Itt a pillanat, amikor az MNB döntése a színre lép! Bár a hivatalos eredmények még váratnak magukra, bátran megkockáztatjuk, hogy egy cetlire feljegyezzük, mekkora lesz a kamat.

A magyar és nemzetközi monetáris politika kilátásairól is szó lesz október 7-én a Budapest Economic Forum konferencián. Vegye meg most a jegyét kedvezményesen!

Tavaly szeptember óta a magyar alapkamat stabilan a 6,5%-os szinten maradt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hónapról hónapra meghozott döntéseinek köszönhetően. Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a helyzet a közeljövőben sem fog módosulni, mivel a körülmények nem indokolják a változtatást.

A gazdaságpolitika valószínűleg arra törekszik, hogy mérsékelje a jelenlegi kamatszintet, mivel ez hozzájárulhat a gazdasági aktivitás fellendüléséhez. Ugyanakkor, bár a forint árfolyama stabilnak tűnik, az infláció májusban 4,4%-ra ugrott, még az árrésstopok és az önkéntes árkorlátozások ellenére is. Ennek következtében az áremelkedés üteme továbbra sem érte el a jegybank által megjelölt célsáv felső határát, amely 3 plusz-mínusz 1 százalék. Így a gazdaság helyzete továbbra is kihívásokkal telített.

A kamatlábak csökkentésére sajnos nincs lehetőség.

Valószínű, hogy a helyzet továbbra is stabil marad, így az alapkamat szintje is 6,5%-on rögzülhet. Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője, úgy véli, hogy a jegybanki kommunikáció fő üzenetei továbbra is az óvatosság és a türelem köré fognak épülni. Pozitív fejleményként emelte ki, hogy az inflációval kapcsolatos várakozások némileg csökkentek, ugyanakkor még mindig magas szinten állnak.

a monetáris politikai döntéshozók előtt álló legégetőbb kihívás az izraeli-iráni konfliktus kirobbanása és a mögöttes következmények kezelése – hangsúlyozta Koncz Péter. A Századvég Gazdaságkutató szakértője rámutatott, hogy a jelenlegi, instabil geopolitikai helyzet, valamint a növekvő inflációs nyomás figyelembevételével, a kamatcsökkentés lehetősége egyelőre kizárt. Sőt, véleménye szerint a piaci körülmények alakulása miatt a monetáris politikai szigorítás is szükségessé válhat a gazdasági stabilitás megőrzése érdekében.

Az év végi kamatcsökkentés valószínűsége szorosan összefonódik az izraeli-iráni konfliktus kimenetével, az energiaárak változásával, valamint a forint árfolyamának alakulásával. E három tényező kölcsönhatása jelentős hatással lehet a monetáris politikai döntésekre.

Úgy látjuk, hogy az elmúlt hetekben a beérkező makrogazdasági adatok és geopolitikai fejlemények az idehaza várható kamatpálya szempontjából vegyesek - vélekednek az MBH Bank elemzői. Hozzátették: fontos lenne, hogy az inflációs folyamatokban májusban látott kedvező trend folytatódjon, illetve az is, hogy a legutóbb meglepően gyorsan emelkedő bérek csak mérsékeltebben jelenjenek meg az árakban.

Az MBH kommentárja hozzáteszi, hogy jelenleg az tűnik valószínűbbnek, hogy a közel-keleti konfliktus nem fog olyan mértékű, tartós olajár-emelkedést okozni, hogy az a hazai inflációs kilátásokat veszélyeztesse. Drasztikus olajár-emelkedést a Hormuzi-szoros hajóközlekedésének tartós ellehetetlenülése válthatna ki, de ez valószínűleg Iránnak sem lenne érdeke.

Az MBH Bank elemzése szerint az év végéig elképzelhető, hogy az MNB kamatcsökkentést eszközöl, és decemberre 6,25%-ra prognosztizálják a hazai alapkamatot. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a jövő évi inflációs előrejelzések 4% alatt maradjanak, és a forint árfolyama stabilizálódjon. Továbbá, a magyar jegybank számára szükséges lenne a Fed jelentős kamatcsökkentése is, hogy a relatív kamatfelárunk optimális szinten tartható legyen.

