A gyomorrontás és a korai stádiumú petefészekrák tünetei gyakran összetéveszthetők, mivel hasonló jeleket mutathatnak. Fontos, hogy a figyelmes és alapos megfigyelés segíthet a különbségek észlelésében.

Jelenleg nem áll rendelkezésre szűrési módszer, így kiemelten fontos, hogy figyelmesen kísérjük a korai jeleket és tüneteket!

Az érintettek többségénél késői, előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra és kezelésre a betegség, akkor, amikor már más szervekre is áttétet képzett a növekvő daganat.

A petefészekrák a nőknél a daganatos megbetegedések között a hetedik leggyakrabban diagnosztizált típus világszerte. A női reproduktív rendszer daganatai közül ez a betegség felelős a legtöbb elhalálozásért. Európában évente több mint 42 000 nő életét követeli ez a kór. Magyarországon pedig évente több mint 1 000 nő, édesanya és lány szembesül ezzel a diagnózissal, és sajnos az érintettek több mint fele már későn keres orvosi segítséget. Fontos, hogy figyeljünk a testünk által küldött jelekre, és időben fedezzük fel ezt a súlyos betegséget!

Magyarországon a *Mályvavirág Alapítvány* 2015 óta aktívan dolgozik azon, hogy támogassa a petefészekrákkal küzdőket. Az alapítvány különböző online platformokat kihasználva hívja fel a figyelmet arra, hogy mivel a petefészekráknak nincsen szűrési lehetősége, rendkívül fontos a tünetekre való odafigyelés. Ezzel szemben, míg a méhnyakráknál van lehetőség rákmegelőző állapotok felismerésére és megelőzésére, a petefészekrák esetében sajnos nem áll rendelkezésre ilyen lehetőség.

Az Alapítvány egyik kiemelkedő törekvése, hogy egy figyelemfelkeltő kampány révén hangsúlyozza ezt a fontos üzenetet: Fedezd fel!

A Mályvavirág Alapítvány a felfedezni.hu weboldalon osztja meg a dán KIU nőgyógyászati daganatokkal foglalkozó betegszervezet által készített figyelemfelkeltő kisfilmet. Emellett a FELFEDEZNI szó kezdőbetűiből készült lista is segít abban, hogy felhívja a figyelmet a korai stádiumú petefészekrák lehetséges tüneteire. E kezdeményezés célja, hogy minél többen felismerjék a betegség jeleit, és időben lépjenek a megelőzés érdekében.

A betegség korai jeleinek észlelése rendkívül bonyolult lehet, mivel a kezdeti stádiumban általában nem jellegzetes tünetek mutatkoznak. Ezek a tünetek sok esetben általánosak, így könnyen összekeverhetők más, eltérő kórokokkal is. Például:

A tünetek hosszabb távú fennállása esetén mindenképpen szükséges a megfelelő és átfogó kivizsgálás, hogy, ha valóban petefészekrák okozza ezeket, akkor időben el lehessen kezdeni a kezelést! Az érintettek többségénél késői, előrehaladott stádiumban kerül diagnosztizálásra és kezelésre a betegség, akkor, amikor már más szervekre is áttétet képzett a növekvő daganat. Elképesztő adat, de a petefészekrákos betegeknek kb. 70%-a már III-as és IV-es stádiumban kerül az orvoshoz.

A jelenlegi szabályozás szerint a petefészekrák kezelése a műtét, a kemoterápia és biológiai terápiák, elsősorban immunterápia és PARP-gátlók alkalmazása. Sajnos azonban ezek előrehaladott állapotban véglegesen ritkán gyógyítják meg a betegséget, de lassíthatják a daganat kiújulását. A kezelési lehetőségek a betegség stádiumától, valamint a BRCA génmutációtól függenek. A veszélyeztetettség lehetősége és mértéke függ az életmódtól, a kortól, és a családi kórtörténettől.

