jelenleg az összes lopási kár egyharmadát képviseli. Ezek a bűncselekmények lehetnek olyan egyéni tolvajok által végrehajtottak, akik precízen megtervezett "bevásárlólistával" dolgoznak, vagy éppen ellenkezőleg, jól összehangolt csoportok által, ahol mindenki konkrét feladatokat kapott. Egyikük a járművet irányítja, másikuk az eladók figyelmét tereli el, míg a harmadik ügyködik az áruk elrejtésén.
A tolvajok elsősorban kis méretű, drága és könnyen továbbértékesíthető termékeket céloznak meg, mint a parfümök és kozmetikumok. Emellett növekedett az élelmiszerlopások száma is, különösen a drágább húsok és sajtok esetében.
Nicole Bögelein, a Kölni Egyetem kriminológusa, éles kritikával illeti a legújabb tanulmányt, amely a bűnözés mértékét vizsgálja. Kiemeli, hogy a kutatók becslése szerint az esetek 98%-át sosem derítik fel, így a lopásokkal kapcsolatos statisztikák csupán feltételezéseken alapulnak. Bögelein szerint az a megállapítás, miszerint a veszteségek többsége lopás következménye, nem megalapozott. Továbbá, rámutat arra is, hogy a szervezett bűnözés fokozott jelenléte nem feltétlenül jelenti, hogy valóban több bűnbanda működik, mivel az üzleti detektívek fokozott figyelme ezekre a csoportokra szintén hozzájárulhat a láthatóságuk növekedéséhez.
Bögelein megfigyelései alapján a bolti lopások túlnyomó része valójában "szegénységi bűncselekménynek" tekinthető. Kutatásai során arra a következtetésre jutott, hogy az elfogott tolvajok többsége jellemzően anyagi nehézségekkel küzd. Ennek egyik lehetséges oka, hogy az üzletek biztonsági személyzete fokozottan figyel a "szegényes megjelenésű" vásárlókra.
A hivatalos statisztikák szerint a bolti lopások többsége viszonylag kis értékű. A német szövetségi rendőrség adatai alapján a felfedezett és büntetőeljárás alá vont lopások 66,7%-ában az ellopott áruk értéke 50 euró alatt volt, 40,2%-ban pedig 15 euró alatt. A büntetés általában kis összegű pénzbírság, vagy ha ezt nem fizetik ki, börtönbüntetés.
Horst úgy véli, hogy Németország igazi "mennyország" a bolti tolvajok számára, mivel a büntetési rendszer meglehetősen mérsékelt. Bár elméletileg a törvény lehetővé teszi akár öt év börtönbüntetés kiszabását is, a valóságban az első alkalommal elkapott elkövetők gyakran megússzák a vádemelést. Ezzel szemben Bögelein kétségeit fejezi ki a szigorúbb büntetési tételek hatékonyságával kapcsolatban, szerinte ezek nem biztos, hogy elegendő visszatartó erőt jelentenének.