Meddig tart a halak szenvedése, miután kifogják őket?
Évente körülbelül 100 millió tonna hal kerül kifogásra világszerte, és ezek jelentős része végül az étkezéseink során landol. Azonban sokan, akik a horgászat izgalmát keresik, talán nem is gondolnak bele abba, hogy a vízi élőlények milyen borzalmas szenvedésen mennek keresztül, miközben a felszínre húzzák őket, és végül oxigénhiányos állapotban, szenvedve pusztulnak el. A legújabb állatjóléti kutatások viszont egyre inkább felhívják a figyelmet erre a problémára, és már tudományos alapossággal vizsgálják, hogy a halak meddig bírják el a szenvedést, valamint hogy miként javíthatnánk a helyzetüket – számol be róla a Science Alert.
Cynthia Schuck-Paim és a Welfare Footprint Institute nemzetközi biológuscsoportjának kutatói felfedezték, hogy a halak akár 22 percen keresztül is képesek intenzív fájdalmat érzékelni, mielőtt végleg elpusztulnának.
Az állatok szenvedésének mérését rendkívül bonyolult feladatnak tartják, azonban a legújabb tudományos fejlesztések révén a kutatók létrehoztak egy szabványos keretrendszert, amely képes figyelembe venni a negatív állapotok, mint például a fájdalom és a stressz, intenzitását és időtartamát. Ezt az innovatív megközelítést a Welfare Footprint Framework (WFF) néven ismerték el, és részletesen bemutatták a Scientific Reports című tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban.
Eszerint mindössze öt másodpercnyi levegőn eltöltött idő olyan neurokémiai reakciót idéz elő, amely az emberek számára a szenvedéssel egyenértékű élményt jelent. A halak mozgásainak, mint például az összerándulások és átfordulások, tovább fokozzák ezt a negatív érzést. Víz hiányában a kopoltyúk finom szerkezete, amely az oxigént a szén-dioxiddal cseréli, összeragad, ami a légzés során felhalmozódó szén-dioxidot eredményez. Ez aktiválja a test riasztórendszerét, és nociceptív fájdalmat generál, amelynek következtében a halak kétségbeesetten kezdenek levegő után kapkodni.
A megemelkedett szén-dioxid szint savasabbá változtatja az állatok vérét és az agy-gerincvelő folyadékot, ami végső soron eszméletvesztést okozhat.
A hal méretétől és a feldolgozás körülményeitől függően ezek a kínzó élmények 2 és 25 perc közötti ideig tarthatnak. Ez a kutatók szerint átlagosan 24 percnek felel meg kilogrammonként, egyes esetekben pedig több mint egy órányi közepes vagy súlyos fájdalom is lehet kilogrammonként. Becslésük szerint az elektromos kábítás, amelyet a halak leölésének humánus alternatívájaként tartanak számon, akár 20 órányi közepes vagy súlyos fájdalmat is megspórolhatna az állatoknak minden egyes dollárnyi tőkebefektetéssel. Azt azonban elismerték, hogy a jelenlegi kábítási módszerek nem tökéletesek, így ezek fejlesztése szükséges a humánus bánásmód eléréséhez.
