"Az a célunk, hogy a győztesek közé tartozzunk" – nyilatkozta Szijjártó Péter, hangsúlyozva, hogy a magyar űrprogram jövője biztosítva van.
"Valamiből fedezni kell a jachtok üzemanyag-költségét" - Árpa Attila dühösen reagált, amikor megtudta, mennyibe került, hogy a felesége átvette a nevét.
A magyar űrprogram folytatódni fog a gazdaság egy fontos jövőbeli erőforrásaként, a kormány hazánk részvételét folyamatossá teszi a nemzetközi űrkutatási és űrtechnológiai programokban - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten az MTI szerint.
(A legfrissebb hírek itt)
A tárcavezető ünnepélyes beszédet mondott azon a jeles eseményen, ahol a HUNOR Magyar Űrhajós Program szakemberei állami kitüntetést vehettek át a Külgazdasági és Külügyminisztériumban. Beszédében kiemelte, hogy az idén júliusban befejeződött űrmisszió Magyarország történetének egyik legizgalmasabb vállalkozása volt. Ezen küldetés nem csupán egy tudományos projekt, hanem egy valóságos nemzeti célkitűzés, amelynek keretében hazánk sikeresen juttatott embert a Nemzetközi Űrállomásra.
Nem teljesen magától értetődő, hogy egy olyan kapacitással, méretekkel és képességekkel rendelkező ország, mint Magyarország, ilyen nagyban merjen gondolkodni - vélekedett.
Sokkal egyszerűbb lehet azt hinni, hogy az űr az erős és gazdag országok játszótere, és felmerül a kérdés, hogyan illeszkedünk mi ebbe a képbe. (...) Viszont érdemes megváltoztatni ezt a nézőpontot, és úgy is felfogni a dolgot, hogy valójában csak azok az államok mondhatják el magukról, hogy erősek, büszkék, sikeresek és egységesek, akik képesek ilyen jelentős nemzeti célkitűzéseket megfogalmazni. A hazai űrmisszió és az elmúlt évek kemény munkája világosan mutatja, hogy a magyarok nemcsak megfelelnek a kihívásoknak, hanem gyakran túl is szárnyalják a várakozásokat a legfontosabb és legnehezebb feladatokban.
Ez az űrmisszió eddig túlszárnyalta minden várakozásunkat, és bízunk benne, hogy a jövőben még tovább fokozza ezt a teljesítményt - nyilatkozta.
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a globális gazdaság jelentős átalakuláson áll, amely a szereplőket nyertesekre és vesztesekre osztja.
"És mivel mi a nyertesek táborához akarunk tartozni, ezért (...) nyitott szemmel járunk, és folyamatosan keressük azon kitörési pontokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Magyarország sikeres tudjon lenni a jövőben is" - mondta.
Ha most arra a kérdésre keresünk választ, hogy melyik iparág vagy tudományos terület fog a jövőben a legnagyobb jelentőséggel bírni és a leginnovatívabb fejlődést mutatni, akkor egyértelműen az űripar, az űrtechnológia és az űrkutatás emelkedik ki.
"Egy óriási küzdelem bontakozik ki (...) a világűr szinte minden apró szegletéért. Kétségtelen, hogy egy sikeres űrmisszió révén Magyarország jelentős előnyre tehet szert ebben a jövőbeni versenyben, amelynek fontosságát szinte lehetetlen túlértékelni" - emelte ki.
Köszönetét fejezte ki a projekt minden résztvevőjének, beleértve kollégáit, a hazai vállalatokat, az érintett szakmai műhelyeket és a tudományos közösség képviselőit. Emellett hangsúlyozta, hogy Kapu Tibor világűrben végzett tudományos kísérletei jelentős impulzusokat adhatnak Magyarország versenyképességének a következő évek során.
A miniszter végezetül kiemelte, hogy a magyar űrprogram folytatódni fog, azt a kormány hosszú távon szeretné a gazdaság egy fontos erőforrásává tenni.
"Az elmúlt hét év során összegyűjtött tapasztalatainkat, eredményeinket és képességeinket mostantól aktívan kihasználjuk. Ezzel a lépéssel a magyar űrprogramot folyamatosan fejlődővé tesszük. Célunk, hogy Magyarország tartósan részt vegyen a nemzetközi űrkutatási és űrtechnológiai projekteken. Az ehhez szükséges személyi és szervezeti struktúrák létrehozása a közeljövőben megkezdődik."
Farkas Bertalan az első száz ember között tapasztalhatta meg az űr csodáit, míg Kapu Tibor az első ezer közé került. De ne elégedjünk meg csupán ennyivel! Még mindig több mint háromszáz hely áll rendelkezésünkre az ezer fős listán. Szívből remélem, hogy amikor elérjük ezt a mérföldkövet, nem csupán Farkas Bertalan és Kapu Tibor neve fog szerepelni azon a listán, amely a magyar űrmissziókban részt vett űrhajósokat sorolja fel. A magyar űrprogram és az űrkutatási kezdeményezések jövője ígéretes, és számunkra kulcsfontosságú gazdasági stratégiaként tekintünk rá. Változatos lehetőségeket teremt számunkra a jövőben, és elkötelezettek vagyunk annak folytatásában.
Kapu Tibor beszédében a csapatmunka kulcsszerepére hívta fel a figyelmet, kiemelve, mennyire lényeges számára, hogy olyan kollégákkal dolgozhatott együtt a misszió alatt, akikből rengeteget tanulhatott.
"Rengeteg különböző hátterű, tapasztalatú, különböző beállítottságú, de egyező céllal és motivációval érkező kolléga emberfeletti erőfeszítései, hosszú munkaórai keretek ahhoz, hogy ez a küldetés ennyire sikeres legyen" - jelentette ki.
Amíg odafönt voltam, habár legkevesebb négyszáz kilométerre voltunk egymástól, folyamatosan éreztem a kapcsolatunkat, hiszen minden kísérlet, minden kérdés, minden közös problémamegoldás mögött ott voltatok ti, a valódi sztárok - fűzte hozzá.
Cserényi Gyula, a tartalékos kutatóűrhajós, a Magyar Érdemrend parancsnoki keresztjével és csillaggal kitüntetett, míg Dr. Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét vehette át. A HUNOR Magyar Űrhajós Programért felelős főosztályvezető, Éger András György, valamint Guczogi Eszter Kíra, a programigazgató, és Dr. Schlégl Ádám Tibor, a kutatási szakértő, a Magyar Arany Érdemkereszt elismerésében részesültek. Továbbá, a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetését nyerte el Dr. Balázs Boldizsár, Grubánovits Gabriella, Makaró Bettina, Dr. Nagy Balázs, Örökös-Tóth István és Ugron István, míg Juhos Norbert a Magyar Bronz Érdemkeresztet kapta.
