A tét óriási az Európai Unióban: az ellenzéki irányítás alatt álló magyar városok mellett Budapest is új reményekkel tekinthet a jövő felé.

Karácsony Gergely főpolgármester Strasbourgban találkozott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A megbeszélés középpontjában az állt, hogy a különböző európai régiók, fővárosok és önkormányzatok hogyan érhetik el az uniós támogatásokat anélkül, hogy a nemzeti kormányok befolyásolják őket a 2027-2034 közötti költségvetési ciklus során.

Karácsony Gergely kifejezte aggályait, miszerint a jogállamisági eljárás következményeként megvonásra kerülő támogatásokat a kormány Budapest ellen irányítja. Az állítása szerint a magyar főváros valószínűleg az egyetlen város az Európai Unió területén, amely teljesen kiszorul az uniós fejlesztési forrásokból. A megbeszélés során arra kérte a döntéshozókat, hogy a felfüggesztett források jussanak el a városokhoz, és ennek érdekében saját megoldási javaslatát is bemutatta az Európai Bizottság elnökének.

Július 16-án terjeszti az Európa Parlament (EP) elé az Európai Bizottság (EB) a költségvetés első olvasatát - számolt be lapunknak Tüttő Kata. A Régiók Európai Bizottsága (RB) magyar elnöke, elmondta: a főpolgármester javaslata arról szól, hogy szülessenek meg azok a mechanizmusok, amelyek jobban figyelembe veszik az önkormányzatok szerepét a kohéziós politika megvalósításában. Magyarul a jelenleginél több beleszólásuk legyen az források elosztásába.

Hozzátette: a hétéves költségvetések jelenlegi keretei nemzetállami szinten kerülnek kidolgozásra, és az uniós támogatások elosztása is nemzeti hatáskörbe tartozik. Ennek szélsőséges következménye, ha egy kormány figyelmen kívül hagyja az önkormányzatok és régiók véleményét a források elosztásakor. Az Európai Parlament frakciói, 14 kormányfő, valamint 140 régió - köztük Budapest - már korán lobbizni kezdett, mivel úgy vélik, hogy ez a gyakorlat nem tartható fenn. Az önkormányzatokat elengedhetetlen bevonni a kohéziós politika tervezésébe, és garanciákat kell nyújtani, hogy a források elosztásában jelentősebb szerephez jussanak.

Ujhelyi István, a korábbi EP-képviselő, úgy fogalmazott, hogy az új költségvetés elfogadása különösen izgalmas, mivel a rendelkezésre álló források egy része nem a tagállami keretekbe kerül, hanem közös európai uniós stratégiák támogatására lesz felhasználva.

Kiemelte, hogy hasonló erőfeszítések már az utóbbi években is megjelentek, és bizonyos mértékben sikerült is őket megvalósítani. Az egyik ilyen kezdeményezésben ő maga is aktívan részt vett. Ennek a törekvésnek az volt a célja, hogy közös uniós alapot hozzanak létre a Covid-járvány elleni küzdelem érdekében.

A vírus határok nélkül terjed, és ha nem indítunk közös kezdeményezéseket a kutatás-fejlesztés, a járványok elleni védekezés vagy az uniós egészségügyi szektor újbóli megerősítése érdekében, akkor komoly egyensúlytalanságok fognak kialakulni. Például az alulfinanszírozott magyar egészségügyi rendszerből sokan elmenekülnek. Fontos megjegyezni, hogy az egészségügyi költségvetés nem csupán a Covid miatt alakult ki. Célom, hogy az EU-ban mindenki számára garantált, minimális szintű szolgáltatások álljanak rendelkezésre.

Az EU4Health program létrejötte forradalmi lépés az unió közös egészségügyi erőforrásainak terén, amelyet számos közös egészségpolitikai célkitűzés megvalósítására indítottak. Újhelyi István véleménye szerint a jövőben egyre több hasonló kezdeményezés fog napvilágot látni. Az unió közös alapokat különíthet el más területeken is, mint például az energiapolitika, a környezetvédelem, a zöld célok, az európai ipar támogatása, valamint a védelmi ipar fejlesztése.

- Korábban semmilyen büdzsét nem rendelt az EU a központi stratégiákhoz, az ezekre elkülönített forrásokat a tagállami kormányok arra költötték, amire akarták, de a jövőben egyre több ilyen várható - húzta alá a korábbi EP-képviselő, aki jelenleg ENSZ-nagykövetként és uniós tanácsadóként tevékenykedik.