Az izraeli-iráni konfliktus ismét rávilágított arra, hogy a forint rendkívül érzékeny a nemzetközi politikai feszültségekre. Ez a helyzet újfent megerősíti a jegybank óvatosságának szükségességét.

- hangsúlyozta Becsey Zsolt, az UniCredit Bank szakértője.

Tekintettel arra, hogy a jegybank alapvetően az 1-2 év múlva esedékes inflációra céloz, ezért döntése során figyelembe kell vennie ezt a várható inflációs ugrást, amelynek nagysága több mint 1 százalékpont lesz, figyelembe véve az élelmiszerekre és a tisztálkodási szerekre vonatkozó árrésstopot, illetve az egyes szolgáltató ágazatokkal kötött megállapodásokat, azaz egyelőre nem is gondolkozhat lazításban - vélekedik Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője.

Az év végi kamatokkal kapcsolatban folyamatos a bizonytalanság, mivel a racionális érvek inkább a kamatok stabilitása mellett szólnak. Ennek oka a tartós inflációs nyomás, amely várhatóan felerősödik, amint véget ér az árrésstop. Palócz Éva, a Kopint Tárki vezérigazgatója szerint az élelmiszerárak már most is növekedést mutatnak, és ez a tendencia várhatóan a nyár során is folytatódik.

Bár a kamatok terén nem várunk változásokat, a Monetáris Tanács ülése mégis izgalmas eseménynek ígérkezik, hiszen ezt követően bemutatják a legújabb gazdasági előrejelzéseiket. Az eddigi ütemterv szerint kedden, az ülés után, röviden nyilvánosságra kerülnek a 2025-ös és 2026-os GDP- és inflációs előrejelzések. Ezt követően csütörtök délelőtt várhatóan a teljes Inflációs Jelentés is elérhetővé válik.

A legutóbbi előrejelzését a jegybank március végén tette közzé, amelyben az idei évre 1,9-2,9 százalékos, míg 2026-ra 3,7-4,7 százalékos gazdasági növekedést prognosztizáltak. Azóta azonban számos esemény és fejlemény történt, amelyek befolyásolhatják a gazdasági kilátásokat.

mindkét prognózis kifejezetten optimista lett, így meglepetés lenne, ha nem rontanák jelentősen őket.

Az MNB által közzétett sáv középpontja 2,4%-os és 4,2%-os növekedést sugall, míg az elemzők többsége 2025-re 0,5-1%-os, 2026-ra pedig 2,5-3%-os bővülést prognosztizál. Amennyiben a jegybank valóban tükrözi ezeket a várakozásokat, izgalmas feladat előtt áll majd, hogy miként értelmezi és kommunikálja azokat.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb előrejelzése szerint az infláció 2025-re 4,5-5,1%-ra, míg 2026-ra 2,9-3,9%-ra várható. Azóta azonban a legutóbbi prognózisok inkább csökkenő tendenciát mutatnak. Jövőre szinte minden szakértő újabb inflációs sokkra számít, különösen az árrésstopok eltörlése után. Ezen kívül komoly kérdés, hogy az MNB miként reagál az izraeli-iráni konfliktus kirobbanására és az olajárak emelkedésére, amelyek szintén jelentős hatással lehetnek a jövőbeli inflációs kilátásokra.

Az új Inflációs Jelentés előrejelzései kulcsfontosságúak lesznek a gazdasági kilátások értékelése szempontjából. Az egyik legfontosabb kérdés, hogy a jegybank mikor számít arra, hogy az infláció tartósan visszatér a toleranciasávba. Ebből a várakozásból következtetéseket lehet levonni a monetáris enyhítési ciklus kezdetére vonatkozóan – osztja meg véleményét Nyeste Orsolya. Az Erste szakértője szerint a csökkenő inflációs várakozások, a stabil kockázatérzékelés és a Fed kamatcsökkentései együttesen teremthetik meg a legkedvezőbb feltételeket ehhez.

Regős Gábor szerint nem lenne váratlan, ha a jegybank a 2025-ös növekedési előrejelzését csökkentené. Az inflációval kapcsolatban úgy véli, hogy a márciusban meghatározott sáv alsó határánál léphetnek fel az áremelkedések. Ugyanakkor a jövő évre vonatkozó előrejelzést felfelé is korrigálhatják, különösen az árrésstopok eltörlése következtében.