Izraelben feszültség és izgalom uralkodik, hiszen a legfrissebb hírek szerint Damaszkusz felett drónok zúgnak, amelyeket a szíriai felkelők indítottak. Az események gyorsan alakulnak, és a régió stabilitását fenyegeti ez a fegyveres konfliktus. A helyzet

A kormányhadsereg azt állítja, hogy az eszközöket leszedték, viszont a Szíriai Emberjogi megfigyelőcsoport (SOHR) jelentése szerint robbanások történtek. Inkább az utóbbit igazolják az Arab News helyszíni felvételei, amelyek eltalált épületeket mutatnak - számolt be az Euronews.

Jelenleg még nem áll rendelkezésre információ arról, hogy a kilőtt drónok honnan érkeztek, milyen típusúak voltak, és hogy a felkelők honnan szerezték a pontos célba juttatásához szükséges kiképzést. A legvalószínűbb elmélet szerint ezek a drónok a Hezbollah szíriai raktáraiból származhatnak, ahol korábban zsákmányolt fegyverek találhatók. Ugyanakkor nem lehet kizárni a lehetőséget, hogy török gyártmányú eszközöket is bevetettek. A részletek csak akkor derülnek ki, ha további támadások zajlanak, és a maradványokat független szakértők elemzik.

A drónok feltűnése nem csak Damaszkuszban, de Izraelben is nyugtalanságot keltett, ahol elhalasztották a rendes kormányülést, és helyette Netanjahu miniszterelnök krízismegbeszélést hívott össze. A nyílt forrásokból dolgozó hírszerző (OSINT) oldalak arról számolnak be, hogy Izrael közölte az Egyesült Államokkal és a regionális partnereivel, hogy földi hadműveletet tervez arra az esetre, ha a HTS-lázadók (Hay'at Tahrir al-Sham) teljesen elfoglalják Homsz városát.

Egy ilyen veszélyes szituációban az IDF egy ütközőzónát létesítene, hogy megakadályozza a fegyveres feszültség továbbterjedését Izrael irányába, valamint hogy elkerülje az újabb menekülttömegek beáramlását is.

Veszélyes helyzet alakult ki a Szíriában állomásozó orosz erők és hadfelszerelés körül, ami arra utal, hogy Moszkva komoly lépéseket tett. A legfrissebb hír, hogy leváltották az egységek parancsnokát, Szergej Kiszel tábornokot, aki már korábban is kudarcos hadműveletekről volt híres Ukrajnában. Az ő "száműzetése" a szíriai alakulatokhoz azt jelzi, hogy a helyzet komolyan aggasztja a vezetést.

Mi lehet a valódi politikai cél?

A szerdai jelentések alapján a Homsztól mindössze 40 kilométerre elhelyezkedő Hama városában sikerült kiszorítani a kormányerőket. A becslések szerint körülbelül 25 ezer lázadó készülhet a további támadásokra, amelyek célpontja Homsz lehet.

A város kulcsfontosságú szerepet játszik, mivel ez a legközelebbi jelentős település Libanonhoz, és az itt keletkező bevételek veszélyeztethetik a nemrégiben létrejött tűzszünet stabilitását. Felmerül a félelem, hogy a libanoni háború újra fellángolhat, ami senkinek sem válna hasznára.

Emellett ez az útvonal van a legközelebb az Oroszországból betelepített erők legfontosabb támaszpontjához a tengerparti Latakiánál.

Fontos biztonsági szempont az is, hogy ebből a körzetből már eddig 150 ezer ember menekült el, ami újabb migrációs válság képét vetíti előre. Főként azért, mert a hirtelen feltűnt új agresszív erő, a HTS valódi politikai és stratégiai céljait még mindig csak találgatják az elemzők és az érintett országok politikusai.

A szervezet vezetője, Abu Mohammad al-Jolani azt nyilatkozta a CNN-nek, hogy céljuk az Aszád-kormányzat megdöntése. Összefoglalója szerint "a rezsim vereségének magvai mindig is benne voltak a polgárháborúban, de az irániak megpróbálták újraéleszteni a rezsimet, időt nyerve, majd később az oroszok is megtámogatták. De az igazság ettől még fennmaradt, vagyis hogy a rezsim halott".

Eközben más vélemények viszont arra figyelmeztetnek, hogy egy kemény iszlamista erőről van szó, amelynek további céljai ismeretlenek.

A HTS a múlt héten új offenzívát indított a szíriai hadsereg ellen, amely során jelentős területeket hódítottak vissza. A hétvégén sikerült átvételük alá vonniuk az északi Aleppót, az ország legnagyobb városát, majd onnan dél felé folytatták előrenyomulásukat. A szíriai hadsereg csütörtökön elismerte, hogy jelentős veszteségeik voltak, sok katona életét vesztette az összecsapások során, de a pontos számokat nem hozták nyilvánosságra.

A központi haderő közleményei optimista hangvételűek, ugyanakkor messze elmaradnak a polgárháború idején megszokott éles stílustól. Jelenlegi helyzetük alapján úgy tűnik, hogy a váratlanul elszenvedett veszteségek mértékét próbálják enyhíteni, hiszen Oroszországtól és Iránból egyelőre nem érkeztek megbízható és biztos ígéretek a rendszer védelmére.

Ugyanakkor megjelentek felvételek arról, hogy a szíriai kormányerők sorából sokan adják meg magukat és jelentkeznek át a lázadó haderőkhöz.

Az alig egy hete zajló konfliktus szinte azonnal rávilágított a szíriai kormányhadsereg fegyverzetének hiányosságaira és a kiképzésbeli gyengeségekre. Ahogy korábbi írásainkban is kifejtettük, Aszád elnök hadereje a polgárháború évei alatt alig fejlődött, mivel főként Irán és Oroszország katonai támogatására támaszkodott.

A hadsereg sem mentesült az államrend korrupt hálózatának csápjaitól, miközben az elnök családi vállalkozása inkább a saját kábítószer-kereskedelme védelmére fordította a haderőt, mintsem a katonai fejlesztések előmozdítására. Ennek következményeként a rezsim valószínűleg képtelen lesz hatékony légicsapásokkal megfékezni a felkelők előrenyomulását, ugyanakkor az orosz beavatkozásnak is megvannak a maga politikai és katonai korlátai.

A felkelők képességei nem éppen a katonai szakértelem csúcsát tükrözik. Ezt a helyzetet remekül illusztrálja az a vicces jelenet, amikor a lázadók a YouTube videói alapján próbálják életre kelteni egy zsákmányolt orosz helikoptert.

A potenciális következmények azonban egyáltalán nem mulatságosak.

A 2011-ben kezdődött polgárháború több százezer ember életét követelte. További millióknak van égető szüksége humanitárius segítségre, miközben az ország infrastruktúrájának nagy része romokban hever.

Az ENSZ statisztikái alapján a szíriai polgárháború kitörése óta több mint 13 millió ember, azaz az ország békeidőbeli lakosságának körülbelül fele, kényszerült otthonát elhagyni. Ebből a számából több mint 6 millióan Törökországba menekültek, és közülük 3 millióan jelenleg is Ankara irányítása alatt élnek, nehéz körülmények között.