Kilenc év elteltével Dél-Koreában olyan demográfiai fordulópontot tapasztaltak, amely jelentős változásokat hozott a népesség összetételében.
Dél-Koreában a termékenységi ráta csaknem egy évtized után először emelkedett tavaly, részben annak a hatására, hogy folyamatosan nő a házasságok száma a koronavírus-járvány óta.
A dél-koreai statisztikai hivatal szerdai jelentése szerint az újszülöttek száma 238 ezer 343-ra emelkedett, ami 3,6%-os növekedést jelent a 2023-as év eddigi legalacsonyabb, 230 ezres adatához képest. A termékenységi ráta is javult, 0,75-re nőtt a tavalyi, szintén rekordalacsony 0,72-ről. Ennek ellenére még mindig jelentős távolságot kell áthidalni a népesség fenntartásához szükséges minimum, a 2,1-es szint eléréséhez.
Dél-Korea 2018 óta az OECD, vagyis a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet egyetlen tagja, ahol a jövedelmi egyenlőtlenség mértéke 1 alatt marad.
Dél-Korea számos intézkedést indított el azzal a céllal, hogy bátorítsa a fiatalokat a házasságkötésre és a gyermekvállalásra. Jun Szogjol, a jelenleg a hadiállapot kihirdetése miatt hivatalából felfüggesztett és lázadással megvádolt államfő, korábban "nemzeti demográfiai válságot" hirdetett. Ennek kapcsán új minisztérium létrehozását tervezte, amely a csökkenő születési arány problémáival kívánt foglalkozni.
Dél-Koreában a házasságkötések száma tavaly 14,9 százalékkal emelkedett az előző évhez viszonyítva, ezzel pedig a legnagyobb növekedést mutatta az országban 1970 óta, mióta ezeket az adatokat nyomon követik.
A legújabb statisztikák szerint Dél-Koreában tavaly 120 ezerrel többen veszítették életüket, mint ahányan újjászülettek, így immár ötödik éve tapasztalható a népesség természetes csökkenése. A statisztikai hivatal előrejelzése szerint a lakosság száma 2072-re 36,22 millióra zsugorodhat, ami drámai csökkenést jelent a 2020-as 51,83 milliós csúcshez képest.
