Lehetséges, hogy Alaszkában Vlagyimir Putyin kezén kattanhat a bilincs?

2023 márciusától kezdődően Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen háborús bűncselekmények vádjával nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki. Ennek ellenére pénteken találkozóra kerül sor Donald Trump amerikai elnökkel Alaszkában. A Nemzetközi Büntetőbíróság határozata azonban nem minden tagállamra kötelező, hiszen a római statútum ellenére vannak olyan országok, amelyek nem hajtják végre az ilyen döntéseket. Például Magyarország is eltekintett a Benjamin Netanjahu ellen hozott hasonló intézkedéstől. Az elfogatóparancs végrehajtása ráadásul több lépésből áll, így felmerül a kérdés, mennyi esély van arra, hogy az orosz elnök ténylegesen kézre kerüljön az Egyesült Államok területén.

A Nemzetközi Büntetőbíróság két évvel ezelőtt kibocsátott nemzetközi elfogatóparancsa alapján Vlagyimir Putyin esetében megalapozott a gyanú, hogy közvetlenül felelős az ukrán gyermekek jogellenes deportálásáért és Oroszországba történő átszállításáért. Továbbá, felelősség terheli őt azért is, mert nem tudta garantálni a felügyeletet azok a csoportok felett, amelyek ezeket a súlyos bűncselekményeket végrehajtották.

Az orosz elnökön kívül az orosz gyermekjogi ombudsmant, Marija Alekszejevna Lvov-Belova ellen is elfogatóparancsot adtak ki, a vádak szerint ugyanis több száz gyereket vittek Oroszország nemzetközileg elismert határain belülre, és ezt az orosz vezetés is elismerte. A Nemzetközi Büntetőbíróságnak azonban nincs hatásköre a gyanúsítottak letartóztatására, de indoklásuk szerint ez "visszatarthatja őket további bűncselekmények elkövetésétől".

A háborús bűncselekmények sosem évülnek el – ez volt az egyik alapvető elv, amely a második világháború utáni nürnbergi perek fundamentumát képezte – emelte ki Karim Khan, a Nemzetközi Büntetőbíróság főügyésze. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy Putyinnal és Marija Lvova-Belovával szemben az elfogatóparancs élethosszig érvényben marad.

Miért pont Alaszka?

2021 után újra személyes találkozóra ül össze Donald Trump és Vlagyimir Putyin, ezúttal az alaszkai Anchorage katonai bázisán. A csúcstalálkozó helyszínének kiválasztása nem volt könnyű feladat: az intenzív nyári turistaszezon miatt alig akadt szabad hely Alaszkában, továbbá Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancs is megnehezítette a helyszín keresését, így európai alternatívák hamar kiestek a kalapból. Budapest, mint lehetőség, szóba került, hiszen Orbán Viktor közeli kapcsolatot ápol mindkét vezetővel, és Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróság hatálya alól.

Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója hangsúlyozta, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közelsége miatt természetes választás volt Alaszkát kijelölni a tárgyalások színhelyéül. Végül az Elmendorf-Richardson katonai bázisra esett a választás. John Bolton, Donald Trump korábbi nemzetbiztonsági tanácsadója pedig megjegyezte, hogy "Putyin számára a legideálisabb helyszín Alaszkán kívül Moszkva lenne a csúcstalálkozóhoz".

Az alaszkai tárgyalások tétje: egy régió jövője és a természeti kincsek sorsa Az alaszkai tárgyalások nem csupán politikai döntések sorozata; ezek a megbeszélések a régió jövőjét, gazdasági lehetőségeit és természeti erőforrásainak megőrzését is érintik. A résztvevők számára a kihívás nemcsak a helyi közösségek érdekeinek védelme, hanem a globális környezeti hatások figyelembevétele is. Az alaszkai táj funckionális szépsége és gazdag ökoszisztémája mellett a gazdasági potenciálja is óriási, hiszen itt találhatóak olyan természeti kincsek, mint az olaj, a földgáz és a fémércek, amelyek jelentős bevételi forrást jelentenek. A tárgyalások során fontos kérdések merülnek fel: hogyan lehet egyensúlyt találni a gazdasági fejlődés és a környezeti fenntarthatóság között? Milyen hatással lesznek a döntések a helyi közösségekre, és hogyan lehet biztosítani, hogy a helyi lakosok is részesedjenek a fejlődésből? Az alaszkai tárgyalások tehát nem csupán a számok és statisztikák világában zajlanak, hanem mélyen beágyazódnak a közösségek életébe, identitásába és jövőjébe.

"Rendkívül komoly következmények" leselkednek Oroszországra, ha Vlagyimir Putyin nem hajlandó megállapodni az ukrajnai konfliktus befejezéséről - figyelmeztetett Trump. "Igen, következmények várhatóak" - tette hozzá az amerikai elnök, majd amikor arról kérdezték, hogy ezek szankciók vagy vámok formájában fognak-e megjelenni, csak annyit mondott: "Erről nem szükséges beszélnem. Az biztos, hogy nagyon komoly következmények jönnek."

