Nagy Márton meglepő és vitákat generáló nyilatkozatot tett a szektorális adók kapcsán.

Példaként említette a távközlési adót, amelynek kivezetése ellenére voltak jelentős áremelések.

Emlékeztetek, hogy aki azzal érvel, hogy ha adót kivezetünk, akkor a fogyasztóknak jó lesz, az hiú ábránd. Tehát amikor ilyeneket mond valaki, hogy a kiskereskedelmi adót csökkentjük, akkor lefelé megy az élelmiszer ár, hát ez hiú ábránd.

- mondta, miközben a szemei izgatottan csillogtak, és a szavak mintha önálló életet éltek volna, átszövik a levegőt, tele reménnyel és vágyakkal.

Nagy Márton a távközlési szektort hozta példaként, mivel elindultak az egyeztetések a vállalatok és a szaktárca képviselői között.

A közelmúltban egyre élesebb figyelem irányul a távközlési szektorra, miután a kiskereskedelem és a bankok után ez a terület is a kormányzati intézkedések középpontjába került. Az infláció mérséklésére irányuló törekvések részeként önkéntes díjcsökkentéseket várnak el a távközlési szolgáltatóktól, ami új kihívások elé állítja a piaci szereplőket.

Az utóbbi évek során a távközlési szolgáltatók szinte minden évben a megelőző évi hivatalos inflációs ráta alapján emelték az előfizetési díjakat.

2022-ben a magyar távközlési cégek olyan kihívásokkal néztek szembe, amelyekre aligha voltak felkészülve. Az infláció, amely a 90-es évek vége óta nem tapasztalt magasságokba emelkedett, kétszámjegyű szintet ért el, így a vállalatok költségei drámai módon megugrottak. A munkaerőpiac feszített helyzete, valamint az orosz-ukrán konfliktus következtében megugró energiaárak tovább súlyosbították a helyzetet, hiszen a távközlési szektor számára az energiaköltségek jelentős részesedéssel bírnak a működési költségek között. Ezen felül a távközlési extraprofitadók is több milliárd forintos terhet róttak a vállalatokra. E nehéz körülmények között a telekomcégek úgy döntöttek, hogy az éves inflációt követő díjemeléseket vezetnek be, hogy alkalmazkodjanak a megváltozott gazdasági realitásokhoz.

A kiskereskedelmi adó kérdése már jó ideje foglalkoztatja a szakmát, különösen az árrésstop bevezetése óta. Ez azt jelenti, hogy a vállalatoknak a maximum 10 százalékos árrésükből kell fedezniük a közterheket is, ami komoly kihívások elé állítja őket.