- A magyar önkormányzatok Karácsony Gergellyel az élen azt akarják elérni, hogy ne egy minisztérium döntse el, hogy az egyik település túlfinanszírozott lesz, míg a másik mindenből kimarad politikai okokból. Ezek nem új keletű törekvések. Hosszú évek óta tárgyalunk az EU-ban a régiók és önkormányzatok közvetlen támogatásáról Tüttő Katával, aki tavasszal a Régiók Európai Bizottságának az első magyar vezetője lett. A bizottság az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) társszerve, fontos intézmény, Tüttő pedig nagy harcos. Bízom benne, hogy a lobbija sikeres lesz - mondta Ujhelyi István.

Kiemelte, hogy a szóban forgó tendencia nem azt jelenti, hogy a tagállamok összes forrását elvonják, csupán annyit, hogy sokkal szélesebb körű lehetőségek nyílnak meg olyan pályázatok előtt, amelyekbe a kormány nem tud beleszólni. Ez különösen fontos lehet abban az esetben, ha a tagállami forrásokat befagyasztják, ahogyan jelenleg Magyarországon is történik. – Az önkormányzatok ezekhez a forrásokhoz ilyen körülmények között is hozzáférhetnek – tette hozzá.

Az új költségvetési mechanizmus véleménye szerint két alapvető módon működhet.

Egy lehetséges megközelítés, hogy a tagállamban nincsenek jogállamisági problémák, de az EU új forrást nyit meg, amelyre például Varsó és Budapest közös pályázatot nyújthat be a levegőszennyezés csökkentésére vagy a parkolási problémák enyhítésére. Jelenleg is vannak hasonló pályázatok, de ezek száma korlátozott, és a támogatási összegek is viszonylag alacsonyak. A másik alternatíva az lenne, hogy ha a tagállam forrásai zárolva vannak, akkor létezzen egy olyan szabályozás, amely lehetővé teszi az önkormányzatok, kutatóintézetek, egyetemek és más független szervezetek számára, hogy hozzáférjenek a befagyasztott források egy részéhez.

Ujhelyi István véleménye szerint a szabályok megalkotása viszonylag egyszerű feladat, ám az EU-n belüli döntéshozatali folyamatokat komoly politikai küzdelem fogja megelőzni. Az Európai Parlament valószínűleg támogatóan fog hozzáállni a tervezett módosításokhoz, de az Európa Tanácsban olyan tagállamok, mint Magyarország vagy Szlovákia, ellenállhatnak ezeknek a változásoknak. Egy-két ország képes lehet megakadályozni a költségvetés végső elfogadását, de a szükséges kompromisszumos megoldások száma miatt a végeredmény előrejelzése rendkívül nehéz feladat.

A következő hetek során a biztosok bemutatják javaslataikat a saját szakterületükhöz kapcsolódó költségvetésről. Ezt követően az Európai Bizottság felfedi terveit, és kora ősszel már az Európai Parlament véleményét is megismerhetjük. Ezt követően kezdődik meg a háromoldalú tárgyalások sorozata, amelynek végén, jövő tavasszal kiderül, mennyire sikerült megvalósítani a tagállami szervezetek által közvetlenül elérhető közös alapokat.

Ujhelyi István kifejtette: Orbán Viktor tud zsarolni, de léteznek olyan eszközök, amelyek segítségével visszautasíthatják őt. A magyar kormány két hét leforgása alatt hozhatna olyan döntéseket, amelyekkel több ezer milliárd forintot nyerhetne az ország számára. Erre a pénzre égetően szükség van, mint egy falat kenyér. Ehhez viszont csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez, és el kellene engedni az egyetemek zaklatását. Orbán Viktor előtt áll a választás lehetősége: a saját hatalmi struktúrája és az EU között kell döntenie, és eddig úgy tűnik, hogy már választott. Amíg a NER fennmarad, Magyarország számára az uniós források elérése csupán egy illúzió marad - hangsúlyozza a volt EP-képviselő.

Orbán Viktor miniszterelnök nemrégiben éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió működésével kapcsolatban, kijelentve, hogy az európai versenyképesség válságos állapotban van, és az energiaárak az egekbe szöktek. Azt is hangsúlyozta, hogy az illegális migráció problémája továbbra is tombol, a genderideológia pedig kötelező érvényűvé vált. Az ukrajnai konfliktust "húsdarálóként" jellemezte, míg az európai gazdák a kiszipolyozás szélén állnak. Rámutatott arra is, hogy a zöld ideológia túlhajtott állapotban van. A politikai táját úgy vázolta fel, hogy az egyik oldalon a "brüsszeli birodalmi elit", míg a másikon "a hazafiak és a józan ész" harcol egymással.