MBH: A magyarok havi szinten átlagosan 91 ezer forintot tudnak megtakarítani.

Három különböző megtakarítói kategória létezik, mindegyik sajátos pénzügyi szokásokkal és döntésekkel.

Az MBH Befektetési Bank idei reprezentatív kutatása alapján a magyar felnőtt lakosság megtakarítási helyzete vegyes képet mutat: a válaszadók 33%-ának közel annyi a megtakarított pénze, mint egy évvel ezelőtt, 33% nyilatkozott úgy, hogy nőtt a megtakarítása, míg 28%-ának kevesebb lett a félretett pénze.

A kutatás alapján jól kirajzolódik az a három csoport, akiknek eltérőek a megtakarításokkal kapcsolatos attitűdjei:

a legnagyobb csoportot azok alkotják (45%), akik 2 millió forint alatti megtakarítással rendelkeznek.

Az érintett csoport esetében általában kisebb összegű megtakarításokról van szó; havonta átlagosan körülbelül 55 ezer forintot tudnak félretenni. A megtakarításaik többségét általában magas likviditású formákban helyezik el, főként készpénzben vagy folyószámlán. Ennek a pénzügyi magatartásnak a hátterében a jelenlegi inflációs helyzet és a növekvő napi költségek miatti fokozott óvatosság áll – derül ki az MBH elemzéséből.

A következő csoportot a 2 és 10 millió forint közötti megtakarítással bíró felnőttek alkotják. Az MBH adatai szerint ennek a szegmensnek az átlagos havi megtakarítása meghaladja a 110 ezer forintot. Ez a kategória egyfajta hidat képez a klasszikus megtakarítók és a befektetők között: a pénzügyi lehetőségeik lehetővé tennék a vagyon tudatos, befektetési szemlélettel történő kezelését, ám sokan még mindig inkább megtakarítóként azonosítják magukat.

A kutatás alapján a megtakarítók felső szegmensét azok alkotják, akik 10 millió forintot meghaladó tartalékkal rendelkeznek.

Ebben a kategóriában már átlagosan 363 ezer forintot tudnak havonta félretenni.

A válaszadók pénzügyi portfóliója jellemzően széleskörűen diverzifikált: 59%-uk állampapírokban, 35%-uk befektetési alapokban, 28%-uk ingatlanokban, míg 27%-uk részvényekben helyezi el megtakarításait. Érdekes azonban, hogy még ezen a területen is sokan inkább megtakarítóként definiálják magukat, mintsem befektetőként – derül ki az MBH elemzéséből.

Brezina Szabolcs, az MBH Befektetési Bank vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a kutatás egyik leglényegesebb megállapítása az, hogy az emberek többsége inkább megtakarítóként tekint magára, mintsem befektetőként. Ez a szemléletmód egyértelműen hatással van a pénzügyi döntéseikre, különösen a megtakarított összegek kezelésére. Megmutatkozik, hogy a befektetési gondolkodás ösztönzése továbbra is kulcsfontosságú feladat a pénzügyi szektor számára. A hosszú távú értéknöveléshez ugyanis nem elegendő csupán a tőke megléte; elengedhetetlen a tudatos pénzkezelés és a befektetési termékek iránti nyitottság is. Itt fontos megjegyezni, hogy bár a vállalati kötvények és jelzáloglevelek alacsony kockázatot és stabil hozamot kínálnak, a lakosság körében való ismertségük és elterjedtségük még mindig korlátozott.

Az MBH kutatási eredményei szerint a válaszadók véleménye megoszlik arra vonatkozóan, mikor tartják a legmegfelelőbbnek a pénz félretételét. Körülbelül a megkérdezettek fele a hónap elején, közvetlenül a jövedelem beérkezése után választja le a megtakarításra szánt összeget, míg a másik fele inkább a hónap végén, a kiadások után megmaradt pénzből takarékoskodik. Érdekes módon a válaszadók 40%-a azt jelezte, hogy nem havi rendszerességgel, hanem alkalomszerűen, általában ritkábban tesz félre pénzt, de ennek ellenére sikerül megtakarítást felhalmoznia.

Nyitrai Győző, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese elmondta: "A megtakarítók körében körülbelül a fele, azaz több mint 2,5 millió ember rendelkezik valamilyen megtakarítási termékkel. Örömmel tapasztaljuk, hogy az elmúlt évhez képest csökkent a befektetési alapokkal kapcsolatos fenntartások száma. Ráadásul a válaszadók egyharmada úgy véli, hogy már havi 20 ezer forinttól is érdemes elkezdeni a befektetést."

2024-hez viszonyítva jelentős növekedés mutatkozik azon válaszadók körében, akik a biztonsági tartalék képzését tekintik a legfontosabb megtakarítási célnak, ez az arány 54%-ra emelkedett. Ezt követően a lakosság számára továbbra is kiemelt prioritás a váratlan kiadások fedezése és a családtagok támogatása. Pozitív irányú elmozdulás figyelhető meg a befektetői tudatosság terén is, hiszen egyre többen ismerik fel az értékmegőrzés és értéknövelés fontosságát, különösen a magasabb megtakarítással rendelkező egyének körében. A válaszadók közel negyede nyugdíjcélú megtakarítást, saját ingatlan vásárlását vagy nagyobb utazásokat tervez, de a tanulás és az esküvőszervezés is egyre inkább felkerült a prioritási listára.

A kutatás arra is rávilágított, hogy noha a pénzügyi információk elsődleges forrása az internet, a befektetési döntések meghozatalakor a személyes tanácsadás továbbra is kiemelkedő jelentőséggel bír. A válaszadók jelentős hányada – különösen a magasabb megtakarítással rendelkező csoport – a banki tanácsadók véleményére hagyatkozik, amikor konkrét pénzügyi lépéseket tervez. Az eredmények azt is jelzik, hogy a bankok iránti bizalom tovább növekedett az előző évhez képest; a lakosság több mint fele (53%) úgy véli, hogy a pénzük a bankoknál van a legnagyobb biztonságban – hívja fel a figyelmet az MBH.

Címlapkép forrása: Portfolio magazin.

Ez a dokumentum nem tekinthető befektetési tanácsadásnak vagy ajánlásnak. A továbbiakban részletes jogi tájékoztatást nyújtunk.