A kormánypárti jelölt kiütéses győzelmet aratott, de vajon milyen következményekkel jár ez a politikai tájképre nézve?

Csibi Krisztina, a kormánypártok jelöltje, kiemelkedő sikert aratott a vasárnapi dombóvári időközi választáson, amelyet Potápi Árpád halála után írtak ki. Érdekes módon a Tisza Párt nem indított jelöltet, míg Dúró Dóra közel 20 százalékos támogatottságot szerzett, a Demokratikus Koalíció képviselője pedig megugrotta a 10 százalékot. Elemzőink véleménye alapján érdemes megvizsgálni, milyen tanulságokat vonhatunk le az eredményekből és hogyan befolyásolják a jövő politikai táját.

Vasárnap időközi választást tartottak Tolna vármegye 2-es számú országgyűlési választókerületében. Csibi Krisztina, a kormánypártok jelöltje a papírformának megfelelően megnyerte a választást. Az eredmény 99,12 százalékos feldolgozottságnál:

A Tisza Párt úgy döntött, hogy nem állít jelöltet a választásokra. Magyar Péter ennek okát azzal magyarázta, hogy "a kormány folyamatosan fenntartja a rendeleti kormányzás gyakorlatát, ami miatt az Országgyűlés szerepe gyakorlatilag elhanyagolhatóvá vált. A képviselők nem tudnak érdemi kontrollt gyakorolni a kormányzati döntések felett", illetve hozzátette, hogy "frakció nélkül, egyedüli képviselőként a megválasztott Tisza-képviselőnek szinte semmilyen hatásköre nem lenne".

Boros Bánk Levente véleménye szerint...

A Fidesz számára az időközi választás világosan megmutatta a párt erejét, hiszen nemcsak hogy megőrizte pozícióit, hanem még a saját korábbi teljesítményét is túlszárnyalta. Ezzel együtt a kormánypárt egyértelmű üzenetet intézett híveihez: az ellenzéki álláspontokkal ellentétben bizonyított, hogy hatékonyan képes mobilizálni támogatóit, és felkészült a jövőbeli kihívásokra.

A Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója szerint a Tisza Párt számára határozottan hátrányos, hogy nem állított jelöltet a választásokra. Magyar Péter helyzetét tekintve, már a választás előtt, és azóta is folyamatosan kénytelen magyarázkodni a saját teljesítménye miatt, ráadásul az érvei zavarosak és ellentmondásosak. Ráadásul, mivel Tolna vármegyében országgyűlési képviselőt választottak, a Tisza Párt számára ez lehetőséget nyújtott volna arra, hogy képviselőt juttasson a Parlamentbe, ám ezt a lehetőséget saját maguk veszítették el.

Boros Bánk Levente hangsúlyozta, hogy Magyar Péter érvelése a saját pártjának támogatottságáról megingott. "Mostantól nehéz lesz hivatkozni azokra a közvélemény-kutatásokra, amelyek ezt az állítást alátámasztják, ha a valósággal való szembenézés helyett inkább elkerüli a megmérettetést az időközi választásokon. Ezzel a Tisza Párt elnöke valószínűleg elbizonytalanítja potenciális támogatóit is."

Az elemző arra a kérdésünkre, hogy van-e országos jelentősége a tolnai időközi választásnak, kijelentette: "Nyilvánvalóan több szempontból is van". Boros Bánk Levente azzal érvelt, hogy "elsöprő győzelmével a kormánypárt megnyugtatta azon szavazóit, akik esetleg elhitték az elmúlt hónapok ellenzéki propagandáját a Fidesz támogatottságának gyengüléséről. A Tisza Párt vezetésének eddigi magabiztos sikerpropagandája csorbát szenvedett, ami nyilvánvaló presztízsveszteség Magyar Péter számára az ellenzéki pártok házi versenyében. Végül a Demokratikus Koalíció harmadik helye azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem lefutott ez a verseny, így Magyar Péter továbbra is együttműködik Gyurcsány Ferenccel".

