MBH Index: a lakóingatlanok piacán akár 14-17 százalékos áremelkedés is várható.
A drágulás egyaránt érintheti Budapestet és a vidéket, utóbbi tekintetében különösen a jó munkaerőpiaci adottságokkal rendelkező helyszínek lehetnek előnyben.
A szakértők előrejelzései szerint 2025-re a lakáspiaci kereslet várhatóan felfut, köszönhetően az elérhető támogatásoknak, az új lakásvásárlást ösztönző programoknak és a lakossági megtakarítások felszabadulásának. Az idei év a tavalyihoz képest alacsonyabb kamatlábakkal, átlagosan 7 százalék feletti szinten indul a hazai lakáspiac számára, így az első negyedévben a lakáshitelezés növekedésére számíthatunk. Ezt a kedvező trendet tovább erősíti, hogy január 1-jétől a zöld ingatlanok vásárlói számára kedvezőbbé váltak a hitelfelvételi feltételek: az önerő mértéke 10 százalékra csökkent, valamint a 600 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezők számára a törlesztőrészlet aránya 60 százalékra emelkedett.
"Továbbra is elérhetők a korábban meghirdetett otthonteremtési támogatások,a babaváróhitel, a CSOK plusz vagy a falusi CSOK, azonban idén új támogatások is segítik a lakásvásárlás előtt állókat. Az év egyik újdonsága a január 1-től bevezetett munkáshitel, amely a 17 és 26 év közötti fiatalok számára kínál legfeljebb 4 millió forintos kamatmentes, szabadfelhasználású kölcsönt. Szintén idén indul a vidéki otthonfelújítási program, amelynek keretében legfeljebb 3 millió forintos vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a jogosultak, amennyiben az igénylő ezt az összeget további 3 millió forint önerővel egészíti ki. - sorolta keresletet élénkítő okokat Soós Csaba, az MBH Bank lakossági üzletfejlesztési ügyvezető igazgatója. - Támogathatja a fiatalok lakásvásárlási lehetőségeit az idei évtől nyújtható munkáltatói támogatás vagy akár a SZÉP-kártya felhasználási szabályainak módosítása is: mostantól bútorvásárlásra és lakásfelújításhoz szükséges eszközök beszerzésére is költhetnek belőle a munkavállalók. A fiatalokat segítheti továbbá a Magyar Bankszövetség novemberi javaslata, amely 35 év alattiaknak kínálna kedvezményes, 5 százalék alatti kamatozású lakáshiteleket első, zöld otthonuk megvásárlásához."
A lakáspiaci kereslet szempontjából kedvező fejlemény, hogy a tavalyi 4,7-4,9 százalékos növekedést követően idén ismét emelkedés várható a lakossági reáljövedelem terén. A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése alapján a várt növekedés mértéke 3,7-4,4 százalék között mozog. Ezen kívül a 2025-re prognosztizált jelentős tőkebeáramlás is élénkítheti a keresletet. Ennek egyik forrása lehet az idén lejáró állampapírokban elhelyezett lakossági megtakarítások, amelyek a befektetők ingatlanba történő átcsoportosítása révén válhatnak aktív tényezővé. Továbbá, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások adómentes lakáscélú felhasználásának lehetősége is hozzájárulhat a kereslet kedvező alakulásához.
Dr. Nagy Gyula, az MBH Jelzálogbank vezérigazgatója az MBH Index lakáspiaci előrejelzésével kapcsolatban megjegyezte, hogy bár az elemzés szerint a befektetési céllal vásárlók aránya 2024 első felében csökkent, a második félidőre a befektetők aktivitása már növekedésnek indult. Ez a tendencia 2025-re is kiterjedhet, hiszen az állampapírokban elhelyezett lakossági megtakarítások egy részét a kedvezőbb piaci környezet miatt ingatlanba fektethetik. Összességében az idei évben a lakáspiaci kereslet jelentős fellendülése várható, és a tranzakciószámok feltehetően meghaladják a 2024-es szintet, sőt, akár a koronavírus előtti időszak adataihoz is közelíthetnek.
2024-ben jelentős csökkenés tapasztalható a lakásépítési tevékenység terén Magyarországon. Az első kilenc hónap adatai alapján a 2023-as év azonos időszakához képest 19%-kal kevesebb lakást adtak át, a teljes lakásépítési volumen nem haladta meg a kilencezer egységet. A tervezett beruházások terén sem mutatkozik élénkülés, hiszen az év első három negyedévében kiadott építési engedélyek száma nem érte el a 15 ezret, ami 2,3%-os csökkenést jelent az előző év hasonló időszakához képest, amely már önmagában is alacsony volt. A visszaesés azonban nem volt egységes az ország különböző területein. Budapesten a kiadott építési engedélyek száma 34%-kal csökkent 2024 első három negyedévében, míg a Dél-Alföldön 14%-os, a Közép-Dunántúlon pedig 12%-os visszaesést regisztráltak. Ezzel szemben a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön figyelemre méltó, 50%-nál is nagyobb növekedés következett be, míg a Nyugat-Dunántúlon 15%-os emelkedés volt tapasztalható az építési engedélyek számában.
Az eddig bejelentett és értékesítés alatt álló projektek adatai alapján idén valamivel több mint 6500 társasházi lakás készülhet el a fővárosban. 2026-ra eddig kevesebb mint 5200, míg a 2027-2028-as időszakra további 2300 lakás várható átadását jelentették be. A vidéki piacot azonban idén is az óvatosság jellemzi, akárcsak tavaly. Ezt jól mutatja az is, hogy 2024 harmadik negyedévében még nem adtak el olyan lakásokat, amelyek átadását 2027-re tervezik.
Az ingatlanpiac 2023-as átmeneti időszaka után 2024-ben újra felfutásnak indult. Az első negyedévben a lakásárak több mint 6,5%-kal növekedtek a tavalyi év utolsó negyedévéhez viszonyítva, míg a második negyedévben egy 2%-os emelkedés figyelhető meg az előzetes adatok alapján. Ezen számok összességében azt mutatják, hogy a lakáspiaci drágulás 2023 második negyedéve és 2024 második negyedéve között elérte a 12%-ot, míg a reálérték 7,9%-os növekedést regisztrált. Bár a hivatalos éves adatok még nem állnak rendelkezésre, a tranzakciók számának növekedése azt jelzi, hogy az év második felében is fokozódott a kereslet, ami valószínűleg tovább emelte az árakat – emelték ki az MBH Index szakértői.
Az elérhető támogatásoknak és lakásvásárlást segítő programoknak, valamint a saját és a befektetési célú vásárlók aktivitásának köszönhető keresleti többlettel a szűkösebb kínálat várhatóan továbbra sem tud majd lépést tartani, ami az árak nagyobb mértékű növekedését hozhatja, így a drágulás a 2024-et jellemzőt is felülmúlhatja.
A szakértők összességében arra számítanak, hogy 2025-re az országos lakásárak 14-17 százalékkal fognak emelkedni a 2024-es átlaghoz képest. Ez az áremelkedés nemcsak Budapesten, hanem vidéken is érezhető lesz, különösen azokon a településeken, ahol kedvező munkaerőpiaci környezet áll fenn.
