Két bizalmatlansági indítványt is sikeresen átvészelt az új párizsi kormány, így felmerülhet az adóemelés kérdése.

Sébastien Lecornu kabinetje korlátozások bevezetését fontolgatja, azonban ezek nem lesznek olyan drasztikusak, mint amilyeneket elődje, François Bayrou, meg kívánt valósítani.

A francia nemzetgyűlés csütörtökön elutasította a Sébastien Lecornu miniszterelnök kormánya elleni mindkét bizalmatlansági indítványt, így a kabinet lélegzetvételnyi időhöz jutott. A kormányfő a szavazások után csak annyit mondott: - Munkára fel. Feladat lesz bőven: el kell fogadtatnia a parlamenttel a 2026-os költségvetést. Az első indítványt a radikális baloldali Engedetlen Franciaország (LFI) nyújtotta be; 271 igen szavazatot kapott, ami elmaradt a kormány megbuktatásához szükséges 289-től. Az LFI javaslatát a jobboldali populista Nemzeti Tömörülés (RN) is támogatta, de a szocialisták nagy része tartózkodott, így az indítvány elbukott. A második, az RN által benyújtott indítványt - amelyet a baloldali pártok nem szavaztak meg - várakozás szerint nagy többséggel utasították el. Ezzel megkezdődhet a 2026-os büdzsé parlamenti vitája.

Sébastien Lecornu kifejtette, hogy elutasítja a korábbi "megkerülő" módszerek alkalmazását, mint például a 49.3-as cikkely használatát. Ehelyett a költségvetést, amely megszorításokat és adóemeléseket is tartalmaz, parlamenti vitán keresztül szeretné elfogadtatni. Ennek érdekében felfüggesztette a vitatott nyugdíjreform végrehajtását, célja pedig a szélesebb körű támogatás elnyerése a tervekhez.

A siker titka abban rejlik, hogy a kormányfő kedden, a jövő évi költségvetéssel kapcsolatos beszámolójában bejelentette a rendkívül népszerűtlen nyugdíjreform 2028 januárjáig történő felfüggesztését. Ez a lépés körülbelül 3,5 millió embert érint, ami jelentős társadalmi hatással bír.

A szocialisták legfőbb követelése ez volt ahhoz, hogy elkerüljék a bizalmatlansági indítvány megszavazását. A miniszterelnök már korábban is tett egy gesztust a balközép párt irányába, amikor jelezte, hogy nem fogja igénybe venni az alkotmány 49.3-as cikkelyét a költségvetés jóváhagyásakor. Ez azt jelenti, hogy a jövő évi költségvetést nem a képviselőház megkerülésével kívánja bevezetni, hanem nyílt parlamenti vitára bocsátja a javaslatot.

A szocialista párt tagjai hatalmas diadalnak könyvelték el Sébastien Lecornu bejelentését, kijelentve, hogy ellenzéki státuszuk ellenére nem támogatják a bizalmatlansági indítványokat. A CFDT szakszervezet szintén ünnepi hangulatban volt, hangsúlyozva, hogy ez egy valódi győzelem számukra. Ezzel szemben az U2P, a munkaadók érdekképviselete, nem osztotta a lelkesedést, de elismerte, hogy megérti a döntést, amennyiben az a politikai stabilitás érdekében szolgál.

A legnagyobb kérdés az volt, hogy a jobbközép Republikánusok (LR) miként reagálnak a politikai viharokra. A párt nemrégiben kilépett a kormányból, és megkezdte azon tagjainak kizárását, akik elfogadták Sébastien Lecornu új kormányában betöltött pozíciókat, amelyet múlt vasárnap jelentettek be. A Republikánusok határozottan kijelentették, hogy a nyugdíjreform felfüggesztése számukra elfogadhatatlan, és vörös vonalként kezelték ezt a lépést. Ugyanakkor Laurent Wauquiez, a mérsékelt szárny frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy nem áll szándékukban megbuktatni a kormányt, mivel a jövő évi költségvetés elfogadása most a legfontosabb feladat számukra.

A kabinet megszorításokat tervez, de nem olyan súlyosakat, mint amilyeneket a kormányfő elődje, Francois Bayrou akart életbe léptetni.

Sébastien Lecornu fő törekvése a 2026-os hiányt öt százalék alá vinni, ami döntően adóemelést jelent. A kormány néhány fontosabb megszorítási terve: azok, akiknek magasabb nyugdíjakat folyósítanak, kevesebb kedvezményt kapnának. Megszűnik az iskoláztatási adókedvezmény: a francia személyi jövedelemadóban eddig járt egy fix adócsökkentés gyermekenként, ha a gyerek közép- vagy felsőoktatásban tanult. A javaslat értelmében azonban többé nem csökkenthető ezzel az adóalap. Fokozatosan csökken az E85-ös üzemanyag kedvezménye.