A Fidesz számára hirtelen kulcsfontosságúvá vált a készpénzes tranzakciók kérdése, de ez nem csupán véletlen egybeesés.

Orbán Viktor pártja két évvel a Mi Hazánk Mozgalom megjelenése után felismerte a politikai lehetőségeket a helyzetben. Azonban a támogatásuk nem volt mindig folyamatos.

"Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. (...) igazi, kézzel fogható biztosíték csak a készpénz lehet. Nem akarunk a bankok rabszolgái lenni - a bankkártya a banké, a készpénz a tied. Várjuk Lázár miniszter úr parlamenti indítványát" - jelentette ki Orbán Viktor az idei évértékelőjén. Mindez tehát annyit tesz, hogy a kormányfő kiadta a feladatot: ki kell dolgozni, hogyan válhat alkotmányos joggá a készpénzhasználat.

A miniszterelnök nyilatkozata valóban figyelemre méltó, különösen annak fényében, hogy a kormánypárt a közelmúltban hogyan formálta meg álláspontját és intézkedéseit ezzel a kérdéssel kapcsolatban.

Ha ugyanis politikai tőkét látott az ügy támogatásában, akkor a készpénzfizetés mellé állt, ám ha a felvetés éppenséggel az egyik ellenzéki párt számára hozott volna a konyhára, akkor lényegében kiállt mögüle.

Ezekről azonban beszédében nem szólt a kormányfő, mint ahogy arról sem, hogy a képviselői indítvány nem a Fidesz soraiból származik.

A kezdeményezés a Mi Hazánk politikai formációtól származik, amely először 2023-ban hozta nyilvánosságra a készpénzhasználat alkotmányos védelméről szóló javaslatát. Az aláírásgyűjtési kampány célja az volt, hogy felhívja a figyelmet arra a fenyegetésre, amely a készpénzforgalom csökkentésére irányul. A párt álláspontja szerint a pénzügyminisztériumi államtitkár, Tállai András nyilatkozata, miszerint "valóban cél a készpénzforgalom visszaszorítása", komoly aggodalomra ad okot. A Mi Hazánk érvei között szerepeltek olyan összeesküvés-elméletek is, amelyek alátámasztották a készpénzhasználat védelmére irányuló törekvéseiket. Kiemelték, hogy a digitális tranzakciók támogatása csupán opcionális lehetőségként merülhet fel, mivel a készpénzhasználat megszüntetése jelentős szabadságjogok elvesztését vonhatja maga után. A téma parlamenti bizottsági szintre emelkedett, ahol azonban a Fidesz politikai befolyása miatt megakadt a folyamat. Novák Előd, a Mi Hazánk alelnöke, a készpénzhasználat alkotmányos védelméről szóló előterjesztésében javasolta az Alaptörvény módosítását, de a kormánypárti képviselők nem támogatták az indítvány tárgysorozatba vételét. Vejkey Imre, a bizottság kormánypárti elnöke hangsúlyozta, hogy a készpénzforgalom csökkentése nem egyenlő a készpénz betiltásával, ami újabb vitákat generált a témában.

A magyarok bőségesen rendelkeznek készpénzzel, így nincs szükség arra, hogy az alkotmányban rögzítsük a használatát.

A legfrissebb események ellenére mondhatni, hogy a Fidesz politikai előnyöket keresett az ügyben. Ezt a kontextust figyelembe véve lényeges megemlíteni, hogy Lázár János személyesen tárgyalt Toroczkai Lászlóval. Ráadásul a bizottsági ülések ellenére Orbán Viktor továbbra is olyan nyilatkozatokat tett, amelyek szerint nyitott lenne az Alaptörvény módosítására.

