A magyar fesztiválipar jelenleg komoly kihívásokkal néz szembe, és a helyzet a szakma szereplői szerint aggasztó. Az utóbbi évek eseményei, beleértve a pandémia hatásait, jelentősen megváltoztatták a rendezvények lebonyolításának körülményeit. Sokan úgy é

Megérkezett Aranyosi Péter válasza, miután megfosztották őt a Karinthy-gyűrűjétől.

Kádár Tamás, a Sziget cégvezetője úgy véli, hogy a fesztiváliparban tapasztalható problémák mögött több, egymástól független ok áll. A Wanted podcastban kifejtette gondolatait a jelenlegi helyzetről, még mielőtt bejelentették volna, hogy idén rendezik az utolsó Bánkitó és Kolorádó fesztiválokat - ahogyan azt a Telex is megörökítette.

"A headliner fellépők számára sokkal kifizetődőbb arénakoncerteket adni, mint fesztiválokon szerepelni, hiszen a saját fellépéseikkel jelentősen nagyobb bevételre tehetnek szert. Ez a tendencia már 2022 óta megfigyelhető. Ráadásul a Covid után a fesztiválok megszervezése is jóval drágábbá vált, mint korábban" - osztotta meg Kádár. Hozzátette, hogy előfordulhat, hogy egy előadóra túlságosan sok pénzt költenek, de a közönség mégsem vásárol jegyet a koncertjeire. Emellett az időjárás is bármikor keresztbe tehet a terveknek, és a környező országok fesztiválkínálata folyamatosan egyre vonzóbbá válik Kádár véleménye szerint.

A Sziget fesztivál jövője egyelőre biztosnak tűnik, még akkor is, ha tavaly a szervező cég közel 4 milliárd forintos veszteséget könyvelhetett el. A rendezvény népszerűsége és kulturális jelentősége továbbra is megőrzi vonzerejét, ezáltal nem fenyegeti a megszűnés veszélye.

A podcastban a Balaton Sound jövőjéről is esett szó, ahol a fesztiválszervező megosztotta, hogy a rendezvény megszűnéséhez hozzájárult az is, hogy számos belga látogató érkezett a fesztiválra. Bár a belépőjegyek árának vonzereje miatt sokan eljöttek, az utazás és a szállás költségei összességében már túl magasra rúgtak. Emellett mivel a fellépők Belgiumban is elérhetők, a látogatók más lehetőségeket is mérlegelnek.