A petefészekrákok egy része a BRCA gének mutációival hozható összefüggésbe, amelyek jellemzően örökletesek, de létezik nem örökletes forma is. A BRCA státusz ismerete kulcsfontosságú, mivel ez befolyásolhatja a kezelési lehetőségeket. Ezért elengedhetetlen, hogy a petefészekrák diagnózisa után alaposan megállapítsák a BRCA státuszt, mivel ez segíthet a legmegfelelőbb terápiás stratégia kiválasztásában.

Amennyiben a családban volt mellrákkal, petefészekrákkal, vagy vastagbélrákkal érintett, akkor a BRCA génmutációra nagyobb az esély, azonban az előrehaladott szerózus szövettani típusú petefészekrák esetén minden betegnél érdemes lehet meghatározni a BRCA státuszt.

"Több mint elengedhetetlen, hogy a hosszan tartó tünetekkel orvoshoz forduljunk, hogy kizárjuk a petefészekrák lehetőségét. Elengedhetetlen, hogy addig keressük a választ, amíg meg nem találjuk, mi áll ezek mögött a tünetek mögött; nem szabad hátradőlnünk! Amennyiben sajnos a diagnózis megerősítést nyer, kulcsfontosságú, hogy a megfelelő szakemberekhez és intézményekhez kerüljünk. A Mályvavirág Alapítvány elkötelezett abban, hogy támogassa az orvosi ellátáshoz való hozzáférést és a betegek útját." - hangsúlyozta Tóth Icó, a Mályvavirág Alapítvány elnöke.

Amikor valakinek a tünetei alapján bejelentik, hogy petefészekrákkal küzd, egy szédítő érzelmi vihar veszi kezdetét benne. A sokféle érzés között valószínűleg a "Miért éppen én?" kérdése emelkedik ki a legintenzívebben.

"Már fiatal koromtól arra készültem, hogy a lehető leghamarabb egy nagy, boldog családot alapítsak, és édesanyaként teljesedhessek ki az életben. Teltek, múltak az évek, és ez álmom nem akart valóra válni. A munkámban azonban sikeres voltam, igaz, időt és energiát nem kímélve meneteltem a céljaim felé." - kezdi történetét Hucs Barbara, a Mályvavirág Alapítvány tagja. " Inzulinrezisztensként és a PCOS-val is megküzdve mindig is orvosi felügyelet alatt álltam, és odafigyeltem az egészségemre. A 40. születésnapom előtt fél évvel, egyik pillanatról a másikra szörnyű alhasi diszkomfort és fájdalom jelentkezett. Néhány nap múlva már túl voltam a műtéten, akkor derült ki pontosan, hogy petefészekrákom volt. Nem sokkal később az elvégzett PET/CT az áttéteket is kimutatta. Kiderült, hogy a betegségem már a 4. stádiumban van, és csak akkor kerülhet sor az újabb műtétre, ha a kemoterápiás kezelések hatására a daganat mérete csökken.

Négy kezelést vettem igénybe, amelyek végül elérték a kívánt hatást, így újra műtéti beavatkozásra került sor, amit kemoterápiás kezelés követett. A műtétek és a terápiák időszakát ugyanazzal a kitartással éltem meg, ahogyan a szakmai kihívásaimat is. Jelenleg négy éve vagyok tünetmentes, de még mindig óvatosan kezelem a gyógyulás fogalmát. Visszatekintve úgy érzem, elengedhetetlen, hogy figyeljünk a testünk legapróbb jeleire, és legalább annyira fontos, hogy tisztában legyünk azzal, vajon a családunkban előfordult-e nőgyógyászati daganatos megbetegedés, hiszen ez jelentősen növelheti a saját kockázatunkat is.

Ugyanilyen fontos, hogy, amikor nőgyógyászati vizsgálatra megyünk, akkor az ne csak méhnyakrák szűrésből álljon, hanem kérjünk hasi ultrahangot és/vagy hüvelyi ultrahangot is. Ha pedig egyszer elhangoznak a rettegett mondatok, közlik velünk a diagnózist, akkor sem szabad feladni, tájékozódni kell, kérdezni, utánajárni mindennek, ami csak kapcsolatban van a betegségünkkel, csak menni, menni előre és napról napra, a lehető legtöbbet megtenni saját magunkért, az egészségünkért, az életünkért."