Lánczi véleménye szerint az átláthatósági törvény az amerikai modell alapján készült.

Jégeső és viharos szél kíséretében érkezik a hidegfront, amely berúgja az ajtót – több vármegyére figyelmeztetést adtak ki.

Lánczi Tamás véleménye szerint a kedd éjszaka benyújtott átláthatósági törvény mintáját nem Moszkvában, hanem Amerikában kellene keresni. A Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökeként csütörtök reggel a Kossuth rádióban kifejtette, hogy nem tudja pontosan megérteni az "elkeseredett és hisztérizált hangulatot", amely a törvényjavaslat körül kialakult. Szerinte az átláthatóság mindenkinek, beleértve az állampolgárokat is, javát szolgálja. A Telex által idézett Lánczi utalt arra is, hogy a törvényjavaslat miatt péntekre már tüntetést szerveztek, és nemcsak ellenzéki politikusok, hanem öt hazai sajtóorgánum főszerkesztője is kifejezte ellenvéleményét. Ezen kívül a civil szféra és a szakértők is értetlenséggel figyelik az éjjel benyújtott törvényjavaslat egyes rendelkezéseit.

A hivatal vezetője kifejtette, hogy gyors elemzésük során azt igyekeztek feltérképezni, milyen jellegzetes kommunikációs elemek bukkanak fel ebben a dezinformációs kampányban, valamint hogy mely szereplők állnak a háttérben és terjesztik ezeket az üzeneteket. Megfigyeléseik szerint hazai és nemzetközi aktorok szinte varázslatos módon ugyanazokat a kommunikációs mintákat alkalmazzák.

Lánczi Tamás, Kocsis Máté nyomdokain haladva, arról beszélt, hogy "május 8-án egy ellenzéki párt vezetője, a Tisza Párt elnöke, egy leleplező szándékkal tett kijelentést, amely azt a benyomást keltette, hogy Magyarország háborús készülődésben áll, és háborúra készül. Ezt követően, mintegy véletlen egybeesésként, másnap napvilágot lát egy ukrán titkosszolgálati közlemény, amely megerősíti az elhangzott állítást, ezzel sugallva, hogy van valóságalapja a felvetéseknek." Lánczi szerint azonban egyértelmű, hogy ezek az állítások teljes mértékben megalapozatlanok.

"Ennek a célja pont az, hogy föltárja, hogy az egyes szereplők kinek a megbízásából járnak el. Tehát kik azok, és milyen megbízók vannak azok mögött az emberek mögött, akik ilyen dezinformációs kampányokat folytatnak" - mondta az átláthatósági törvényjavaslatról Lánczi Tamás.

"Azok, akik nem rejtegetnek titkokat, miért képzelik azt, hogy büntetés vár rájuk? Valójában csak arról van szó, hogy mindenkinek, aki érintett, nyíltan be kell számolnia arról, hogy milyen forrásokból és milyen támogatások révén működteti a saját szervezetét. Legyen szó egy civil szervezetről, egy sajtóorgánumról, vagy bármilyen más intézményről" - fogalmazott Lánczi.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy a benyújtott törvényjavaslat orosz példákra való hivatkozása csupán egy elterjedt dezinformáció. Emlékeztetett arra, hogy 2023 decemberében ugyanez a vád merült fel, amikor a szuverenitásvédelmi törvényt elfogadták. Lánczi véleménye szerint világos, hogy az átláthatósági törvény párhuzamba állítható az 1938-as amerikai jogszabállyal, amely a külföldi ügynökökről szól. Rámutatott arra is, hogy a magyar jogszabály sok szempontból kifinomultabb és mérsékeltebb, mint az amerikai megfelelője, mivel az amerikai törvény megbélyegző jellegű, hiszen minden külföldi támogatású sajtóorgánumot külföldi ügynökként kezel. Ezzel szemben a magyar törvény nem alkalmaz ilyen megkülönböztetést.

Az amerikai ügynöktörvény adminisztratív vonatkozásai között kétségtelenül fellelhetőek párhuzamok. Az Egyesült Államok értelmezése szerint külföldi ügynöknek minősülnek azok, akik aktívan részt vesznek az amerikai politikai életben, miközben külföldi forrásokból származó támogatásokat fogadnak el, vagy külföldi érdekeltek képviseletét látják el. Fontos megjegyezni, hogy a vonatkozó jogszabályok nem zárják ki a külföldi támogatások elfogadását, sőt, nem is büntetik azt.

Ezzel szemben Oroszországban már a kétezres évek elején születtek olyan törvények, amelyek kifejezetten a regnáló hatalommal kritikus civilek, nem kormányzati szervezetek (NGO-kat) vegzálását szolgálták, illetve készítették elő. Egy 2006-os orosz jogszabály lehetővé tette, hogy megtagadják a nyilvántartásba vételt minden olyan szervezettől, melynek "céljai és célkitűzései veszélyt jelentenek az Orosz Föderáció szuverenitására, politikai függetlenségére, területi integritására, nemzeti egységére, egyedi jellegére, kulturális örökségére és nemzeti érdekeire".

Ez a lényegében homályos, a hatóságok számára széleskörű mozgásteret engedő megfogalmazás bizonyos aspektusaiban párhuzamba állítható az új magyar törvényjavaslattal - olvasható a Blikk korábbi cikkében, amely részletesen elemzi, hogy az új jogszabály milyen mértékben tükrözi az orosz és az amerikai jogi mintákat.