Fedezd fel ezt a különleges mézfajtát, amely a fertőzések elleni küzdelemben is hatékony segítséget nyújthat!

Bemutatjuk, mikor célszerű élvezni ezt a terméket, valamint figyelmeztetünk azokra az időpontokra, amikor érdemes óvatosnak lenni vele.

A méz nem csupán az egyik legkedveltebb természetes édesítő, hanem ízletes ízesítő is, amely ráadásul számos jótékony hatással van egészségünkre. Segíthet a torokfájás enyhítésében és a gyomorbántalmak kezelésében is. De mi a helyzet akkor, ha a méz kikristályosodik? Ezen kívül érdemes megismerkedni a különleges manuka méz varázslatos tulajdonságaival is, amely egyedülálló állagával és egészségügyi előnyeivel tűnik ki a mézek tengerében.

A méz kristályosodása egy teljesen természetes fizikai jelenség, és nem utal a méz gyenge minőségére. A kémiai összetétele változatlan marad ebben a folyamatban. Ennek a jelenségnek az oka, hogy a méz szobahőmérsékleten túltelített oldatként viselkedik. Ebben az oldatban a víz csupán 18%-os arányban van jelen, míg a többi rész főként egyszerű cukrokból áll. A szőlőcukor, amely a méz egyik fő összetevője, nem oldódik jól, ezért szobahőmérsékleten gyorsan kiválik az oldatból, ami a kristályosodás folyamatát idézi elő.

A méz 15 °C-os hőmérsékleten ikrásodik a leggyorsabban, e felett és alatt kristályosodása sokkal lassabb. A kristályos méz 45 Celsius-fokos vízfürdőben károsodás nélkül visszaolvasztható, de ezután ismét kikristályosodhat. (3)

A manuka mézet Új-Zélandon állítják elő a méhek, amelyek a manuka bokrot porozzák be. Ezzel az egzotikusan hangzó mézfajtával rendszerint sebfertőzéseket kezelnek, ugyanis a manuka mézben a gyorsan bomló hidrogén-peroxidon túl - ami a mézek természetes összetevője - methilglyoxal (MG) is található. A manuka mézben lévő methilglyoxal a dihydroxyacetonból alakul át, ami nagy koncentrációban található a manuka virágok nektárjában: a methilglyoxalt tartják felelősnek a manuka méz antibakteriális hatásáért. Minél nagyobb a MG-tartalom, annál erősebb az antibakteriális hatás, amit egyéb anyagok is befolyásolnak. (8)

A méztermelők kidolgoztak egy speciális skálát, amely a manuka méz hatékonyságát rangsorolja. Ezt a rendszert Unique Manuka Factor (UMF) néven ismerjük. Az UMF értéke szoros kapcsolatban áll a mézben található MG és egyéb hatóanyagok koncentrációjával. Érdemes megjegyezni, hogy nem minden manuka méz bír jelentős antibakteriális tulajdonságokkal. Ahhoz, hogy a méz terápiás szempontból valóban hatékony legyen, az UMF skálán legalább 10-es értéket kell elérnie. Azokat a mézeket, amelyek elérik vagy meghaladják ezt a küszöböt, UMF Manuka Méznek vagy Aktív Manuka Méznek nevezik.

A manuka méz egyes kutatások során ígéretes eredményeket mutatott a sebek kezelésében, valamint a láb fekélyeivel kapcsolatosan. Ezen kívül azt is észlelték, hogy hatékonyan harcol a fertőzésekkel szemben. Azonban fontos megjegyezni, hogy nem minden esetben bizonyosodott be, hogy elősegíti a fekélyek gyógyulását. Sőt, felmerült az a nézet is, miszerint a manuka méz akár hátráltathatja a gyógyulási folyamatot azoknál a fekélyes betegeknél, akik diabétesszel küzdenek és orvosi kezelésre szorulnak.

Egy másik kutatás rámutatott, hogy a manuka méz kedvező hatással lehet a fogínygyulladás és más, a fogágyhoz és a fogakhoz kapcsolódó megbetegedések megelőzésére, mivel segít csökkenteni a lepedék kialakulását.

A sebkezeléshez alkalmazott méz egy orvosi minőségű, kiváló tisztaságú méz, amelyet gondosan sterilizálnak és előkészítenek, hasonlóan a krémekhez vagy kenőcsökhöz. Ezért a kamrában tárolt, üveges manuka méz nem minősül megfelelő elsősegélynyújtási eszköznek. A sebek és fertőzések ellátását mindig szakképzett egészségügyi szakemberre kell bízni.

A manuka méz iránti szkepticizmus egyik lehetséges oka a méhcsípésre allergiások számára jelentett kockázat, mivel a méz fogyasztása allergiás reakciókat okozhat náluk.

Olvasson tovább! Propolisz és méhpempő: melyik mire jó?

A méz adása a csecsemők számára, különösen 1 éves kor alatt, szigorúan tilos. Még a legkisebb mennyiség is veszélyes lehet, ezért semmiképpen sem szabad keverni a baba ételébe vagy teájába. Sőt, a cumi vagy a mellbimbó mézzel való bekenése is komoly kockázatot jelenthet. Ennek oka a csecsemőkori botulizmus, egy súlyos, életveszélyes betegség, amely a Clostridium botulinum baktérium spóráinak jelenlétével összefüggésben alakulhat ki, amelyek mézben is megtalálhatóak. A baktérium által termelt toxin, a botulotoxin, komoly károkat okozhat az idegrendszerben, székrekedést, gyenge szopási reflexet, izomgyengeséget és légzési nehézségeket idézve elő, ami akár halálhoz is vezethet. Mivel a csecsemők védekező rendszere még nem elég fejlett ahhoz, hogy ezt a spórát kiiktassa, ezért a méz bármilyen formában történő adása kifejezetten tilos. Ha botulizmus gyanúja merül fel, azonnali orvosi beavatkozás szükséges.

A méz a cukorbetegek étrendjébe csak mértékkel, mért mennyiségben illeszthető be. Bár számukra nem tilos, de csak megfelelő önkontroll mellett fogyasztható ez az élelmi anyag. (2) Ugyan kicsit kevesebb a méz energia- és szénhidráttartalma mint a cukornak, de döntő többségében egyszerű (glükóz, fruktóz), illetve kis mértékben kettős cukrokat tartalmaz (pl., szacharóz, maltóz), ezért a vércukorszintet viszonylag gyorsan megemeli. 1 evőkanál méz (30 g) szénhidráttartalma 24 g és közel 100 kcal.

A fruktóz emésztési zavarral küzdő egyének számára elengedhetetlen, hogy a mézet teljesen eltávolítsák az étrendjükből, mivel annak magas fruktóztartalma problémákat okozhat.

Bizonyos pollenallergiák esetében előfordulhat, hogy keresztallergia alakul ki a méz fogyasztásával szemben. Emiatt ilyen esetekben a méz használata nem ajánlott. Hasonlóképpen, a méhcsípésre való allergia is indokolja a méz elkerülését.