Szerdán az amerikai elnök részt vett egy virtuális csúcstalálkozón, ahol Zelenszkij mellett más európai vezetők is jelen voltak, mint például Sir Keir Starmer, Emmanuel Macron és Friedrich Merzel. Ez a rendezvény a közelgő alaszkai találkozót megelőző telefonbeszélgetések sorozataként zajlott. Trump úgy véli, hogy "nagyon jó esély" van arra, hogy az alaszkai találkozó után viszonylag hamarosan egy második megbeszélésre is sor kerüljön, amelyen Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is részt venne.

Elfoghatják-e az orosz elnököt Alaszkában?

Az alaszkai találkozó nem jelent közvetlen fenyegetést Vlagyimir Putyin számára, Oroszország ugyanis nem csatlakozott a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, az Egyesült Államokban pedig a nemzetközi elfogatóparancs érvényesítése gyakorlatilag kizárt. Szakértők szerint az orosz elnök így biztonságban lesz Alaszkában, mert a római statútumot nem ismerték el. Viszont más országokban, ahol érvényes ez a nemzetközi szerződés, ott elfoghatják Vlagyimir Putyint.

A nemzetközi elfogásra vonatkozó rendelkezések és szabályozások összetett és sokszínű területet ölelnek fel. Ezek a jogi keretek lehetővé teszik, hogy egy ország hatóságai más államokban tevékenykedjenek, amikor bűncselekmények elkövetőit keresik. Az ilyen intézkedések célja, hogy elősegítsék a nemzetközi együttműködést a bűnüldözés terén, és biztosítsák a jogi eljárások tiszteletben tartását. A nemzetközi elfogásra vonatkozó szabályok általában tartalmazzák az elfogatóparancsok kiadásának és végrehajtásának feltételeit, valamint a különböző államok közötti információcserét. Fontos szempont, hogy az érintett személyek jogait és méltóságát is tiszteletben tartsák, ezáltal elkerülve a jogi visszaéléseket. A nemzetközi jogi normák mellett a regionális megállapodások és kétoldalú egyezmények is jelentős szerepet játszanak ebben a folyamatban, hiszen hozzájárulnak a bűnüldözési együttműködés hatékonyságának növeléséhez.

A Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamai kötelesek letartóztatni azokat a személyeket, akikkel szemben elfogatóparancsot adtak ki, hiszen a bíróságnak nincs saját végrehajtó hatalma. Példa erre, hogy az orosz elnök Mongóliába tett látogatásakor nem történt meg a letartóztatása, mal pedig érvényben volt a nemzetközi elfogatóparancs, amely őt érintette. Emellett az elnök nem jelent meg a BRICS-országok csúcstalálkozóján sem, feltehetően a jogi következmények elkerülése érdekében. Ezzel szemben Rodrigo Duterte, a Fülöp-szigetek korábbi elnöke a manilai nemzetközi repülőtéren került őrizetbe a bíróság utasítása alapján, emberiesség ellen elkövetett bűncselekmények gyanújával.

Egy nemzetközi elfogatóparancs végrehajtása többlépcsős folyamat, melynél értelemszerűen először a Nemzetközi Büntetőbíróság vagy más nemzetközi bíróság kiadja a parancsot, majd értesítik a tagállamokat róla, akiknek végrehajtási kötelezettségük van, és ezt követően pedig Hágába kell szállítaniuk a gyanúsítottat. Ezzel szemben a helyi hatóságoknak mérlegelési döntésük van, hogy valóban végrehajtják-e az utasítást. Szakértők szerint aki ennek nem tesz eleget, az megsérti nemzetközi jogi kötelezettségeit.

Természetesen! Itt van egy egyedi megfogalmazás a "Magyar álláspont" kifejezésről: "Magyarország véleménye" vagy "Magyar nézőpont" – ez a kifejezés kifejezi az ország hivatalos álláspontját egy adott kérdésben, figyelembe véve a kulturális, történelmi és politikai kontextust. Az ilyen megfogalmazások gyakran fontos szerepet játszanak a nemzetközi kapcsolatokban és a diplomáciai tárgyalások során, hiszen megmutatják, hogyan viszonyul Magyarország a globális eseményekhez és kihívásokhoz.

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget irányító miniszter, a közelmúltban kifejtette, hogy Magyarországon a helyi jogszabályok érvényesülnek, így az orosz elnök letartóztatása nem lehetséges, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság döntését nem hirdették ki hivatalosan.

Ráadásul Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból, ezt a döntést Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azzal indokolta, hogy a bíróság politikai szervezetté vált, döntéseit pedig "a kicsinyes politikai bosszú motiválja".

A Vlagyimir Putyin ellen kibocsátott nemzetközi elfogatóparancs nem hordoz közvetlen veszélyt Alaszkában a orosz elnök számára, ugyanakkor már több mint két éve folyamatosan szűkíti diplomáciai mozgásterét. Az őrizetbe vételének lehetősége azonban kizárólag a Nemzetközi Büntetőbíróság tagállamainak politikai elhatározásán múlik, mivel a bíróságnak nincs saját végrehajtó hatalma; csupán morális és politikai nyomásgyakorlásra képes az érintett felek irányába.

Borítókép: Vlagyimir Putyin, 2025. június 30. Fotó: Contributor / Getty Images.