Pék Szabolcs a tolnai időközi választásokkal összefüggésben lapunknak nyilatkozva kifejtette véleményét, miszerint...

Gyakran hajlamosak vagyunk túlzott jelentőséget tulajdonítani az időközi választásoknak, pedig ezek általában inkább a helyi közösségek preferenciáit tükrözik, mintsem az országos politikai viszonyokat. 2023-ban a jászberényi időközi választáson az ellenzék kétharmados győzelmet aratott, de ennek az eredménye nem vonható le országos szinten. Valószínű, hogy 2026 tavaszáig a választópolgárok többsége már el is felejti, hogy 2025 elején zajlott egy ilyen választás, amelynek a parlamenti erőviszonyokra nézve sem volt jelentősége, hiszen a kormány kétharmados többsége stabilnak mondható.

Az Iránytű Intézet elemzője ugyanakkor rávilágított, hogy fontos, szimbolikus jelentősége van az időközinek: "A Fidesz tudja kommunikálni, hogy nem történt megbicsaklás, kétharmad közeli eredménnyel győzött a kormánypárti jelölt. A Fidesz egyébként erősen beágyazott a térségben, Potápi Árpád 1998 óta nyerte a választásokat, sokszor kiemelkedő eredménnyel, meghaladva a Fidesz országos szavazatarányát. A mostani eredmény részben neki, az iránta érzett tiszteletnek is szólhat".

Magyar Péterék nem állítottak jelöltet az időközi választásra. Pék Szabolcs a Tisza Párt távolmaradásával kapcsolatban kifejtette: „Feltehették volna az összes lapot egyetlen paklira; ha győznek, az hatalmas siker lenne, de ha vereséget szenvednek el, az komoly csalódás lenne, mivel a Fidesz így lehetőséget kapott volna arra, hogy azt kommunikálja, kipukkadt a lufi. Az is kérdés, hogy kit tudtak volna indítani, hiszen talán túlzás lett volna, ha az EP-képviselő, pártelnök és a nyári választáson a fővárosi listát vezető Magyar Péter állt volna rajthoz. Rövid idő alatt kellett volna találni egy olyan személyt, aki jól kommunikál, agilis, és helyben beágyazott. A Tisza Párt számára összességében több kockázatot rejtett ez a választás, mint amennyi potenciális hasznot hozhatott volna. Ezen kívül egy tisza képviselőnek, frakció nélkül a parlamentben, nem lett volna sok lehetősége.”

Pék Szabolcs a Mi Hazánk szempontjából kiemelkedőnek értékelte Dúró Dóra közel 20 százalékos eredményét, hiszen ez a támogatottság háromszorosa a párt országos szintjének. A kutatásokban 5-8 százalék között mozgó DK is meglepően jól szerepelt, 10 százalékkal zárva a versenyt, míg Takács László jelentős lemaradással követte Dúró Dórát. A többi jelölt a 1-2 százalékos sávban rekedt.

Az elemző a 33,51%-os részvételi arányról így fogalmazott: "Ez körülbelül a fele annak, amit 2026-ra várhatunk. Az időközi választások során ritkán tapasztalható magas részvételi arány, továbbá egy országgyűlési képviselő kapcsolata a választókerületével általában nem olyan szoros, mint ahogyan egy polgármester viszonyul a településéhez. Persze ez egyéni eltérésektől is függ; Potápi Árpád például éppen az ellenkezője volt ennek a trendnek." Pék Szabolcs a végén arra a következtetésre jutott, hogy "az eredmény inkább a választókerület sajátos helyzetére utal, nem pedig az országos tendenciákra. 2026-ban, ha a részvételi arány 70%-ra vagy afelettire emelkedik, és a Tisza jelöltje is indul, akkor sokkal izgalmasabb versenyre számíthatunk."