Ilyen volt közel egy évszázada a Dobó-szobor, és évtizedekkel ezelőtt a városháza - képes visszatekintés.
Csatlakozzatok hozzánk egy izgalmas múltidézésre! Fedezzük fel Eger varázslatos világát, ahogy régen és most mutatkozik be. Nézzük meg, milyen volt a lenyűgöző Dobó-szobor, és hogyan változott a Tinódi tér hat évtized alatt. Engedjétek, hogy a történelem megelevenedjen előttünk!
Ilyen volt, ilyen lett. Ha röviden össze akarjuk foglalni, mit is fogsz most látni, ha velünk együtt múltat idézel. De akkor részletesebben: szétnéztünk egy kicsit a Fortepanon, milyen egri fotókat rejt, és találtunk néhány igazán izgalmas momentumot. Megkértük fotóriporterünket, tegye a régi fotók mellé mai fotóit. Nézzük tehát, íme Eger akkor és most. Az első találatunk egy 1930-as fotó a Dobó szoborról. A Dobó teret az 1907-ben felállított Dobó István szobor díszíti, amely Stróbl Alajos alkotása. A szoborcsoportot 2014-ben teljes körűen restaurálták. Nézzétek meg, milyen volt közel száz éve ezelőtt, s most.
A következő választásunk a Bazilikára esett, amely egy lenyűgöző építmény, amely 1931-ben készült fekete-fehér fényképen örökítette meg magát. Az egri Szent János apostol és evangélista, Szent Mihály főangyal, valamint a Szeplőtelen Fogantatás főszékesegyház bazilikája az Egri főegyházmegye büszkesége, és Magyarország egyik legimpozánsabb temploma. A klasszicista stílusban, Hild József tervezésében 1831 és 1836 között megvalósult épület 55 méter magas tornyaival a város második, Heves vármegye harmadik legmagasabb épületeként emelkedik ki a környezetéből. A kupola magassága 37 méter, ami még inkább fokozza a bazilika grandiózus látványát. Nemrégiben pedig egy alapos felújításon esett át, hogy megőrizze szépségét és méltóságát a jövő generációi számára.
Az egri vár különlegességei közül szeretnénk megosztani veletek Szent István szobrát, amelynek története különösen figyelemre méltó. A régebbi fénykép 1935-ből származik, és a szobor a gótikus székesegyház megmaradt pillérének csonkján található. Eredetileg 1835-ben hozták létre, és a talapzaton olvasható felirat tanúsága szerint Szent István király kilencszázadik évfordulójára emelték, egészen pontosan 1900. augusztus 20-án. Érdemes megemlíteni, hogy a talapzat a XV. századból származik, így a szobor nemcsak művészeti, hanem történelmi értékkel is bír.
Eger: A Városháza Története és Jelenkora Eger városa, a magyar barokk gyöngyszeme, nemcsak híres történelmi eseményeiről, hanem lenyűgöző építészeti örökségéről is ismert. A Városháza, mint a város közigazgatási központja, különleges szerepet játszik Eger életében, tükrözve a város fejlődését az évszázadok során. **A múlt fényei** A Városháza építésének kezdete a 18. századra nyúlik vissza, amikor Eger virágzó kereskedelmi és kulturális központtá vált. Eredetileg a város polgári életének színtere volt, ahol fontos döntések születtek, és a helyi közösség ügyeit intézték. Az épület barokk stílusa, impozáns homlokzata és díszes részletei ma is lenyűgöznek, visszaidézve a múlt dicsőségét. **A jelen varázsa** Manapság a Városháza nemcsak adminisztratív funkciókat lát el, hanem turisztikai vonzerővé is vált. A látogatók számára nyitott kapuk mögött felfedezhetjük a helyi történelem kincseit, és élvezhetjük a város vibráló életét. A modern technológia és a hagyományos értékek harmonikus összhangban állnak, lehetővé téve, hogy Eger folyamatosan megújuljon. A Városháza körüli terek ma már a közösségi események, kulturális programok és fesztiválok helyszíneivé váltak, ahol a helyiek és a turisták együtt élvezhetik a város szívének pulzálását. Eger városházája tehát nemcsak egy épület, hanem a város identitásának szimbóluma, amely összeköti a múltat a jelennel. Eger története és a Városháza folyamata remek példája annak, hogyan lehet a hagyományokat megőrizve a modernitás felé is nyitni.
Az egri városháza arculata 1958-ban egészen más volt, mint amit ma ismerünk. Az épület, amely most eklektikus stílusával vonzza a tekinteteket, a 19. század végén készült el, a régi városháza lebontott részeinek helyén, a Dobó tér és a Bajcsy-Zsilinszky utca kereszteződésében. A Bajcsy-Zsilinszky utcai szárny eredetileg 1895-ben városi bérházként épült, és csak később, 1900-ban kapcsolták össze a Dobó téren található, kifejezetten városháza céljára tervezett szárnnyal. A régi fényképen jól megfigyelhető, hogy a mai patika helyén akkoriban még egy fűszer- és csemegebolt működött, ami a város egykori kereskedelmi életére emlékeztet.
A buszpályaudvar látszólag sokat nem változott 1967 óta, de természetesen ez nincs így. Eger autóbusz állomása a város központjában, egy dombtetőn épült. Dianóczki János tervei szerint a máig egyedülálló, kör alakú kialakítás minimalizálta az igénybe vett zöldterületeket. A vasbeton perontető az 1990-es évek óta többféle színben is pompázott, de az üzemeltető a legutóbbi felújítás során már visszatért egy újkorihoz hasonló, minimalista megközelítéshez. Maga a kör alakú perontető 18 darab egyforma vasbeton héjelemből áll, amelyek egymást is merevítve ferde lábakon állnak.
