Megérkeztek a hivatalos adatok, amelyek világosan mutatják a kormányzati beavatkozás hatását az árakra.

Áprilisban a fogyasztói árak éves szinten átlagosan 4,2%-kal emelkedtek, míg a márciusi adatokhoz képest 0,2%-os növekedést mutattak. Ez volt az első hónap, amikor a kormány által bevezetett árrésstop hatásai már teljes mértékben érezhetővé váltak. A Központi Statisztikai Hivatal statisztikái szerint ennek következményeként az élelmiszerek átlagos ára 1,3%-kal csökkent az előző hónaphoz képest. Mindazonáltal a jelenlegi inflációs mutató továbbra is jelentősen elmarad a jegybank által meghatározott céltartománytól.

Március 17-én a kormány hivatalos intézkedéseket hozott, amelyek keretében hatósági korlátozásokat alkalmaztak körülbelül harminc élelmiszeripari kategóriára, érintve ezzel mintegy ezer különböző árucikket. E lépés fő célja az volt, hogy mérsékelje az év elején ismét fokozódó pénzromlás ütemét. Januárban az infláció átlagosan 5,5 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához viszonyítva, míg az élelmiszerek ára 6 százalékkal emelkedett. Februárban a tendencia folytatódott: az infláció 5,6 százalékra ugrott, míg az élelmiszerek ára még drámaibb mértékben, 7,1 százalékkal nőtt.

Bár a szabályozás hivatalosan csak március közepén lépett hatályba, a hatásai már most jól érzékelhetően befolyásolták a havi statisztikai mutatókat. A tavasz első hónapjában az általános árszint mindössze 4,7 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, és februárhoz képest sem tapasztalható jelentős eltérés a fogyasztói és élelmiszerárak terén. Csütörtökön Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, hogy újabb intézkedéseket vezetnek be az árrések csökkentése érdekében – a termékek listáját pedig már korábban sikerült beszereznünk. Az új szabályozás különösen a háztartási szereket forgalmazó boltokat érinti.

Ezekből az alapokból követtük figyelemmel a pénteken várható inflációs adatokat.

Három év kihagyás után 2024-ben az éves infláció végre visszatalált a Magyar Nemzeti Bank által optimálisnak tartott 2-4 százalékos tartományba, ám az év végére - decemberben - ismét kisiklott. A legfrissebb adatok szerint ez a sáv még mindig nincs meg: áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 4,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Márciushoz viszonyítva átlagosan 0,2 százalékkal nőttek az árak.

Áprilisban az előző évhez viszonyítva az élelmiszerek ára 5,4%-kal emelkedett. Különösen drasztikus volt a tojás ára, amely 26,9%-kal nőtt, míg a liszt 23,7%-os, az étolaj pedig 23,4%-os áremelkedést mutatott. A csokoládé és kakaó ára 20,0%-kal, a kávéé 19,8%-kal, míg a gyümölcs- és zöldséglé 14,5%-kal drágult. Az alkoholtalan üdítők ára 8,2%-kal, a tejé 7,5%-kal, a kenyéré pedig 6,8%-kal emelkedett. Ezen termékcsoportokon belül a margarin ára a legnagyobb mértékben, 29,2%-kal csökkent, míg a tejtermékek 7,5%-os, a párizsi és kolbász 6,4%-os áresésen mentek keresztül.

A szolgáltatások 7 százalékkal drágultak, ezen belül a postai szolgáltatások 11,3, a lakbér 11,0, a járműjavítás és -karbantartás 10,5, a testápolási szolgáltatások 10,1, a lakásjavítás és -karbantartás 9,8, az üdülési szolgáltatások 8,4 százlakkal. A szeszes italok, dohányáruk ára 6,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 7 százalékkal.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai alapján megállapítható, hogy a háztartások energiaszámlái átlagosan 3,5 százalékkal emelkedtek egy év leforgása alatt. Ezen belül a palackos gáz ára 8,7, míg a vezetékes gázé 7,2 százalékos növekedést mutatott. A tartós fogyasztási cikkek árszintje szintén emelkedett, 2 százalékkal, mindeközben az ékszerek ára 22 százalékkal, az új személygépkocsik 6,1 százalékkal, míg a szobabútorok 3,7 százalékkal drágultak. Érdekes módon, a használt autók esetében 1,9 százalékos árcsökkenés figyelhető meg. A járműüzemanyagok ára 7,1 százalékkal csökkent, míg a gyógyszerek és gyógyászati termékek ára 4,9 százalékkal nőtt.

2024 januárjától kezdve, tehát az elmúlt 16 hónap során másodszor tapasztalható (a tavalyi júniusi esemény után), hogy az élelmiszerárak - bár csupán minimális, inkább stagnálást mutató mértékben - statisztikai értelemben havi szinten csökkentek.

A vizsgált termékek között a margarin ára csökkent a legnagyobb mértékben, 23,6%-kal. Ezt követi a tejtermékek 13,4%-os áresése, míg a liszt ára 12,5%-kal lett alacsonyabb. A vaj és vajkrém esetében 8,7%-os, míg a tejnél 8,6%-os árcsökkenést figyelhetünk meg. Az étolaj ára 6,1%-kal mérséklődött, míg a párizsi és kolbász 5,9%-os, a sajt pedig 5,4%-os árcsökkenéssel zárta a vizsgált időszakot. A baromfihús 5%-kal, a cukor 4,3%-kal, míg a sertéshús 4,1%-kal került kevesebbe. A termékcsoportokon belül viszont a csokoládé és kakaó ára 3,3%-kal emelkedett, míg a büféáruk 1,9%-os drágulásnak voltak kitéve. Az alkoholmentes üdítőitalok és a rizs 1,4%-kal, a száraztészta 1,3%-kal, a péksütemények 0,9%-kal, míg a kenyér 0,7%-kal drágult az elmúlt időszak során.

A legnagyobb mértékben a háztartási energia drágult, 3,8 százalékkal, ezen belül a vezetékes gázért 8,3 százalékkal többet, a palackos gázért 1,2 százalékkal kevesebbet kellett fizetni. A ruházkodási cikkek átlagosan 2,1, a szeszes italok, dohányáruk 1,3 százalékkal drágultak, ez utóbbin belül a dohányáruk 2,4 százalékkal. A szolgáltatások 0,8 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,7, a külföldi üdülés 1,4, a járműjavítás és -karbantartás 1 százalékkal többe került. A járműüzemanyagok ára 1,4 százalékkal mérséklődött, a gyógyszer, gyógyáruk 3,1 százalékkal drágultak - összegezte a Központi Statisztikai Hivatal.