Új korszak kezdődik a bedőlt hitelekkel kapcsolatban: a parlament jelentős törvényt fogadott el, amely forradalmasítja a pénzügyi tájat.

Május 22-én kerül megrendezésre a Portfolio Hitelezés 2025 konferenciája, ahol a bank- és hitelközvetítői szektor kiemelkedő szakemberei osztják meg véleményüket a legfrissebb piaci trendekről és szabályozási változásokról. Ne hagyd ki ezt a remek lehetőséget, hogy első kézből értesülj a legfontosabb aktualitásokról!

Historikus mélypont közelébe, 1,29 százalékra csökkent a magyar bankrendszerben a 90 napon túl nem teljesítő lakossági hitelek aránya 2024 végére. Számottevő hitel-portfólióromlásra számított a piac az utóbbi évek gazdasági hullámvölgyei miatt, ám ez szerencsére nem következett be. Sőt, a Magyar Nemzeti Bank, a Központi Hitelinformációs Rendszer és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar adatai egyaránt javulást mutatnak az utóbbi negyedévekben. A jelenségről itt írtunk részletesebben:

A szélesebb értelemben vett követeléskezelői piacot is érinti azonban működésében az a törvény, amelynek plenáris vitájában az MTI tudósítása szerint elhangzott: a változtatás célja, hogy a hazai jogban meglévő szabályokat nem érintve átalakítsa a nemteljesítő hitelmegállapodások vagy az abból származó hitelezői jogok megvásárlóira és gondozóira vonatkozó új, az Európai Gazdasági Térség szintű szabályozást,

A fogyasztó nézőpontjából nézve a helyzet változatlan marad.

A nemteljesítő hitelek arányának csökkentése érdekében elengedhetetlen a másodlagos piac hatékony fejlesztése, amelyhez szükség van a megfelelő szabályozási keretek megteremtésére és megerősítésére. E folyamat részeként új fogalmak kerülnek a köztudatba:

Az Európai Unió elsősorban pénzügyi stabilitási és fogyasztóvédelmi törekvései részeként fogadta el a 2021/2167 számú irányelvet, amelyet a tagállamoknak eredetileg 2023. december 29. napjáig kellett volna implementálniuk nemzeti jogrendjükbe. A végül április 29-én elfogadott törvény megváltoztatja a követelésvásárlás és követeléskezelés jelenlegi szabályozását és a piaci szereplők működését.

A jogszabály célja szerint

A magyar és a nemzetközi szabályozás közötti egyik legfontosabb eltérésre Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója hívta fel a figyelmet tavalyi interjúnkban:

Magyarországon az üzletszerű követelésvásárláshoz kötelező az MNB engedélyének beszerzése, míg a megbízásos kezeléshez erre nincs szükség. Érdekes módon az irányelv éppen ennek ellenkezőjét stipulálja.

Ahogyan a Wolf Theiss ügyvédi iroda részletesen kifejtette egy cikkében:

A hitelgondozó egy olyan intézmény, amely a hitelfelvásárló megbízása alapján működik, és professzionálisan foglalkozik a nemteljesítő hitelek kezelésével. Feladatai közé tartozik a tartozások beszedése, a hitelfelvevőkkel való újratárgyalások lebonyolítása, valamint a követelések érvényesítése. Ez a tevékenység lényegében a követeléskezelés modern formáját képviseli.

A hitelfelvásárló olyan piaci szereplő, aki nemteljesítő hitelszerződéseket vagy a hozzájuk kapcsolódó követeléseket vásárol, ugyanakkor nem végez hitelgondozási feladatokat. Míg a hitelgondozóknak kötelező a Magyar Nemzeti Banktól, mint felügyeleti hatóságtól engedélyt kérniük, a hitelfelvásárlóknak, amennyiben nem folytatnak közvetlen követeléskezelést, nem szükséges ilyen engedélyt beszerezniük működésükhöz.

Ezt követően a követelésvásárlásra és a követeléskezelésre különböző engedélyezési feltételek érvényesek.

A törvény szövege alapján a felügyelet engedélye szükséges:

a) A hitelgondozó tevékenység megkezdéséhez elengedhetetlen, hogy alaposan felmérjük a szükséges lépéseket és követelményeket. Elsőként érdemes részletesen tájékozódni a jogszabályi hátterekről, valamint a piaci környezetről, hogy a hitelgondozás során a legjobb gyakorlatokat alkalmazhassuk. Ezen kívül fontos, hogy kialakítsunk egy átfogó stratégiát, amely figyelembe veszi az ügyfelek igényeit és elvárásait, valamint a hitelportfólió megfelelő kezelését. Az indulás előtt célszerű egy jól definiált munkafolyamatot kidolgozni, amely biztosítja a hatékony kommunikációt az ügyfelek és a hitelintézet között, valamint a problémák gyors és hatékony kezelését.

b) a hitelgondozó vezető pozíciójába történő kiválasztáshoz és megbízáshoz, továbbá

c) a hitelgondozó működésére vonatkozó engedély visszavonására vonatkozó döntéséről.

A nemteljesítő hitelmegállapodásokhoz kapcsolódó követelések megvásárlása, mely a legújabb törvény hatálya alá tartozik, nem igényel engedélyt. Ezzel szemben a vállalatok közötti hitelezés, a teljesítő hitelek, lízingügyletek, faktoring és más nem pénzügyi szolgáltatásokból eredő követelések esetében engedélyezési kötelezettség áll fenn.

Az utóbbiak továbbra is a jelenleg érvényes hitelintézeti szabályozás hatálya alá esnek, ezért beszerzésük vagy megvásárlásuk engedélyhez kötött marad.

Amennyiben a jogszabályok eltérően nem rendelkeznek, a hitelgondozó kizárólag a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéért felelős Magyar Nemzeti Bank által az új törvény értelmében kiadott engedéllyel végezheti tevékenységét hitelgondozóként.

Az új jogszabály nem befolyásolja a nem késedelmes, valamint a kilencven napnál kevesebb ideje késedelmes hitelmegállapodások átruházására vonatkozó jogi előírásokat, és nem vonatkozik a közjegyzői vagy bírósági végrehajtói tevékenységekre sem.

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitel és pénzkölcsön nyújtására vagy követelésvásárlásra engedéllyel rendelkező hitelintézet, hitelintézetnek nem minősülő hitelező a felügyelet hitelgondozói tevékenység végzésére vonatkozó külön engedélye nélkül jogosult hitelgondozási tevékenység végzésére.

A törvény kihirdetése után 16 nappal életbe lépő jogszabály számos váratlan következményt hozhat magával a gyakorlatban. A Wolf Theiss szakértői rámutattak, hogy az eltérő engedélyezési és felügyeleti követelmények párhuzamos érvényesítése komoly adminisztratív és pénzügyi terheket ró a piaci szereplőkre. Emellett a megfelelési és nyilvántartási kötelezettségek bonyolultsága bürokratikus akadályokat is kialakíthat. A különböző szabályozási keretek átfedése pedig jogbizonytalanságot generálhat, ami tovább nehezíti a helyzetet.

Ilyen körülmények között az érintettek számára kihívást jelent a törvényi előírások teljes körű betartása.