Lázár János Toroczkai Lászlóval egyeztetett a készpénzhasználat alkotmányos védelméről

Kiemelkedő példa erre Szijjártó Péter emlékezetes cipővásárlása, amelyet a Balazs Kicks YouTube-csatornáján lehetett nyomon követni. Amikor az eladó rákérdezett a fizetési módra, a külügyminiszter határozottan válaszolt: "Készpénz, mindig!" Ezt a kijelentést érdemes összevetni Gulyás Gergely egy korábbi kormányinfón tett megjegyzésével, amelyben azt mondta, hogy a kormánytagok inkább a készpénzes tranzakciókat részesítik előnyben. Hozzátette azt is, hogy a Mi Hazánk állítása, miszerint a kormány igyekszik csökkenteni a készpénzforgalmat, nem helytálló. Elemzők szerint ez a hosszú távú folyamat és a nyilvános megjelenések célja, hogy a Mi Hazánk által felvetett témát eltereljék, és azt a Fidesz saját politikai tőkéjének tekintse. Toroczkai tavaly a Telexnek adott interjújában arról beszélt, hogy Orbán Viktor azért támogatta az ő készpénzes javaslatukat, mert észlelte annak népszerűségét.

A motivációk hátteréről a legmegbízhatóbb forrást a Magyar Nemzeti Bank által megküldött adatok nyújtják számunkra.

A 2024. december 31-i állapot szerint a forgalomban lévő készpénzállomány értéke 8897 milliárd forintra emelkedett, ami több mint 10 százalékos bővülést jelent az előző év végéhez viszonyítva.

A készpénzállomány bővüléséhez a legnagyobb mértékben az óvatossági pénzkereslet növekedése (vagyis a készpénzben történő tartalékolás - a szerk.), a reálkeresetek növekedése, valamint a mérséklődő kamatok járultak hozzá - írta a jegybank. A készpénzkereslet növekedését ugyanakkor mérsékelte az elektronikus fizetések további térnyerése. Ehhez azt is hozzá lehet venni, hogy - lapunk gyűjtése szerint - 2008 óta mindössze egyetlen olyan év volt (2023), amikor a forgalomban lévő készpénz­állomány csökkent.

Ez a folyamat világosan tükrözi a lakosság hozzáállását, miszerint Magyarországon a készpénz jelenleg szinte megkérdőjelezhetetlen státusszal bír.

A társadalom jelentős része gyakran fenntartásokkal viseltetik azokkal a jelenségekkel és intézményekkel – mint például a bankok – szemben, amelyek valamilyen módon befolyásolják vagy csökkentik a személyes szabadságukat. Szakértők állítása szerint éppen ezért próbál a kormánypárt megmentőként fellépni, az Alaptörvény újabb módosításainak bevezetésével.

Másutt is próbálkoztak vele.

A készpénz használatának alkotmányos védelme és szabályozása számos országban felmerült az utóbbi időszakban. Németországban és Svájcban az alaptörvény módosítása került napirendre, de végül egyik ország sem lépett a változtatás irányába. Ausztriában 2023-ban Karl Nehammer akkori kancellár vetette fel a készpénzes tranzakciók alkotmányos szintre emelésének ötletét, ám itt sem valósult meg a javaslat. Érdekesség, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azzal vádolta a kancellárt, hogy az ötlet tőlük származik. Csehországban hasonló javaslatok merültek fel ebben az évben, de végül ezek is elmaradtak. Ezzel szemben Szlovákiában 2023 júniusában sikerült módosítani az alkotmányt, biztosítva ezzel az állampolgárok jogát a készpénzes tranzakciókhoz. Belgiumban a tavalyi évben olyan törvényt fogadtak el, amely kötelezi a kereskedelmi egységeket a készpénz elfogadására. Hasonló intézkedést vezettek be Hollandiában is a múlt év végén. Norvégiában pedig a közelmúltban megerősítették a már létező jogi kereteket, amelyek előírják a kiskereskedelmi üzletek számára a készpénz elfogadását.

