Kína úgy égeti a szenet, mintha a holnap sosem érkezne el.

Tavaly Kína szénenergiával kapcsolatos beruházásai csúcsra jártak, hiszen jelentős számú szénerőművet létesítettek. Ez a lépés ellentmond az ország korábbi kötelezettségvállalásának, amely szerint 2030-ra elkezdik mérsékelni a szén-dioxid-kibocsátásukat.
A Financial Times beszámolója alapján a Centre for Research on Energy and Clean Air (Crea) és a Global Energy Monitor (GEM) legfrissebb jelentése rávilágít, hogy Kína hihetetlen ütemben bővíti megújuló energiaforrásait, hiszen 356 GW kapacitású szél- és napenergia-erőművet integrált a hálózatába. Ugyanakkor az ország szénerőművek építésébe is belefogott, amelynek kapacitása 94,5 GW, ez pedig a legmagasabb szintet jelenti 2015 óta.
A friss jelentés rámutat arra, hogy az új építkezések és a korábban felfüggesztett projektek újraindítása – amelyek összesen 3,3 GW kapacitást hoznak magukkal – megerősítette a szén szerepét a világ második legnagyobb gazdaságának energiamixében. Ez a tendencia különösen figyelemreméltó, tekintettel arra, hogy az ország számos lépést tett a megújuló energiaforrások előmozdítása érdekében.
A tiszta energia nem váltja fel a szenet, hanem egymás mellett létezik a fosszilis tüzelőanyagoktól való megrögzött függőséggel
A jelentés arra figyelmeztet, hogy a szén és a megújuló energiaforrások egyidejű fejlesztése komoly kihívások elé állíthatja Kína tiszta energia-átmenetének folyamatát.
Kína a globális üvegházhatású gázok kibocsátásának éllovasa, a világ összes kibocsátásának körülbelül 30%-áért felelős. Ennek ellenére az ország szédületes ütemben bővíti megújuló energiaforrásait. Az elmúlt évben telepített szél- és napenergia-kapacitásának volumene szinte eléri az Egyesült Államokban eddig kiépített teljes kapacitást.
Hszi Csin-ping elnök azt ígérte, hogy az ország 2030 előtt eléri a szén-dioxid-kibocsátás csúcspontját, és 2060-ra nettó nulla kibocsátást ér el.
A jelentés szerint azonban Kína energiatermelési iparában strukturális tényezők nehezítik a megújuló energiaforrásokra való átállást. Az elektromos energia vásárlói hosszú távú szénalapú energia vásárlási szerződésekhez kötöttek, amelyek büntetik őket, ha nem vásárolják meg a szerződésben rögzített mennyiségeket, ez pedig elriasztja őket a tiszta energia előtérbe helyezésétől. A szénerőműveket finanszírozó szénbányászati vállalatok is az újonnan jóváhagyott szénenergia-kapacitás 75%-át finanszírozzák, új projekteket indítva még akkor is, "ha a piaci alapok ezt nem indokolják."