Jó tudni: Így terjed a ragadós száj- és körömfájás | Sokszínű vidék A ragadós száj- és körömfájás, amely különösen a háziállatok körében elterjedt betegség, könnyen átterjedhet egyik állatról a másikra. E betegség terjedésének megértése kulcsfontosságú a
Az állategészségügyi hatóság hangsúlyozza, hogy az állattartóknak kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a megelőzésre és a védekezésre.
A ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésben az állattartók felelősségére hívta fel a figyelmet a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), hozzátéve, hogy a napi információk mellett tájékoztató kiadvánnyal segítik az állattartókat, hogy megelőzzék a vírus terjedését és időben felismerjék a betegség tüneteit.
Az MTI-hez eljuttatott tájékoztatóban a Nébih szakértői felhívják a figyelmet arra, hogy Magyarországon négy szarvasmarha telepen azonosították a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) vírussal fertőzött állatokat. A hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az állattartó telepek helyzetét, és eddig újabb kitörés nem történt. Az érintett telepek 10 kilométeres körzetében, valamint országosan is érvényben vannak célzott hatósági intézkedések, amelyek célja a helyzet stabilizálása és a fertőzés terjedésének megakadályozása.
Az állategészségügyi hatóság határozottan hangsúlyozza az állattartók számára, hogy a megelőzés és a védekezés kulcsfontosságú szerepet játszik az állatok egészségének megőrzésében.
Az RSZKF, vagyis a Rendkívül Fertőző Szarvasmarha Kór, egy olyan betegség, amely különösen a párosujjú patás állatokat támadja meg. Leginkább a szarvasmarhák, sertések, juhok és kecskék szenvednek tőle, de több vadon élő faj, mint az őz és a vaddisznó is ki van téve a kockázatnak. A kór rendkívüli gyorsasággal terjed, ami komoly kihívások elé állítja a gazdákat és a hatóságokat.
Az alábbi tünetek figyelmen kívül hagyása kockázatos lehet bármely állattartó számára, hiszen akár egyetlen állatnál is megjelenhetnek: az étvágy csökkenése, kedvetlenség, láz, sántítás, a tejtermelés csökkenése, nyálkásodás, valamint a kölykök hirtelen elhullása. Továbbá, figyelni kell a hólyagok és sebek megjelenésére, amelyek a szájban, a nyelven, a tőgyön és a lábvégeken is kialakulhatnak. Különösen juhok és kecskék esetében a tünetek gyakran finomabbak, így nehezebben észlelhetők, ezért még nagyobb figyelmet érdemes fordítani rájuk.
- fogalmazták meg.
Gyanú esetén, amennyiben a fenti tünetek bármelyike jelentkezik az állományban, az állattartó haladéktalanul értesítse az ellátó állatorvost vagy a járási hivatal állategészségügyi osztályát, vagy a hívja a Nébih Zöldszámát +36 80 263 244.
Elengedhetetlen, hogy az állattartók szigorú figyelemmel és következetesen kövessék az összes állategészségügyi szabályt és járványvédelmi előírást.
Ha nem sikerül megfogni a vírust, az egész magyar mezőgazdaság óriási bajban lesz, vélekednek a hortobágyi gazdák. Mint megírtuk, amikor utoljára ilyen járvány tombolt Magyarországon, még a verebeket is kilőtték.