Nehéz szabadulni a felgyűlt aprópénztől

Sokan tévesen gondolják, hogy Magyarországon a magyar forint, beleértve az aprópénzt is, minden üzletben és szolgáltatásnál kötelezően elfogadott a számlák rendezésére. A valóság azonban más. Egy olvasónk, aki az összegyűlt aprópénzét szerette volna elkölteni, csalódottan tapasztalta, hogy az autómosóban, üdítős automatánál és egy éjjel-nappali boltban sem tudta felhasználni a kifejezetten a bolti tranzakciók megkönnyítésére szánt, éremtekercselt pénzét. Az autómosónál és az üdítős automatánál egyértelmű figyelmeztetések jelezték, hogy a gép nem fogad el 100 forint alatti érméket. Az éjjel-nappaliban pedig egyszerűen nem volt lehetőség az érmés fizetésre, mivel csak kártyás tranzakciókat fogadtak el.

A Magyar Nemzeti Banktól (MNB) kértünk iránymutatást, hogy vajon az ilyen boltok vagy szolgáltatók tilosban járnak és a törvényi előírásokat áthágva működnek, vagy egyéb körülményt is figyelembe kell venni? Ha pedig az elutasítás nem a szabályos üzletmenet része, akkor a vásárló mit tehet és kihez fordulhat az aprói és azok elfogadása érdekében?

A jegybank válaszában hangsúlyozta, hogy a jelenlegi jegybanktörvény értelmében "az MNB által kibocsátott bankjegyek és érmék a bevonásukig kötelező érvényű magyar hivatalos pénznemként elfogadhatók a névértékükön történő kifizetések során." Ugyanakkor kiemelték, hogy ez a rendelkezés nem kötelezi a kereskedőket és szolgáltatókat arra, hogy minden bankjegy- és érmecímletet elfogadjanak készpénzes tranzakciók során. Ezzel szemben a lakosság jelentős része másként értelmezi ezt a szabályt, mely véleményüket valószínűleg tévesen alakították ki. A jegybank további részleteket is megosztott: 2005-ben egy állampolgári kérés nyomán az Alkotmánybíróság is foglalkozott a parkolóautomaták készpénz elfogadásának kérdésével, ami újabb jogi szempontokat vetett fel a témában.

Az Alkotmánybíróság 1063/B/2005 számú határozatában megállapította, hogy amennyiben alternatív lehetőségek állnak rendelkezésre, nem minősül alkotmánysértőnek, ha egy gazdasági szereplő, például egy automatánál, nem fogad el minden bankjegy- és érmecímletet. További kérdésünkre, miszerint elegendő indok-e a szolgáltató vagy kereskedő részéről az, hogy más módon, például bankkártyával is lehet fizetni, a Magyar Nemzeti Bank tömören válaszolt: igen.

Az MNB legutóbbi nyilatkozata szerint a jegybanktörvény egy másik rendelkezése alapján a készpénzes tranzakciók során – beleértve a készpénzbefizetést a fizetési számlákra – a hitelintézetek és a posta kötelesek 50 darabnál több érmét elfogadni. Ezért felvetett kérdésünkre, hogy mi a teendő, ha valaki elutasítással találkozik, lényegében feleslegessé vált. A jegybank hangsúlyozta, hogy a kereskedők nem kötelezhetők arra, hogy mindenféle bankjegyet és érmét elfogadjanak. Megjegyezték, hogy évente csupán egy-két hasonló esetben keresik őket, és a fentiek alapján az a hely, ahol nem fogadják el az aprópénzt – amennyiben a megfelelő körülmények fennállnak – nem vonható felelősségre.

Furcsa, de a történet másik oldala az, hogy sok helyen éppen azzal az indokkal, miszerint a kártyaelfogadó terminál nem üzemel, lényegében készpénzfizetésre kényszerítik a vásárlókat. Persze, általában ott sem a teli zacskónyi apróra számítanak.

Tavaly december 31-én összesen 98,4 milliárd forint összegű érme volt a készpénzforgalomban, amely 1,1 százalékát teszi ki az összes forgalomban lévő bankjegy- és érmeállomány értékének.